Brezsnyev idejében Andrej Filipov (Alekszej Guskov) világhírű művész volt, a Bolsoj zenekar karmestere, de miután zsidó zenész-kollégái védelmére kelt, nyilvánosan megalázták és a nép ellenségeként megfosztották rangjától és munkájától. 30 évvel később a zenekar székhelyén - takarítóként - hozzáfér egy hivatalos levélhez és sikerül elérnie, hogy a Bolsoj hivatalos karmestereként az általa összeválogatott zenészekkel felléphessen Párizsban.
Dave Európába utazik üzleti ügyben, a mókusok pedig egy kalandos világ körüli versenyre indulnak a mókuslányokkal versengve, ám nem sejtik, hogy gyémántcsempészek fondorlatos tervének részesei lettek...
Játékországban nagy galibák történnek. Elvesznek Bo Peep báránykái, ki akarja lakoltatni Peep mamát a gonosz uzsorás. Stannie és Ollie pedig méreten felüli katonákat fabrikált a játékgyárban. A bajokat tetézi, hogy a gonosz, öreg Barnaby, a hitelező, Bo Peep, az ártatlan pásztorlány kezére pályázik. Hogy megkaparintsa, minden követ megmozgat. Csal, hazudik, s még Tom-Tomot, Bo Peep igazi szerelmét is száműzeti Rémországba. Igen ám, de közbelép a két csetlő-botló, ügyefogyott, de jó szándékú barát - Stan és Pan.
Annie valaha képregény lapjain élt, aztán dalra fakadt egy sikeres musicalben és immár a filmvászonra kívánkozott. A tizenegy éves Annie (Alicia Morton) egész életét árvaházban töltötte. A gyerekek réme Miss Hannigan (Kathy Bates), a szigorú igazgatónő. A sokadik sikertelen szökési kísérlete után a jószívű Grace elviszi Annie-t karácsonyi vakációra egy másik környezetbe. A magányos milliomost, Warbuck urat (Victor Garber) és személyzetét teljesen megbabonázza a merész kislány viselkedése. Még az Egyesült Államok elnökét is megnevetteti Annie! A milliomos örökbe szeretné fogadni a kislányt, de ő szeretné megtalálni igazi szüleit. Annie egyetlen kincse egy ezüstmedál fele. Miss Hannigan bátyja és annak barátnője Annie szüleiként jelentkeznek, hogy felvegyék a szülőknek járó busás jutalmat...
Legendás musical egy családról, akik a reflektorfényben élnek és tündökölnek.
A FEKETEország a Krétakör közös műve: komor, groteszk, szatirikus vízió a világról, amelyben élünk. Az előadás alapjául a rendező telefonjára érkezett SMS-ek szolgáltak, melyek 160 karakterben fogalmazzák meg a napi eseményeket. Ezek a hírek inspirálták a színészek által improvizált jeleneteket, zeneszámokat, melyekből nem hagyományos értelemben vett dráma, hanem egyfajta abszurd ünnepség, beavatási szertartás bontakozik ki.