Maria, a fiatal és életvidám lány apácának készül. De hamar rádöbben arra, hogy az apáca élet nem neki való, ezért elszegődik a szigorú Von Trapp százados gyermekei mellé nevelőnőnek. A lány megdöbben azon, mennyire túlfegyelmezettek a gyerekek, ezért úgy dönt, hogy a mogorva Von Trapp szigorú rendszabályait felrúgva, megtanítja a gyerekeknek, hogyan örülhetnek az életnek. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban a százados legnagyobb megrökönyödésére.

A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Féltékenység, gyilkosságok, bosszúszomj, titkok, hazugságok, kísértetek, sírásók: ideális panelek bármely modern thrillerhez. A fenséges történelmi díszletekről, a lenyűgöző tájakról, a heroikus jellemekről és az emberközeli történetkezelésről Kenneth Branagh gondoskodik, aki egy igazán fantasztikus szereposztást állított össze Shakespeare legnagyobb tragédiájának, a Hamletnek a megrendezésekor. Branagh játssza Hamlet szerepét a filmben, aki meg akarja bosszulni apja meggyilkolását és akinek az a célja, hogy királyként elfoglalja jogosan megérdemelt helyét a trónon. De vajon elvezeti-e gyanúja apja gyilkosához? És saját kezével kell-e bosszút állnia? Ebben a 400 év után is időszerű történetben az igazság örökös keresése tragédiát jelent a bűnösnek, az ártatlannak és Hamletnek is.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

Egy öregedő házaspár, Ethel és Norman már évek óta az "Aranytó"-nál tölti a nyarat. A férfi 80. születésnapján a lányuk, Chelsea is megjelenik barátjával és annak tizenéves fiával a New England-i bungalóban. A régi feszültségek konfliktushoz vezetnek a családtagok - főként apa és lánya - között, de végül minden jóra fordul.

A XII. századi angol uralkodó II. Henrik és egyszerű származású szász barátja, Becket Tamás - később Canterbury érseke - gyűlöletté fajuló barátságát több neves drámaíró is feldolgozta. A jeles angol színházi és filmrendező, Peter Glenville, Jean Anouilh drámáját választotta, mert szerinte ez közelítette meg leginkább a történelmi valóságo

A film egy dél-amerikai országban játszódik, egy véres diktatúra leverését követően. Paulina ebéddel várja férjét, Gerardo Escobart, aki a rezsim ellenes mozgalom vezetője volt. Gerardo egy ismeretlen férfival tér haza, aki segített neki, amikor defektet kapott az úton. A nő lassan rádöbben, hogy az idegen egyike volt azoknak, akik korábban kihallgatták, megkínozták és megerőszakolták. Nem ismeri a férfi külsejét, ugyanis be volt kötve a szeme, de az illata, a hangja és a zenei ízlése alapján felismerte őt. Bár nem biztos a férfi kilétében, a feltörő emlékek hatására váratlanul felébred benne a bosszúvágy. A szerepek ezúttal felcserélődnek: kínzóból áldozat, áldozatból pedig kínzó lesz.

A napsütötte Dél-Itáliában, míg szünetelnek a csaták, lángra lobbannak a szívek. Don Pedro, Aragónia hercege és csapata megjött a csatából, hogy Leonato vidéki kúriáján töltsön egy felhőtlen hónapot. Egyik kísérője, Claudio rögtön szerelmes lesz Leonato szépséges lányába. Elválaszthatatlan cimborája, Benedek viszont megveszekedett nőgyűlölő: legújabb célpontja a makrancos Beatrice, aki hasonlóképpen érez a férfinem iránt. Bár a nyelvük kardéles, a lelkük mézédes - a két egymásnak teremtett pár egymásra talál. A kellemes együttlétet azonban megzavarja Don Juan, a herceg öccse, aki álnok terveket szövöget, s elég egy rosszindulatú ármány, a harcban edzett barátság kis híján véres párbajba torkollik. De minden jó, ha jó a vége.

Az elmúlt évszázadokban Hamlet történetét már számtalan verzióban elmesélték: de így még sosem. A dán királyfi, a többnyire csak a világ eseményeit szemlélő és a politikától magát távol tartó Hamlet apja halálhírét véve visszatér hazájába. Mire azonban Dánia földjére teszi a lábát, anyja, Gertrud már nem özvegyasszony, ugyanis feleségül ment Hamlet nagybátyjához, az új királyhoz, Claudiushoz, majd az új uralkodói pár Hamletet is nősülésre, kedvese, Ophelia nőül vételére sürgeti. Nemsokára azonban megjelenik a meghalt király szelleme és közli hősünkkel: galárd módon Claudius és Gertrud gyilkolták meg, hogy kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Hamlet - mivel érzi, valami bűzlik Dániában - döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és bosszút állva beteljesíti végzetét.

Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold, megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös "mi", csak az eltérések léteznek. A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel bennünk Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül. A film forgatókönyvét François Ozon ugyanis a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta, amely eddig nem került vászonra

Alfie nem igazán rosszféle. Csak éppen elemi erővel vágyakozik az ellenkező neműekre. Mondhatnánk úgy is, hogy képtelen ellenállni a pipiknek, teljes függőség alakult ki nála. Michael Caine címszereplésével az Alfie egy sikamlós és vad komédia, csupa szex és bűn. Azok számára, akik szórakozni akarnak, az Alfie elbűvölő, élvezetes és sodró lendületű. Azoknak, akik többet akarnak, ott van a felszín alatt lappangó tragédia, az egyszerű és megrendítő történet arról, aki elvesz, és arról, akit elvesznek.

Agnes magányos pincérnő akinek sokáig nyugodt életét most a feltételesen szabadlábra helyezett volt férje teszi pokollá. Legjobb barátnője R. C. befogad egy rejtélyes idegent Peter-t, aki teljesen ártalmatlannak tűnik, de a látszat ezúttal csal… Peter és Agnes miután megismerkednek, hamar megtalálják a közös hangot és az idegen nemsokára be is költözik a nő lepukkant motelszobájába. Aztán kiderül, hogy Peter öbölháborús élményei nem múltak el nyomtalanul; különös összeesküvés-elméletek formájában élnek tovább a férfiben. Azt hiszi, a kormány - a háborús utókezelés részeként - számtalan apró bogarat ültetett a testébe. Agnes is megnyitja Peter előtt abnormális képzeletének kapuját és így kölcsönös paranoiáiktól áthatva kezdenek beteges viszonyba. Új ideológiájukban teljesen elmerülve ássák el magukat a motelszoba sötétjébe, viselkedésük pedig ijesztő tempóban halad a skizofrénia veszélyekkel teli határmezsgyéje felé…