A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.
Park Doo-Man és Cho Yong-koo detektív egy brutális, kitervelt gyilkosság-sorozat ügyében nyomoznak. Négy év alatt, 1986-tól 1991-ig tíz nő esett áldozatul a kegyetlen sorozatgyilkosnak, akinek a kézre kerítéséért több mint 3000 gyanúsítottat hallgattak ki. A hatalmas nyomozásban több mint 300.000 rendőr vett részt. Senki sem maradt gyanún kívül. A különféle nyomozási módszerek alkalmazása ellenére a kegyetlen gyilkost a mai napig nem kapták el.
Burt Munro egy isten háta mögötti kisvárosban él, valahol Új-Zélandon az 1960-as években. Saját világot teremtett magának, amelynek két főszereplője van - ő és az 1920-as években gyártott Indian márkájú motorja. Egész életét a motor tökéletesítésének szenteli, és amikor úgy érzi, hogy elkészült vele, nekivág a nagy útnak. A világ egyik leghíresebb gyorsasági pályája a Utah állambeli Bonneville sóval borított síksága. Az út hosszú, és a 60-as évek felgyorsult életet élő Amerikájában úgy közlekedik a világ végéről érkező férfi, mintha egy idegen bolygón járna. Munrót különös és nyílt természete, fanatikusságában is tiszta vágyai átsegítik a nehézségeken; bármerre visz az útja, mindig nyomot hagy maga után azokban az emberekben, akikkel kapcsolatba került. Az utolsó pillanatokig akadályokkal teli útja végén, mégis ott várja a siker. A világ egyik legidősebb versenyzője Indian motorjával új sebességi rekordot állít fel, amelyet 1967 óta senki nem tudott még megdönteni.
A Londonban élő belga manikűröslány, Carol félelme és iszonyodása a testiség minden formájától őrületbe kergeti a lányt. Mániája teljes izolálódásához és két gyilkossághoz vezet. Lakása fokról fokra tükrözi lakója széthullását és lerobbantságában egyre félelmetesebbé válik.
A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
A William Shakespeare nagyívű drámájából készült filmalkotás főszereplője Macbeth, a skót nagyúr, aki hatalomvágyától és három boszorkány sugallataitól megmámorosodva Duncan skót király ellen fordul, majd meggyilkolva őt helyébe lép a trónon. A gyilkosságoknak azonban nincs vége, s Macbeth lelki és erkölcsi züllése úgy tűnik megállíthatatlan. Felesége korábban lelkesen támogatta tetteiben, ám az asszonyt idővel lelkiismeret-furdalás kezdi gyötörni, s elméje lassan az őrület felé sodorja őt.
A megtörtént eseményeket feldolgozó film főhőse, Louanne Johnson kilenc év után búcsút mond haditengerészeti pályafutásának, hogy megvalósítsa régi álmát és végre tanár lehessen. Első munkahelye egy észak kaliforniai középiskola, ahol első osztálya gyökeresen megváltoztatja az életét. Ezek a látszólag önálló, szinte felnőtt és kemény gyerekek majd meghalnak egy jó szóért, azért, hogy valaki végre törődjön velük. Ám az élet arra már megtanította őket, hogy senkinek ne higgyenek, senkiben ne bízzanak. Ekkor érkezik közéjük LouAnne, aki megszeg minden eddigi szabályt, saját tantervet dolgoz ki nekik, és a korábbinál sokkal színvonalasabb órák után igen magas követelményeket állít eléjük. LouAnne-t felháborítja, hogy diákjai milyen könnyedén fogadják el a kudarcot, nyugszanak bele a vereségbe, mert ez tartozik hozzá mindennapjaikhoz.
Ben egy fájdalmas szakítás után álmatlanságba esik. Hogy elüsse az éjszakai óráit, dolgozni kezd a helyi szupermarketben. Éjjel a boltban rengeteg színes egyéniséggel találkozik. Unalmas óráiban elképzeli, hogy megállítja az időt, és ennek segítségével, hacsak pár percig is, saját fantáziájában élhet. Ebben a világban munkatársai és a szürke hétköznapok is egy csapásra színessé válnak. Különösen a csendes pénztáros lány, Sharon, aki talán megoldást jelenthet Ben álmatlanságára.
A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
Tommy hatévesen szemtanúja lesz, ahogy az anyja és szeretője meggyilkolja az apját. A parancsra, miszerint nem látott és nem hallott semmit, és senkinek sem beszél erről, a fiú elveszíti a látását és süketnéma lesz. Letargiájából sem a lélekgyógyász, sem az LSD nem képes kigyógyítanii. Akkor támad fel, amikor a játékteremben fölfedezik különleges tehetségét. Tommyból a flipper varázslója és az ifjúság bálványa lesz. Szenvedését és gyógyulása látva a média Messiást csinál belőle.
A Griswald család újra vakációra indul: ezúttal Európába, ahol legalább annyi bajba keverednek, mint legutóbbi utazásuk során, Amerikában. Kalandjaik között szerepel három egész perc a Louvre-ban, egy autóbaleset, Rusty randevúja egy francia hölggyel, Audrey szomorú kapcsolata az európai étrenddel, és végül, de nem utolsó sorban Ellen elrablása. A tipikus amerikai család találkozik az európai kultúra nemes képviselőivel, akik valahogy túlélik a dolgot, míg hőseink csak szenvednek az érthetetlen európai nyelvekkel és a hamburgert nélkülöző ételkínálattal.
A Sonny Bono önéletrajza alapján készült lebilincselő és megható film a rock duo, Sonny és Cher igaz történetét meséli el. A filmben nyomon követhetjük a Jay Underwood és Renee Faia által alakított, széles körben ünnepelt duo útját az ismeretlenségből a nemzetközi hírnévig. A pár viharos kapcsolata a zenei kapcsolatukat is és a házasságukat is próbára tette.
A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.