Lerobbant művelődési ház előcsarnoka. A mozgalmi táblák és egyéb ünnepi díszletek tövében csirkék kapirgálnak. A Johnny B. Goode hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Bent a Colorado nyomja a bluest. A fűtetlen helyiségben az együttesen kívül egy-két ember lézeng. Ez így nem mehet tovább! Ki kell találni valamit! És nemsokára a főnöknek eszébe jut a nagy ötlet. Egyik kezével egy lekváros buktát szorongatva, a másikkal a fenekét vakargatva a banda elé áll: gyerekek, átmegyünk a Tobacco Roadról a Retek utcába, lemegyünk bunkóba, lemegyünk furkóba. A szocialista vadkeleten új banda születik.
Wimbledon, 1980. Évtizedek óta a legcsapadékosabb nyár. Mindenki várja, hogy a világ első számú teniszezője, Björn Borg megszerezze az ötödik wimbledoni bajnoki címét. De csak kevesen tudnak a színfalak mögött zajló drámáról: a mindössze 24 éves Borg az összeomlás határán áll: fásult, kimerült, kételyek gyötrik. Eközben kihívójának, a húszéves John McEnroe-nak feltett szándéka, hogy letaszítja a trónról az eddigi bajnokot...
Az Oscar-jelölt Michael Fassbender alakítja Franket, a kiejthetetlen nevű indie banda, a The Soronprfbs frontemberét ebben az egyéni hangulatú zenés vígjátékban. Frank még a zenészek körében is igazi különcnek számít: csak a tökéletes hangzás érdekli, mindenben az inspirációt keresi - és még alvás közben sem veszi le az egész fejét körbevevő hatalmas papírmasé maszkot.
Hilary Thomas már gyerekkorában megtapasztalhatta, mi is az erőszak. Ami azonban közel a harminchoz éri, az semmi máshoz nem fogható. Fiatal, sikeres írónő, akit Holywood is felfedezett - s most vadásznak rá... Kegyetlenül, kíméletlenül, kitartóan... Pedig milyen szép is lehetne az élet új szerelmével... A vadász újra és újra visszatér. Hilary megöli, de hiába. A holt mintha feltámadt volna, vagy talán nem is halt meg... Jön, jön a lépcsőn, és Hilary nem tudja megállítani... Ott áll a hálószobája ajtaja előtt...