Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Mit rejt a skót szoknya? Az elbeszélések szerint semmit, s a skót alakulat ereje ebben rejlik. A leigázott indiai burpákat is ez a legenda tartja félelemben a Khyber-szorosban, így meg sem kísérlik a "szoknyás ördögök" által védett átjáró bevételét. Egy szép napon azonban fény derül arra, hogy Widdle őrmester fázósabb felét jégeralsóba bújtatta. Kitörhet a felkelés, amelyet meg kell akadályozni! Lady Ruff-Diamond minden áldozatra hajlandó.

A színész nem csak főszerepet játszik a filmben, de ő maga is rendezi azt. A történet szerint főhősünk feladata, hogy három „zavarodott elméjű” hölgyet elszállítson egy kocsival Iowába, ahol az ígéretek szerint egy jobb élet vár rájuk. Azonban a vadnyugat nem véletlenül kapta ezt a nevet, minden létező veszéllyel, ami az úton rájuk leselkedhet meg kell birkózniuk, ezért van ott Tommy Lee Jones. Főbb szerepekben még Hailee Steinfeld, Meryl Streep, Tim Blake Nelson, James Spader, William Fichtner és Jesse Plemons.

Sam Burton és indián feleség, Neddy világtól elzárt farmjukon a legnagyobb békében és nyugalomban élnek együtt Sam két felnőtt fiával, Clinttel, aki Sam előző, egy fehér nővel kötött házasságából született és Pacerrel, aki a közös gyermekük. A két féltestvér nagyon ragaszkodik egymáshoz, és amikor az indiánok hadi ösvényre lépnek, mindannyian úgy érzik, hogy a családnak össze kell tartania, és meg kell védenie magukat mind a fehérekkel, mind az indiánokkal szemben.

Lord John Morgan, az angol arisztokrata, egy napon sziú indiánok fogságába esik. Az indiánok között be kell bizonyítania azt, hogy képes a túlélésre a civilizációtól teljesen távol álló körülmények között. Ez sikerül is, mert bár eleinte fogvatartóinak könyörületére van ítélve, később gyorsan a törzs tagjává válik. Ám egész idő alatt nem adja fel álmát: a szabadulást a sziúk közül. Erre azonban csak akkor lehet esélye, ha feleségül veszi a törzsfőnök lányát...

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

1492 augusztusának egy hajnalán legénységével, háromárbocos vitorlásával és két kísérőhajójával útnak indult Spanyolországból egy tengerész, hogy bizonyítsa a világnak elméletét. Úgy gondolta ugyanis, hogy létezik egy új, a jártnál jóval rövidebb és biztonságosabb tengeri útvonal a kincseket rejtő Napkelet felé. A hetekig tartó kalandos út során azonban nem jutott el eredeti céljához, hanem egy addig ismeretlennek számító vidékre sodródott, ahol paradicsomi állapotok fogadták, és a különös őslakosok is békésnek tűntek. A viharos életű tengerészt Kolumbusz Kristófnak hívták, a Paradicsom pedig nem volt más, mint Amerika! Az új kontinens felfedezéséről szóló történelmi eposzt Vangelis zenéje és Ridley Scott gyönyörűen megkomponált, szemet gyönyörködtető képei teszik feledhetetlenné!

Rumpo Kid, a félelmetes cowboy megérkezik Stodge Citybe. A törvénytisztelő, antialkoholista városka életét teljesen felborítja, mikor megöli a seriffet, bevezeti a szeszes italok forgalmazását, rabol, gyilkol. Rumpónak senki sem mer nemet mondani, de mindenféleképpen meg kell fékezni őrült ténykedését, ezért Washingtonból küldenek egy marsallt. Pontosabban szándékukban áll, mert tévedésből egy köztisztasági szakember érkezik a városba.

A denveri bányászok megszomjaztak a nagy munkában, nem csoda, ha úgy várják a következő whiskey-szállítmányt mint a messiást. A több hordónyi értékes nedű már úton van, és hogy biztosan célba is érjen, fegyelmezett katonák vigyáznak rá Thadeus Gearhardt hadnagy vezetésével! Hiába a fegyveres őrség, hiába a díszkiséret, a kísértés így is túl nagy ahhoz, hogy mindenki képes legyen ellenállni neki. Gearhard és emberei kénytelenek szembeszállni néhány marcona útonállóval, egy csapat vad sziú harcossal, és ha mindez még nem lenne elég, egy gigantikus homokvihar is nehezíti útjukat.

A vadnyugaton járunk. Egy kisebb csapat pisztolyos férfi elindul, hogy megkeressen egy családot, akiknek nemrégiben nyoma veszett. Úgy gondolják, szimplán elrabolhatták őket, de előbb-utóbb rá kell jönniük, valami természetfeletti dolog él a föld alatt, és az okolható a történtekért.

Hatszáz évvel Kolumbusz előtt viking hajó érte el Észak-Amerika partjait. Halál és pusztulás maradt utána, és egy csecsemő. Az egyik indián anya vette magához és sajátjaként nevelte fel. A fiút, aki másképp néz ki, mint a többiek, sohasem fogadta be igazán a törzs. Másfél évtizeddel később újra feltűnnek a vikingek, módszeresen legyilkolják a partvidéki törzseket. Az egyetlen, aki felveszi velük a harcot, az egykori viking gyermek. Összefogja az indiánokat, és reménytelennek tűnő küzdelembe vezeti őket a könyörtelen ellenség ellen.

Az indián háborúk véget értek, a győztes fehér hódítók rezervátumokba kényszerítik a maroknyivá zsugorodott rézbőrű népet. A dakota Sólyom ősi otthona, Black Hills felé tart, ám útközben asszonyát, Kékhajút megölik a vérszomjas Bashan fehér banditái, akik a helyi földbirtokosok zsoldjában állnak. Sólyom bosszút esküszik a gyilkosok ellen, jogos hadjáratával azonban csak felhevíti az indiánellenes indulatokat, veszélyeztetve a két közösség törékeny békéjét.

Leslie Edwards-ot (Matthew Perry), az önjelölt felfedezőt nem zavarja össze az a tény, hogy a Csendes-óceánt és annak minden szigetét már felfedezték. Hős akar lenni és hírnevet szerezni: az amerikai kontinensen keresztül elsőként akar eljutni a nagy vízhez. Vállalkozásához megnyer egy tökkelütött nyomkövetőt, egy szétszórt útitársat, egy kétes nyelvérzékű tolmácsot és csupa fajankó, hozzá hasonlóan hasznavehető jó barátot.