Legendás alak tér vissza a spanyol Harlembe. De az utca már nem a régi, és Carlito sem az. Az öt év börtön alatt sokat tanult, le akarja zárni a múltat és új életet kezdeni szerelmével. Legjobb barátja csak egy apró szívességet kér tőle...

Pasolini első filmje a római külvárosok reménytelen, lepusztult világában játszódik. Főszereplője cinikus és brutális, dolgozni nem hajlandó Vittorio, aki egy prostituálton élősködik. Amikor beleszeret egy lányba, addigi élete válságba kerül. A hozzá hasonló szociális körülmények között élő fiatalok számára azonban - ahogy Pasolini megfogalmazta - "a megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti"."Egy olyan ember megalázottságát és nyomorult emberi állapotát akartam bemutatni, aki a római borgate mocsarában él. Éreztem és tudtam, hogy ebben a megalázottságban van valami szent... és Bach zenéje segített abban, hogy a nagyközönséggel megismertessem szándékaimat. A megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti" a lopásból és utcalány-élettársa kizsákmányolásából élő ifjú főhős számára, aki szorgalmasan dolgozó öccsét hergelendő még dicsekszik is munkátlan függetlenségével és elzülleszti az életében felbukkanó tiszta nőt.

A 16 éves Lilja egy szegény és lehangoló külvárosban él, valahol az egykori Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egyszer jobbra fordul az élete. Az anyja elment, egy új férfival, az Egyesült Államokba, és Lilja most arra vár, hogy mikor küld érte az anyja. Mikor azonban se levél, se pénz nem érkezik, Lilja ráébred, hogy sorsára hagyták. Kénytelen egy kis, lerobbant lakásba költözni, ahol se villany, se fűtés nincs. Lelkileg összetörve, pénz nélkül, Lilja helyzete egyre elkeserítőbb. Egyetlen barátja egy 11 éves kisfiú, Vologya. Együtt lógnak és egy kicsivel jobb élet álmát szövögetik. Egy nap beköszönt a remény Lilja életébe, amikor beleszeret Andrejbe. A férfi hívja, hogy menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. A kis Vologya persze féltékeny és gyanakvó - de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme lenne róla, hogy ott mi vár rá.

A második világháború utáni amerikai dél világában járunk, ahol kihívások elé állítja az embereket a rasszizmus és a hétköznapi életbe való visszailleszkedés. Két család áll a fókuszában: egy fekete és egy fehér. Az utóbbi érkezik később: Henry McAllen megveszi azt a farmot, amit a Jackson-család bérel évek óta. A főiskolát végzett, majd vénlányként az utolsó kiugrási lehetőséget megragadó Laura az első pillanattól utálja a tanyát, pláne, hogy rasszista apósa is velük költözik. A szomszédban viszont Hap és Florence óvatosan, meghunyászkodva fogadják az új főbérlőket...

Miközben Martin Luther King meggyilkolása után felbolydul az ország, Romain Gary író, humanista és állatbarát, és felesége, a sztár Jean Seberg, polgárjogi aktivista, egy elhagyott kutyát fogadnak be otthonukba.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.

LT, a New York-i zsaru (Harvey Keitel) semmiben sem különbözik azoktól a bűnözőktől, akiket üldöznie kellene. Egyre lejjebb és lejjebb csúszik a lejtőn, már nem tud és nem is akar tisztán és józanul élni. Rosszul kötött fogadásai miatt rengeteg adósságot halmoz fel, amit képtelen visszafizetni a bukmékereknek. A sok drogtól és italtól elveszti józan ítélőképességét, veszélybe sodorva ezzel családját is. A bajnokság utolsó meccsére egész kis vagyont tesz fel, de ha nem nyer a csapat, már senki sem mentheti meg a lezüllött hekust. Az ötvenezer dolláros jutalom lendíthetne anyagi helyzetén, de a koronatanú, egy apáca, nem hajlandó segíteni a nyomozást.

A film a profi kosárlabdázók világába kalauzol. Jesusnak, Amerika elsőszámú kosarasának, el kell döntenie, melyik főiskolát választja. Mivel több millió dollárt ér, mindenki nyerészkedni akar rajta, nehéz eldöntenie, kiben bízhat. Ekkor feltűnik életében a több éve nem látott édesapja, akinek még a börtönbüntetését is elengednék, ha sikerülne fiát rábeszélnie egy "bizonyos" főiskolára...

1969 perzselő nyarán a kisváros csavargói rátalálnak a fiatal Laura Wishheart holttestére. A gyilkossággal a kiközösített, félvér Jasper Jonest gyanúsítják. A tizennégy éves, könyvmoly Charlie azonban nem hisz ebben, szerinte Jasper ártatlan. Charlie élete örökre megváltozik, amikor veszélyes utazásba kezd, hogy megtalálja az igazi gyilkost. Nyomozása során Charlie szembekerül a helyi rasszistákkal, szembesül a szülei szakításával, és fülig szerelmes lesz. És rájön, mit jelent bátornak lenni. (port.hu)

Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.

Dél-Afrika, az apartheid rendszer bukása után. David ötvenkét éves, elvált, fehér bőrű, a munkájával és az egész világgal elégedetlen irodalomprofesszor. Miután kapcsolatba bonyolódik az egyik tanítványával, kénytelen beadni a felmondását. Meglátogatja egyedül gazdálkodó, leszbikus lányát. Míg Lucynál van, David besegít egy önkéntes állatklinikán. Később viszonya lesz annak vezetőjével. Egyik nap idegenek támadják meg a farmot. Kirabolják őket és magukkal hurcolják Lucyt. Kiderül, hogy a támadók egyike a szomszédos birtok fekete tulajdonosának rokona.

Izo, a "gyilkológép" szamuráj összetűzésbe kerül az urával, rajtaveszít és kegyetlen halált hal. Nyugodni azonban nem tud, visszatér a túlvilágról, mert bosszút akar állni.

A korábbi rodeóbajnok, Sam csendes életet él egy alaszkai kisvárosban. Elwood egy fiatalember, aki Sam moteljében száll meg. A két férfi gyökerei közösek, így könnyen barátokká válnak. Elwood azonban konkrét céllal érkezett a városba, s ő áll a közelmúltban történt sokkoló események hátterében.

Scott Roper született rábeszélőgép, a San Francisco-i rendőrség pótolhatatlan munkatársa. Feladata, hogy a túszejtőket mindenáron rábeszélje foglyaik szabadonbocsátására. Kollégája és barátja halálát azonban még ő sem képes megakadályozni. A rendőrrel egy hidegvérű gyilkos végzett. Roper mindent elkövet, hogy ő keríthesse kézre a gyilkos ékszertolvajt. A nyomozásban társa is akad, bár Kevin McCall a fegyverekhez eleinte jobban ért, mint a szavakhoz, de a lélegzetelállító macska-egér harc során Roper beavatja őt különös mestersége leglényegesebb fogásaiba.

A "kemény" filmesek mestere, Sam Peckinpah (A vad banda, Vaskereszt, Konvoj) utolsó filmjében Robert Ludlum nagy sikerű regényét dolgozta fel. A bosszúra éhes volt mesterkém (John Hurt) és a kémszervezet főnöke (Burt Lancaster) között dúló háború egy mit sem sejtő baráti társaság közös víkendje közben éri el tetőpontját. A házigazda (Rutger Hauer), az ünnepelt Osterman (Craig T. Nelson) és barátaik kamerák és lehallgatókészülékek kereszttüzében kénytelenek lépkedni előre megrendezett végzetük felé, hacsak nem tudják saját kezükbe venni az irányítást...