Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

A mágikus-realista pszichothriller a jövő Tokiójában játszódik, ahol egy kutatócsoporttól titokzatos körülmények között ellopnak egy álomolvasó gépet. A tesztfázisban levő DC-mini nevű találmány kikerülése azért különösen veszélyes, mert segítségével nemcsak elolvasni, hanem átírni is lehet a páciensek álmát. Tokió hamarosan egy kollektív rémálom kellős közepén találja magát, amiből talán csak egy talpraesett, félig fiktív, félig valóságos, de mindenképpen piros ruhás lány (Paprika) képes felébreszteni.

Egy bárban Arinak egy régi barátja elmeséli visszatérő rémálmát: 26 kutya üldözi. Minden éjjel ugyanannyi, éppen 26 feldühödött állat. A két férfi arra a következtetésre jut, hogy a különös álom kapcsolatba hozható katonai múltjukkal: mindketten az izraeli hadseregben harcoltak a 80-as évek libanoni háborújában. Ari döbbenten tapasztalja, hogy semmire sem emlékszik ebből az időszakból. Elhatározza, hogy felkeresi régi barátait és bajtársait, hogy általuk újrarajzolja emlékeit a korszakról és önmagáról egyaránt. Ahogyan egyre mélyebbre ás, titokzatos képek formájában előtör a múlt.

A Marson járunk 2071-ben, néhány nappal Halloween előttt. Az 1-es autópályán militáns bűnözők felrobbantanak egy halálos vírust szállító kamiont. A kiszabadult kórokozó százakat öl meg. Egy még nagyobb és pusztítóbb biokémiai támadástól tartva csillagászati összegű vérdíjat tűznek ki az elkövetők fejére. Ez kapóra jön hőseinknek, hiszen Spike és csapata éppen nagyon unatkozik, és éppen nagyon le van gatyásodva. Így hát a Bebop űrhajó legénysége a fanatikus tömegpusztítók nyomába ered, hogy megmentsék a világot - persze nem ingyen.

A kőkemény, elvhű és megközelíthetetlen szovjet komisszárnőt Párizsba küldi a Párt, hogy a körmére nézzen a legelegánsabb szálloda legelegánsabb lakosztályában dőzsölő háromfős delegációnak. A komisszárnő egészen jól teljesíti a feladatát, amíg nem találkozik Leon gróf és a rothadó kapitalizmus csábításaival

David és nővére, Jennifer egy baleset folytán az 50-es években játszódó, fekete-fehér tévésorozat világában találják magukat. Pleasantville tökéletes lakói többek között Bill Johnson, a jámbor büfés, Betty Parker, az elnyomott háziasszony, és George Parker, a családapa, akinek mindig igaza van. David és Jennifer, habár nagyon különbözőek, megjelenésükkel mindketten alaposan felkavarják az állóvizet...

A politikai reklámkampány részeként szervezett nagyszabású country koncert - a rendező jellegzetes, maróan szatírikus stílusában, kaleidoszkópszerűen bemutatva - gigantikus és bravúros paródia a fennállása 200. évfordulóját ünneplő Egyesült Államokról. Show az egész világ - sugallja a country zene fellegváraként tisztelt Nashville hektikus, és mégis minden részletre kiterjedő körképe, a végső merénylettel és a vélt rendben feltáruló káosszal. "Ambivalens vagyok Amerikával kapcsolatban. Szeretem és gyűlölöm" - vallja Altman, s így a filmje is az ellentmondásos attitűdök és különféle valóságok szikrázóan eleven és szellemes "dialektikus kollázsa" - sok jó zenével és Keith Carradine Oscar-díjas dalával (I'm Easy).

1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.

Ha az MTV-n felhangzott az összetéveszthetetlenül kretén nevetés, és felbukkant a két csúnya rajzfigura, a nézők egyik fele kirohant a világból, a másik fele pedig rácuppant a képernyőre. Akár csípjük őket, akár kikészülünk tőlük, az vitathatatlan, hogy Beavis és Butt-head már több generáció számára sztárokká nőtte ki magát. Most túladagolhatjuk magunkat a századvég legnépszerűbb rajzfilmfiguráinak eszement kalandjaiból...

Végy egy göndör hajú, pattanásos tizenhét éves tinédzsert, adj hozzá fogszabályzót, és egy hihetetlenül idegesítõ kishúgot. Legyen az anyja láncdohányos, az apja depressziós. Terkel ugyanis itt tart most. És ezen kívül egy csúnya, kövér csaj szerelmes lett belé, majd öngyilkosságot követett el miatta. Aztán már nyugodtan röhöghetünk kínunkban, mert a bajok még csak most kezdõdnek. Terkel halálos fenyegetést kap. Csak egyvalaki segíthet rajta: a csinos, fiatal és idealista új tanár bácsi, aki a jövõ héten kirándulni viszi az osztályt. Ebbõl még baj lehet. Az õrült dán, 3D animációval készült vígjáték szigorúan erõs idegzetű, fekete humorért élõ-haló nézõknek való. Megkapó történet titkos szerelemrõl, pszichopata gyilkosról, vasrudakról, apró szendvicsekrõl és egy barátság próbatételérõl.

Én tudom, hogy mit tettél a mátrixban tavaly nyáron a hatodik érzékeddel. Avagy itt egy kis sikoly, ott egy kis ideglelés! Népszerű horrorfilmeket parodizál fergeteges humorral a művéres vígjáték. Hat jó barátot kerget halálra egy sorozatgyilkos, aki egyesíti magában az összes stílusos kegyetlenséget. Ráadásul a média is üldözi őket egy kotnyeles riporternő, Gail személyében. Az elmúlt évben, pontosan Halloween éjszakáján történt autóbaleset apropóján kezdődik a testhőmérséklet visszaszámlálása: mínusz egy, mínusz kettő.

Natalie (Cameron Diaz), Dylan (Drew Barrymore) és Alex (Lucy Liu), a három gyönyörű lány John Bosley-val (Bill Murray) dolgozik együtt. Mindenki csak Charlie angyalaiként ismeri őket. Ezúttal Eric Knox (Sam Rockwell), egy szoftverfejlesztő cég tulajdonosa kéri a segítségüket. Legújabb, titkosan kifejlesztett programjukat ellopták. Az első számú gyanúsított Corwin (Tim Curry), a rivális cég főnöke. Az angyalok első akciójára kemény válasz érkezik. Bázisukat lerombolják, Charlie életét megfenyegetik. Az ügy bonyolultnak ígérkezik, mivel a megbízó korántsem szent. Hogyan lehet védekezni egy fantom ellen, akinek a keze mindenhová elér?

A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdõkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítõ utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból elõszedett Grünbaum segít elõkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettõl úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétõl újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.

Goddard Boltot, a multimilliomos ingatlanfejlesztőt fura versenyre hívja vetélytársa, Vance Crasswell. Goddard úgy dönt, megmutatja, hogy őt nem csupán a vagyona teszi naggyá, s elfogadja a kihívást, amely szerint egy hónapot az utcán pénz nélkül kell eltöltenie. Az összetűzésekkel, mulatságos percekkel tarkított harminc nap alatt Goddard sok mindent megtanul, például azt, hogyan lehet túlélésre játszani egy kartondobozban. Különös útja során értékes barátokra és szerelemre talál az utca emberei közt.

A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.