Ebben a lebilincselő, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús történetben Ernest Krause kapitány egy 37 hajóból álló nemzetközi konvoj élén indul veszélyes küldetésre az Atlanti-óceánon, hogy több ezer katonát és nélkülözhetetlen utánpótlást szállítson a szövetséges csapatoknak.

Holttestet találnak a Wind River indiánrezervátumban. A világtól elzárt térségbe hamarosan egy FBI ügynök érkezik, aki megállapítja, hogy a tinédzser lány gyilkosság áldozata lett. A holttestre rátaláló tapasztalt nyomkövető és az ügynök együtt próbál a bűnügy végére járni, ám a zárkózott, bizalmatlan helyiek nem segítik az ügy felgöngyölítését. Ráadásul az Egyesült Államok egyik legelszigeteltebb térségében a legtöbb gyilkossági ügyet sosem oldják meg, a legtöbb bűnözőt sosem fogják el.

Az oregoni vasút két főnökének története összefonódik egy nő történetével, aki segítséget vár az egyiküktől, a másikukhoz azonban akár feleségül is menne.

1892-ben egy századosi rangig jutott indián-gyűlölő katona kap egy utolsó feladatot nyugdíj előtt: egy Cheyenne indián főnököt és családját kell visszakísérnie otthonába, keresztül egy rendkívül veszélyes területen.

Catherine Weldon, az özvegy festőnő az 1880-as évek elején New Yorkból Észak-Dakota államba utazik, hogy megfesse a híres indián törzsfőnök, Ülő Bika portréját. Amikor megérkezik a Standing Rockba, az amerikai hadsereg tisztjének, Silas Groves-nak a nyílt ellenszenvébe ütközik, aki csapatokat állított fel a Lakota rezervátum köré, hogy elnyomja az őslakosok föld iránti jogos követelését. Catherine és Ülő Bika barátságát rossz szemmel nézik a kormányzat képviselői. Igaz történet alapján.

Karl May, a kalandvágyó mérnök a Vadnyugatra utazik, hogy részt vegyen a vasút megépítésében. Romantikus elképzelései hamar szertefoszlanak, a vasútépítő társaság ugyanis banditák gyülekezete, akik a haszonért gátlástalanul bánnak az indián törzsekkel. May szembetűzésbe kerül a munkások vezetőjével, amikor rálőnek a tárgyalni érkező apacs törzsfőnökre, Incsu Csunnára és fiára, Winnetou-ra. Kitör a háború a két tábor között, és a gyors öklű Maynek, akit az indiánok Old Shatterhandnek neveznek el, választania kell, melyik oldalra áll.

Egy John Morgan nevű angol 30 éve él a sziú törzs tagjaként. 1874-ben aranyat találnak a Fekete Dombokon, egy olyan földterületen, ami az 1868-as békemegállapodás értelmében a törzset illeti. Telepesek érkeznek, a fehér emberek pedig igyekeznek úgy provokálni a sziúkat, hogy megszegjék az egyezményt...

Amerikai telepeseket banditák támadnak meg, és mindenkit lemészárolnak egy terhes nőt kivételével. Apacsok szakítják meg a vérengzést, és az életben maradt terhes nőt magukkal viszik a táborhelyükre. Világra segítenek egy szőke ksifiút, a nő azonban meghal. A fiú az apacsok között nő fel, de egy lány miatt összetűzésbe kerül barátjával, a Fekete Farkassal, és amikor párbajuk közben Fekete Farkas meghal, a szőke apacsfiút elküldik a fehérek közé...

A XIX. század elején egy európai műveltségű indián, Tecumseh vezetésével szövetkeznek az addig ellenséges törzsek, hogy egy független indián államot alapítsanak. Harcukat eleinte támogatják az amerikaiakkal hadban álló angolok is...