Joe hosszú útról tér éppen haza, ám egy kis nézeteltérése támad az egyik útszéli kocsmában. Nem nagy ügy, lepuffant két semmirekellő fejvadászt, az útonállók sebesült foglyát meg befuvarozza a városkába, ahol éppen bátyjával kötözködik három elvetemült fickó. Csupán azon akad fenn, miért visel seriffcsillagot a bátyja. A seriff nem örül különösebben testvérének, mert ismeri. Ahol ő eddig föltűnt, ott mindig történt valami. Most sincs másként, az "ördög jobb kezének" nevezett öcsköst bosszantják a helybéli hatalmasság pökhendi emberei, akik szüntelenül zaklatják a környék mormon telepeseit azért, hogy távozásra bírva ôket, megkaparinthassák földjeiket.
William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.
Wil Anderson tapasztalt, öreg vadnyugati róka, aki nem kevesebbre vállalkozik, mint útra kelni tizenegy zöldfülű diákkal és megtanítani nekik mindent, amit egy cowboynak tudni illik. Számos veszélyes kalandot vészelnek át együtt, a gyerekek hamar szívükbe zárják kemény, mogorva vezetőjüket, aki számos nehéz helyzetből kisegítette már őket. Egyszer azonban egy vad bandával kerülnek szembe, és az egyenlőtlen tűzharcban Wil halálos sebet kap. A cowboy-tanoncok megfogadják: addig nem térnek haza, míg bosszút nem állnak a gyilkosokon...
Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.
Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.
Elvis ebben a filmben egy Lonnie Beale nevű rodeóst alakít, aki egy kisvárosba utazik, hogy ott munkát vállaljon. A beígért találkozó viszont elmarad, de főhősünknek így sem kell sokáig keresgélnie, mert egy rövid kitérő és egy kis munkahelyi csetepaté után egy a hölgyek számára fenntartott szépségfarmon kezdhet el dolgozni a hölgyvendégek legnagyobb örömére és a férfi alkalmazottak legnagyobb bánatára. Ott hamar a lányok, és asszonyok kedvence lesz és a szerelem is, rátalál, ami több bonyodalommal is jár, mint azt gondolta volna…