Havernak ugyan szuper, csak kicsit nehézkes és túl nagy... Szimpatikus, rajzfilmben elmesélt történet az őrült ötvenes évekről, amikor Amerika félt minden lehetséges szovjet fegyvertől. Közben pedig várták az UFÓ-kat, nézték a tévét és hallgatták a rock 'n rollt... 1958: óriási vasdarab csapódik be közel Rockwell városához. Annie egyedül él fantáziadús kisfiával, Hogarth-al. A városban egy halász valami vízben fekvő fémemberről mesél. Hogarth az egyetlen, aki elhiszi a robot létezését. Addig kutat, míg megtalálja és feléleszti a fémóriást. Az előítélettel rendelkező emberek egyre jobban félnek a közelgő veszélytől. Hogarth be akarja bizonyítani, hogy nyakigláb új barátja nem rossz szándékú...
Bess mélyen vallásos lány, aki megőrizve ártatlanságát megy férjhez Janhoz. A férfi olajmunkásként dolgozik a tengeren, idegennek számit abban a zárt közösségben, ahova Bess tartozik. Az idegileg labilis lány, amikor megismeri a testi örömöket, nem tud betelni vele, de Jannak vissza kell térnie a fúrótoronyhoz, ami megviseli a szerelmes asszonyt. Bessnek várakozással telnek napjai, éjjelente Istenhez fohászkodik, hogy férje mihamarabb haza térjen. Imái meghallgatásra találnak, Jan ugyan haza tér, de egy súlyos baleset következtében egész teste lebénult. Igazi próbatétel ez mindkettőjük számára, de a szerelem hatalmas erő, mely csodákra is képes. Bess engedelmeskedve a belső hangoknak, feltétel nélkül teljesíti mozgásképtelen férje, egyre perverzebb kívánságait.
A fekete bőrű Rubin Carter, akit mindenki csak Hurrikánnak becézett, a középsúly egyik kedvence volt a hatvanas évek elején. A bokszkarrierjét azonban kettétörte, hogy gyilkossági ügybe keveredett. A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az ártatlan férfit. A rácsok mögött Hurrikán megírta az önéletrajzát. Évekkel később a könyve Lesra Martin kezébe került. Mivel meg volt győződve az ártatlanságáról, Martin felkarolta az ügyét, és kampányt indított a szabadon bocsátásáért. Carter kezdetben vonakodva fogadta a segítséget, hogy azután újult erővel harcoljon az igazáért.
A történet középpontjában a Belfast közelében található Maze fegyház négy lakója áll: Raymond Lohan börtönőr, aki a hírhedt H-blokkban teljesít szolgálatot; a frissen érkezett, rettegő Davey Gillen és cellatársa, Gerry Campbell, aki segít neki eligazodni a fogház kegyetlen világában; valamint a blokk szellemi vezére, Bobby Sands. Sands irányításával a rabok megtagadják az egyenruha viselését és követelni kezdik a politikai foglyoknak kijáró bánásmódot. Egyre komolyabb összetűzések követik egymást, és ahogy elharapózik az erőszak a Maze falai közt, lassan a fegyőrök is veszélybe kerülnek.
Frank a családjával együtt Amerikába emigrál a szegénység elől. Brooklynban kilátástalannak ítélik helyzetüket, ráadásul Frank egyik testvére meghal. Újra útra kelnek, haza Írországba. Limerickben azonban a helyzet változatlan. Franknek észak-ír származású apja miatt erős előítéletekkel kell megküzdenie. Alig talál rendes munkát. A keserűség az IRA szélsőséges fegyveres csoportja felé hajszolja, de az állandó háborúskodás sem az ő világa. Ha pedig pénzhez jut, azt barátaival mind elissza.
50-es évek, nevadai kisváros. Ide érkezik meg Vivian Bell professzor asszony, hogy a helyi válási törvényeket kihasználva gyors és fájdalommentes véget vessen kiürült házasságának. Egy farmon száll meg, és karót nyelve jár-kel a helyiek között. Mikor azonban megismerkedik házigazdája magabiztos, leszbikus lányával, Cayjel, eddigi önmagával összeegyeztethetetlen érzések kerítik hatalmukba...
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Deborah E. Lipstadt amerikai történésznek bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Bugsy Siegel egyike a keleti part négy legnagyobb gengszterének. A szesztilalom idején egy ügyes manőverrel átveszik a nyugati parti szervezett bűnözés irányítását is, és Bugsyt kérik fel a régió irányítására. A lefegyverző modorú maffiavezér pillanatok alatt a társasági élet sztárja lesz Hollywoodban. De Bugsy nemcsak viselkedésével hívja fel magára a figyelmet: többen őrültnek kiáltják ki, amikor vagyonát kockáztatva a sivatag közepén építtet játékkaszinót, néhány mérföldnyire egy poros városkától, Las Vegastól.
Los Angelesben egyre furcsább dolgok történnek. A híradások rejtélyes gázrobbanásokról, felmelegedett vizű tavakról, szokatlan földmozgásokról tudósítanak. Mike Roark, a Los Angeles-i katasztrófa-elhárítók munkatársa éppen a lányával készül eltölteni a hétvégét, amikor hirtelen megmozdul a föld. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy ezúttal nem a szinte már megszokott földrengésről van szó, hanem egy hatalmas tűzhányóról, amely Los Angeles kellős közepén tör ki. Az izzó láva pusztulással fenyegeti az egész várost.
Daniel Clemens atya egyre biztosabb abban, hogy egyik kollégáját ok nélkül vádolják gyilkossággal. Amikor a bűnösnek vélt pap öngyilkosságot követ el a börtönben, Clemens-nek feltett szándékává válik, hogy kibogozza az összegubancolódott szálakat és megoldja a sötét rejtélyt.Ifjúkori szerelmének segítségével nekilát hát a nyomozásnak, ami ugyan további vérontást is eredményezhet, de egyúttal rávezetheti őt az igazságra, és valódi hivatására.