Tulio és Miguel, a két jó barát úgy érzi, végre megfogták az Isten lábát. Kockán elnyerik - vagy inkább elcsalják - az Eldorádóba, a legendás aranyvárosba vezető út térképét. Kincsükkel azonban menekülniük kell a feldühödött ellenfelek bosszúja elől, s végül a hódító Cortes hajójának gyomrában kötnek ki. Szerencséjükre segítőtársra találnak Altivo, az okos csataló személyében, aki segít nekik megszökni a hajóról, és egy mentőcsónakban velük tart az Újvilág partjai felé. A tengeri utazást szárazföldi kalandok követik, s mikor a barátok végül rátalálnak Eldorádóra, kiderül, hogy megpróbáltatásaik még korántsem értek véget.

Batman, Batgirl és Robin a Tini Nindzsa Teknőcökkel szövetkezve veszik fel a harcot a Teknőcök esküdt ellenségével, Zúzóval, aki azonban Rasz al-Gúllal, valamint az Árnyak Ligájával egyesíti erejét.

Miló-t, az ifjú nyelvészt nemcsak tudományos szempontból érdekli Atlantisz, az elsüllyedt birodalom rejtélye. Nagyapja is szenvedélyesen kutatta az ókori csoda titkát, és állítólag nyomára is jutott a megoldásnak: birtokában volt az Atlantisz minden titkát rejtő könyv. Whitmore, a különc milliomos hisz a legendának, ezért veszi be expedíciójába a habókos tudóst. A szakértőkből és kalandorokból verbuvált csapat egy óriás tengeralattjárón indul útnak, és titokzatos hajótörése után sem adja fel: ember nem járta víz alatti tájakon halad végső célja felé. Számtalan csodálatos kaland után, Milo segítségével a kis csapat eljut Atlantiszra, de nem romokat talál, hanem egy csodás királyságot. Milo összebarátkozik Kida hercegnővel, és amikor rájön, hogy társai nem is tudományos céllal érkeztek ide, elhatározza, hogy megmenti a tengermélyi birodalmat. Ha nem elég okos, Atlantisz talán tényleg legendává válik...

A Madagaszkár távoli partjaira vetődött New York-iak olyan őrült ötlettel állnak elő, ami még akár be is válhat. A pingvinek katonás precizitással helyrepofoztak egy régi repülőgéproncs-féleséget. A díszes kompánia a levegőbe emelkedik - és ott is marad egy darabig. Épp csak annyi ideig, ami elegendő ahhoz, hogy eljussanak a legvadabb helyre, Afrika kies szavannáira, ahol állatkerti barátaink első ízben találkozhatnak szabadon élő társaikkal. Miközben a gyökereiket keresik, hamar rájönnek, hogy mi is a különbség a betondzsungel és az afrikai vadon között. A régen látott rokonok, a romantikus vetélytársak és az ármánykodó vadászok ellenére is úgy tűnik, hogy Afrika nagyon "tutkeráj" hely de vajon jobb, mint hőseink otthona a Central Parkban?

Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.

Belka és Strelka ezúttal az Atlanti-óceánon kialakult furcsa örvényre keresi a magyarázatot. Ismét hősiesen kell cselekedniük, hogy megmentsék a bolygót és új barátaik élőhelyét.