John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.
Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...
Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.
Egy földalatti félkatonai szervezet merényletet tervez a francia elnök ellen, tiltakozásul az algériai háborúban játszott szerepe miatt. A profi testőrség által kiemelten védett De Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de akad egy bérgyilkos, aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos Sakált senki nem látta még, igazi személyazonosságát senki nem ismeri. A rendőrség informátorainak köszönhetően időben tudomást szerez a tervezett merényletről. Az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt állítják rá az ügyre. Versenyfutás kezdődik az idővel. Miközben Lebel lényegtelennek tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi a rajtaütés pillanatát.
Rambo a vietnámi veterán, egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.
A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, a Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos újabb áldozatát. A sajtó tele van a módszere miatt csak "Nyakkendős gyilkos"-nak nevezett megszállott rémtetteivel. Richard Blaney, a Királyi Légierő egykori tisztje nehezen találja a helyét az életben, mióta elveszítette az állását. Sokat iszik, és könnyen méregbe gurul. Azzal azért ő sem számol, hogy a Scotland Yard a felesége meggyilkolásával vádolja. Menekülőre fogja a dolgot, és megpróbál az igazi gyilkos nyomára bukkanni.
A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.
Del Spooner, a chicagói rendőrség detektívje legújabb ügye során a U.S. Robotics gyár egyik alkalmazottja halálának körülményeit vizsgálja. Az elkövető egy gép, ám ez lehetetlen. Hiszen minden robot agyába be van égetve a robotika három alaptörvénye: gép nem bánthat embert, engedelmeskedik az emberi parancsnak (kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt) és ügyel saját épségére (kivéve, ha ezzel megszegné az első két szabályt). Ha mégis egy robot az elkövető, annak következményei beláthatatlanok.
New York városában minden nyolcadik másodpercben elkövetnek egy bűntényt. A folyón túl van a zsaruk városa, Copland, ahol Freddy Heflin a seriff, de a nagyvárosi zsaruk irányítanak mindent. Freddynek ezúttal választania kell: példaképeit védi vagy végrehajtja, amit a törvény előír. Egy éjjel ugyanis kettős gyilkosságot követ el egy városi rendőr, akit korábban hősként ünnepeltek. Copland seriffje az igazság mellett dönt, és magánnyomozásba kezd a példaképnek tartott városi zsaruk, Gary Figgis és Ray Donlan után.
Los Angeles sokaknak napfényt, pálmafákat és könnyű, vidám életet jelent. És vannak olyanok, akiknek egészen mást. A városban dolgozó zsaruk számára ezekből az utcákból felesleges erőszak, hazugság és halál sugárzik. Aki itt egyenruhába bújik, az hamar megtanulja, hogy a törvény betűje nem vezet el az igazságig: az utca törvényeire van szüksége, ha győzni akar. Tom Ludlow nem adja fel könnyen, pedig ő aztán igazán sötéten látja a világot. Felesége elvesztése után csak a rendőri munka marad számára. Amikor azonban egy nyomozás során rájön, hogy a kollégái közé is befurakodott a korrupció, minden dühét és haragját ebben az ügyben vezeti le: pedig most a saját társai ellen kell fordulnia.
A hadsereg lézerfegyverekkel szereli föl a robotokat, megteremtve a tökéletes harci eszközt. A történet váratlan fordulatot vesz, amikor villám csap az egyik robotba, s ezzel életre kelti. Az "élő" gépezet megszökik a Novao Robotics cégtől, és szerencséjére találkozik Stephanie Speck-kel (Sheedy), a határozott fellépésű fiatal nővel, aki azonnal pártfogásába veszi. Stephanie és Johnny-V hamarosan szoros barátságot köt. Túl kell járniuk azonban Crosby eszén, aki szeretné megjavítani az "elromlott" gépet. Ráadásul nyomukban a Nova Robotics mániákusan lövöldöző biztonsági főnöke, aki elhatározza, hogy mindenáron visszaszerzi a robotot.
Axel Foley még mindig nevetőgörcsöt kap, ha arra az éjszakára gondol, amikor banánt dugott egy Beverly Hills-i rendőrautó kipufogócsövébe. Első kaliforniai látogatása során olyan hullámokat kavart maga körül, amilyet még nem látott Beverly Hills. Jelenleg azonban Detroitban tartózkodik, és nyomozói teendőit végzi, amikor hírt kap Beverly Hillsből, hogy az ottani rendőrfőnököt súlyosan megsebesítette egy orvlövész. Foley-nak természetesen nem kell kétszer mondani, hogy menjen segíteni, azonnal a helyszínre utazik. S amint megjelenik, Kalifornia legelitebb környékén azonnal elszabadul a pokol.
A nem is olyan távoli jövőben totális diktatúra gyakorolja a hatalmat. A számítógépek uralta, személytelen, elidegenedett földalatti világban akaratuktól megfosztott emberek végzik gépies munkájukat. Az egyéneket csak számok és betűk jelzik, az érzelmeiket gyógyszerekkel nyomják el. A THX 1138-as dolgozónál azonban problémák akadnak, ráeszmél arra, hogy valójában emberi lény. Megismeri a szerelem érzését, ám a rendszer megbünteti ezért. A börtönben THX 1138 megismerkedik a lázongó programozóval és a renegát hologrammal. Együtt szöknek meg, hogy felfedezzenek egy új világot.
King Kongot alaposan rászedi egy csinos fiatal lány, aki egy alkalommal váratlanul betoppan a férfi lakásába. A lányt hat férfi kergeti. King Kong természetesen megvédi őt. Ezt követően a lány megkéri hősünket, hogy kísérje el a bankba, mert pénzt szeretne felvenni. King Kong elkíséri, ám ott kiderül, hogy a lány ki akarja rabolni a bankot. King belekeveredik és szorult helyzetében Baldyhoz fordul...
Amikor a kelet-európai bűnözők, Oleg és Emil New Yorkba jönnek, hogy kivegyék a részüket egy rablásból, Oleg ellop egy videokamerát, és filmezni kezdi a legális és illegális tevékenységeiket. Az ügyön Eddie a veterán nyomozó és Jordy a fiatal specialista kezd dolgozni. A címlapsztoriért bármire képes tévériporterek és a könnyen befolyásolható igazságszolgáltatás fokozódó őrülete közepette, a város valóságos csatatérré változik...
Jesse Lujack szinte csak percről-percre él, abból, ami éppen adódik: kocsilopásból, tolvajlásból. Életét három dolog befolyásolja: az "Ezüst Szörfös" című képújságból vett eszmék, Jerry Lee Lewis dalai és Monica, a megejtően hamvas, ugyanakkor felzaklatóan izgalmas francia építészhallgató lány iránt érzett vágya. Amikor egy szerencsétlen pillanatban, egy talált fegyverrel lelő egy zsarut, már gyilkosságért üldözik. Felkeresi Monicát, akinek teljesen más képe van a jövőről, s elképzelhetetlen számára a Jesse melletti élet, a menekülés Mexikóba; ugyanakkor a szexuálisan izgalmas kalandor hatása alól nehezen szabadul. A film a neves francia filmrendező, Godard Kifulladásig című filmjének motívumain alapul.
Az élet folytatásának kilátásai a Földön 2058-ban elég komorak. Ezért a Robinson családot az űrbe küldik, hogy megtelepedjenek az Alpha 1-en, a galaxis egyetlen másik lakható bolygóján. Ám amikor egy potyautas szabotálja a küldetést, azon kapják magukat, hogy átszáguldanak a feltérképezetlen űrön.
Nina, Martin, Clemens, Alex és Mona nagyon jó barátok gyerekkoruk óta. Az érettségijük napján mindannyian ugyanazt az sms-t kapják a mobiltelefonjukra: "Három nap múlva halott vagy!". Természetesen nem veszik komolyan a dolgot, ostoba tréfának tekintik a dolgot, mindaddig, míg Martint holtan meg nem találják a közeli tóban, majd Ninát is megtámadják...
Jack Friar nyomozó, aki ezúttal nem hivatalból ered egy tinédzser nyomába: barátja kérte arra, hogy találja meg az elcsatangolt kölyköt. Jack azonban a szökevény helyett egy bizarr bűnbandába botlik, akik épp egy bankrablásra készülnek. Jacket lefogják, túszul ejtik, és a bandavezér gyönyörű barátnőjét bízzák meg a férfi őrzésével, amíg végrehajtják a rablást, és eldöntik, hogy mit kezdjenek a váratlan szemtanúval...