A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Cassidy bandájának romantikusan megidézett vadnyugati gengsztervilágában a ló riválisaként, a feltartóztathatatlan technikai haladás fura jelképeként jelenik meg a bicikli, amely Tati filmjeiben az emberibb múlt bájos relikviája. Miután a városi bankot megszüntették, mert folyton kirabolták, Butch és barátja, Sundance kölyök arról ábrándoznak: aranyásónak mehetnének Bolíviába, vagy katonának a spanyol háborúba. De felmerül egy jobb ötlet: ha bankot nem lehet rabolni, haladni kell a korral - jöjjenek hát a vonatok!

Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.

Charley Waite (Kevin Costner), Spearman (Robert Duvall), Gomb és Mose Harrison mind menekülnek a múltjuk elől. A négy cowboyt a vadnyugat törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot, ám egy határ menti város, ahol a félelem és a zsarnokság az úr, megváltoztatja az életüket, és arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját sötét múltjukkal is.

Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.

A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika

James Garner visszanyúl a televíziós "Maverick" karakterhez ebben a vidám western-paródiában, amelyben a határszéli város sherrifjének gonosztevők és nők tucatját kell ártalmatlanítania.

Will Penny idősödő cowboy, aki egy farmon vállal munkát. Feladat az, hogy a farmhoz tartozó földterületet őrizze és védje az illetéktelen behatolóktól és tolvajoktól. Az oregoni hegyekben kap szállást, ám odaérkezve azt tapasztalja, hogy egy asszony és kisfia már beköltöztek oda. Mivel Catherine és fia egyáltalán nem tud hova menni és közelít a zord tél, Will beleegyezik abba, hogy tavaszig a kunyhóban maradjanak. Ezzel a döntésével pedig élete legnagyobb kalandjába keveredik...

Tizenegy harangütés és egy halálos lövés. Egy vadnyugati kisvárosban így jelzik a delet. A városka ura, a könyörtelen John Herod seriff vezette be ezt a szokást. A coltpárbajok pedig csak egyféleképpen végződhetnek, miután a seriff még sohasem hibázott. Senkinek nincs esélye, hogy szembeszálljon vele. Ekkor jelenik meg a városkában egy idegen nő, Ellen. Bár jó néhány férfit megigézett, nem a nőiességével akar hódítani. Elszámolni valója van és mindenki elhallgat, ha megszólal a fegyvere. A veszélyes szépség és a városka gonosz ura végül szembekerül egymással. Kettejük közül valakinek hamarosan üt az órája.

Ferdinando Baldi (a nagy sikerek lemásolására specializálódó olasz filmesek egyike) például két filmet is készített,amely egy Bud Spencerre nagyon emlékeztető szereplő (az egyébként kiváló Paul L. Smith) és egy Terence Hill-re megszólalásig hasonlító figura (Antonio Cantafora, avagy Michael Coby) erősen az Ördög jobb és bal kezére hajazó helyzetekbe keveredtek.A végeredmény megtévesztő (boldogult ifjúkoromban te- lefonon hívtak fel a haverok, hogy megy valamelyik német adón az egyik ilyen Caram- bola-film, nem tudva,hogy ez csak másolat) és érdekes, néha egészen kellemes,de nem igazán emlékezetes.