A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

Hideg számítás vezérelte Phíllis Dietrichsont, amikor lényegesen öregebb, vagyonosabb férjet választott. Házassága érdekében először férje feleségét kellett megölnie, most pedig férje mielőbbi halálában reménykedik, hogy megszerezhesse annak vagyonát. A befolyásolható biztosítási ügynök, Walter Neff személyében megfelelő eszközt talál terve megvalósításához. Férjét baleset látszatát keltve megölik, így hozzájuthatnak a magas biztosítási díjhoz, mely biztosítás megkötését Phyllis erőszakolta ki férjétől. A tett elkövetése után Walter rájön, hogy Phyllis kijátszotta őt. Kétségbeesetten és a lelkiismeret-furdalástól gyötörve lelövi a nőt, közben azonban ő is súlyosan megsebesül. Végül barátja, Barton Keyes hangrögzítő készülékére mondja vallomását.

Látszólag békés és nyugalmas kisvárosba érkezik az ifjú Jeffrey Beaumont. A mezőn sétálva levágott emberi fület talál. Beviszi a rendőrségre, de ott senki nem jelentette be, hogy hiányozna a füle. Jeff beül a bárba, ahol elbűvöli az énekesnő hangja és szépsége. Kiderül, hogy Dorothyt bizarr viszony fűzi az öntörvényű helyi hatalmassághoz, Frankhez. Az ördögi férfi ugyanis, aki embereivel rettegésben tartja a kisváros lakóit, elrabolta a nő kisfiát. Így zsarolja, hogy minden kívánságát teljesítse. Jeff és a jó szándékú Sandy segíteni akar Dorothyn. Rémálomszerű kaland veszi kezdetét. David Lynch korunk egyik legeredetibb filmrendezője, akinek talán legjobb filmje a Kék bársony. Ebben a nyomasztóan erotikus, lenyűgöző látványvilágú moziban sűrűsödik össze a rendező későbbi filmjeinek összes alapeleme: erőszak, félelem, szex, szerelem és a bágyasztóan idillikus amerikai álomvilág ellentmondásai.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Jimmy alias:Popeye Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét: az Amerikát kábítószerrel elárasztó "francia kapcsolatot" kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett vezetőjének a nyomába, s a törvény minden betűjére fittyet hányva csapdát állít neki.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Thomas, a fiatal és gazdag divatfotós nem elégszik meg a műtermek világával, valóságos figurákat és élethelyzeteket próbál ellesni és megörökíteni gépével. Egy parkban például ötletszerűen lencsevégre kap egy csókolózó szerelmespárt, aztán nem érti, miért tiltakoznak az érintettek, és miért akarják minden eszközzel visszaszerezni a negatívokat is. Amikor azonban kinagyítja a képeket, rádöbben, hogy egy gyilkosság kellős közepébe keveredett. Michelangelo Antonioni remekműve miközben feszült krimi, a megismerés és a művészi ábrázolás mibenlétéről is találóan filozofál, egyúttal hangulatosan idézi meg a hatvanas évekbeli "swinging" Londont.

Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.

Manhattan immár fallal körülvett börtönsziget, ahonnan a szökés gyakorlatilag lehetetlen. Amikor az Egyesült Államok elnöki különgépe éppen a tiltott zóna közepén jár szerencsétlenül, nincs ember, aki bemenne a rabok kezére jutott elnökért, hogy biztonságba helyezze. Illetve egy mégis akad: a volt kommandós, jelenleg elítélt Snake Plissken, aki a szabadulásáért cserébe hajlandó kockára tenni az életét. És a határidő záros voltára a biztonsági rendszabályként a bőre alá beépített időzített bomba ketyegése emlékezteti...

Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.

Martha Beck és Ray Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodtak - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film. Ray apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek álcázva magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, majd meggyilkolja. Marthába pedig első látásra beleszeret, így közösen folytatják tovább. Martha Ray testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be, és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó azonban a páros után ered, de sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.

Az ezredfordulón nem következett be a világvége. Az ördög napja: 2006. VI. 6. Amikor eljön, félelmet, káoszt és gyűlöletet hoz magával, hogy a világ ura lehessen. És mindaz a félelem, amit a gonosz a világra bocsát, egyetlen gyereknek köszönhető. Bármilyen különös kisfiú is ő, családja szeretettel veszi körül: nem sejtik, hogy a házukban és a világban szaporodó borzasztó balesetek és tragédiák mind a kis Damiennek köszönhetők. Ám hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy gyerekük nem az övék, hanem a Sátán fia. Megkezdődik a harc az egyre növekvő hatalommal bíró ördögi Damien ellen.

A toronyházban mind több rejtélyes eset, sőt haláleset történik. Amikor új lakó, a gyönyörű Carly költözik a házba, azt tapasztalja, hogy egyre sokasodnak az aggasztó jelek. Az előző lakó kiesett az erkélyről és halálra zúzta magát. Baleset történt, öngyilkosság vagy gyilkosság? És ki az a kukkoló, aki a ház lakóinak minden mozdulatát figyeli? A válaszokat az egész házat behálózó ipari kamerák által rögzített felvételeiből lehet összerakni. Carly élete attól függ, helyesen választ-e két vonzó férfi lakótársa között: az egyik a gyilkosa, a másik a megmentője lehet.

Antonio Bay takaros kisváros az óceán partján. Becsületben megőszült polgárai éppen a városalapító atyák szobrának a felavatására készülnek. A fiatalokat persze hidegen hagyják az efféle múltidéző ceremóniák, pedig ők lesznek azok, akik a városatyák eltitkolt bűneiért fizetni fognak. A tenger felől ugyanis sűrű és vészjósló köd érkezik, és telepszik rá a településre. A ködből pedig vérszomjas szellemalakok tűnnek elő, hogy megbosszulják mindazt a kimondhatatlan bűnt és szörnyűséget, amit hajdanán a település lakosai követtek el velük szemben.