Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők, az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák meg. Aldous Huxley regényéből és John Whiting színdarabjából.
Ben Hur és Messala, a gyerekkori barátok felnőttként mint legyőzött és hódító találkoznak. Egy véletlen incidens miatt Ben Hurt gályarabságra küldik, vagyonát elkobozzák, anyját és nővérét bebörtönzik. A megpróbáltatásokból szerencséje és szilárd jelleme révén kikerülő férfi évek múltán gazdag rómaiként tér vissza szülőföldjére. Minden vágya, hogy bosszút álljon Messalán és megtalálja szeretteit.
A nagy muszlim hódító, Jalaluddin Mohammad Akbar isteni sugallatra úgy dönt, hogy a birodalom kiterjesztése és a hatalom megszilárdítása érdekében feleségül veszi az egyik hindu király lányát, Jodhaa Bait. A lánynak minden porcikája tiltakozik a politikai házasság ellen...
A történet 1777-ben játszódik, Jeong-jo király elleni merényletről szól, Yi San uralkodásának első évében.
A korábbi címszereplőkkel ellentétben Charles Laughton Quasimodó-alakítása nem a szörnyszülött külsőségeire koncentrál, hanem a figurát belülről, tudatosan építi fel. A színész vonzódása a groteszkhez, maszkírozó képessége, valamint a túlzásoktól való tartózkodása - végletes, ám sokrétű és mélyen emberi figurát teremt. A szörny nyomorúságos alakja, motyogó hangja, torz arca mögött az esendő embert ábrázolja. Gesztusaival, arcjátékával olyan alakítást nyújt, melynek részletei csak filmvásznon bontakoznak ki igazán.
Amikor egy erős akaratú hercegnő nem hajlandó hozzámenni a kegyetlen szociopatához, elrabolják és apja kastélyának egy távoli tornyába zárják. Mivel bosszúszomjas kérője el akarja foglalni apja trónját, a hercegnőnek meg kell mentenie a királyságot.
Greta Garbo egyik legjelentősebb és legkedveltebb hangosfilmszerepe volt a legendás svéd királynő megformálása. Krisztina a 17. századi Európa legműveltebb asszonya volt, ellenezte a háborút, és nem akart utódot adni hazájának. Svédország azonban ekkor állt európai politikai és katonai hatalma csúcspontján, ezért az udvari körök lemondásra kényszerítették a királynőt. Salka Viertel osztrák írónő forgatókönyve a közönségnek íródott: álruha, spanyol szerető, svéd hómezők, udvari intrikák, párbajok színesítik a cselekményt.
I.e. 72-ben, amikor a Római Birodalom hatalmas ereje messze elért, minden leigázott ország új rabszolgákat jelentett, kik római uraik akaratát teljesítették. Spartacus, akit kisfiúként adtak el rabszolgának, miután apja meggyilkolását végignézte, idővel a hatalmas római vezérek és politikusok elleni rabszolgalázadás vezérévé növi ki magát. Spartacusnak a béke nevében indított, megrázó kihívásának hatását a Római Birodalom több éven át érezte.
Jim Parker csodaszép lánya, Jane és egy Holt nevű fotográfus társaságában az elefántok temetkezési helye után kutat valahol Afrikában. Az elefánttemető helyett a legendás majomemberre, Tarzanra bukkannak, akit pillanatok alatt elbűvöl Jane ellenállhatatlan szépsége. Amikor a Parker-expedíció bajba kerül, Tarzan a segítségükre siet, ám Jim életét már nem tudja megmenteni: a férfi meghal az elefántok temetkezőhelyének őreivel folytatott csatában. Jane azonban úgy dönt, hogy bátor megmentőjükkel, Tarzannal marad a dzsungelben.
Oliver Cromwell képtelen elfogadni I. Károly király valláspolitikáját, ezért elhatározza, hogy családjával együtt az Újvilágba hajózik. Az indulásuk estéjén azonban Cromwell olyan vallási és politikai szövevények láncolatába bonyolódik, amely egyenes utat jelent a polgárháborúhoz. Katonai sikereinek köszönhetően a legismertebb lovassági parancsnokok egyike lesz, és seregével, a híres Vasbordájúakkal együtt vezető szerepe van a parlamenti csapatok győzelmében. A király kivégzése után Cromwell 1653-ban átveszi a hatalmat, és Lord Protector címmel az ország államfője lesz.
Miután egykori tanítványtársuk megöli mesterüket, Yun Fei és Cheng megfogadják, hogy bosszú hadjáratukkal helyreállítja a shaolin templom becsületét.
A Sasori, egy klasszikus japán manga alapján készült film, ami eredetileg "Female Prisoner 701. - A 701-es női rab" címmel jelent meg. Nami egyszerű boldog háziasszonyként él rendőr/zenész férjével, egy este vendégül várja az apósát, és a férje nővérét, de mielőtt megérkeznének hirtelen sokkoló dolog történik vele, egy többtagú elvetemült gengszterbanda rátör, és megölik az apósát, amint belép az ajtón. Majd kényszerítik Namit, hogy ő döntsön ki haljon még meg, és saját kezűleg végezze is ki, akit választ. A férjet, vagy annak a nővérét. Nami a nővért választja, mert nem akarja elveszíteni a férjét, aki arra lép be az otthonukba, amint ő éppen kést döf a testvérébe. A férfi Namit hibáztatja, így ő egy szigorított borzalmasan brutális női börtönbe kerül, ahol mindenki rendkívül erőszakos,állandóak a halálos viadalok, és gyilkosságok. Nami egyáltalán nem tanult harcművészetet, de A túléléshez itt neki is ugyanazt kell tennie, amit a többi elítélt tesz, muszáj küzdenie.
Robert Burns (Steven Seagal) archeológus Kínában folytatott kutatásai során felbecsülhetetlen értékű leletre bukkan. A kincset szigorúan restaurálás céljából megpróbálja kijuttatni az országból, ám a leletre áhítozó kínai maffia lecsap Burnsre. Feleségét (Dobó Kata) megölik, a régészt pedig gyilkosság vádjával Kína legsötétebb börtönébe juttatják. Burns azonban nem adja fel, s egyedül is szembeszáll a kínai maffiával.