A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.
Ahogyan az a klasszikus westernekben történni szokott, ellenséges családok harcolnak egy darab földért. James McKay - a Baltimoreból érkezett idegen feleségül akarja venni egy marhabáró lányát. Mint keleti úriember nem szereti az erőszakot, hiába gúnyolja ezért menyasszonya és a munkavezető is. Végül erőszak nélkül sikerül megvennie a tanítónőtől a környék egyetlen marhaitatóját, amely miatt ősi háború folyik apósa és annak szomszédja között. Az öregek nem tudják elfogadni a kompromisszumos megoldást és emberrabláshoz, párbajhoz folyamodnak, amelyben mindketten meghalnak. McKay magatartásának hatására azonban az új nemzedék már békésen rendezi vitás ügyeit.
Luo apja halála miatt tér vissza szülőfalujába, de esze ágában sincs maradni. Egy régi fénykép azonban visszarepíti a múltba, melynek során feltárul szülei szerelmének románca. Édesanyja, az egykori gyönyörű, fiatal lány, Zhao Di (Ziyi Zhang) reménytelenül beleszeret a fiatal tanítóba. A fiatalok közti társadalmi különbség kezdetben útját állja boldogságuk kiteljesedésének, ám végül a szerelem beteljesedik. Luo meghatódva az emlékektől és a temetésen megjelent tömeg láttán, végül úgy dönt, teljesíti apja utolsó kívánságát.
Több évtized telik el, mire hosszú vívódást követően Fenton Meiks (Matthew McConaughey) feljelenti az FBI-nál testvérét, aki szerinte nem más, mint a magát Isten Kezének nevező sorozatgyilkos. Amikor még mindketten gyermekek voltak, látomások hatására egyre kiszámíthatatlanabb apjuk (Bill Paxton) elhatározta, hogy megszabadítja a démonoktól a világot, amelyek hétköznapi embereket szálltak meg.
A kis társaság tagjai osztálytársak voltak valamikor a hatvanas években. Összejövetelük szomorú aktualitása, hogy az egyik barátjuk öngyilkosságot követett el. A temetésre gyülekezvén együtt töltenek néhány órát, néhány napot. A találkozás szükségszerűen emlékeket ébreszt bennük, szembesíti őket fiatalkori álmaikkal, érzéseikkel, amikor együtt csinálták végig a hatvanas évek diáklázadásait. Az egykori lázadókból azonban mára gyökerüket vesztett fiatalok lettek, akiknek a többsége az elveit feladva tökéletesen beilleszkedett polgári környezetébe.
Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.
1882, Új-Mexikó. Virgil Cole és Everett Hitch a törvény embere. A két kemény férfit Appaloosa városka vezetősége felbéreli rendőrbírónak és helyettesének. A városatyák Randall Braggtől, az újonnan jött farmertől rettegnek, aki megölte a korábbi rendőrbírót és az embereit. Közben a városba érkezik a csinos Allison, aki megdobogtatja Cole szívét. Cole és Hitch elfogja Bragget, akit a bíróság kötél általi halálra ítél. Amikor Bragget a vonathoz kísérik, két fegyveres elrabolja Allisont, így kényszerítve ki a gyilkos elengedését. Bragg a sivatagba menekül az embereivel és Allisonnal. Cole és Hitch a nyomukba ered.
Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.
Jeanne Charmant-Killman (Isabelle Huppert, A zongoratanárnő), az elveihez csökönyösen ragaszkodó, kőkemény bírónő egy korrupt vállalat ellen folytat nyomozást, amely több alkalommal is közpénzeket sikkasztott el. A cég vezetőjét, Michel Humeau-t (Francois Berléand, Valaki más élete) már el is ítélték, de a bírónő ennyivel nem éri be: meghallgatások sorozatával és számtalan bizonyíték alapos kivizsgálásával a vállalati testület valamennyi tagját börtönbe akarja juttatni, és ebben az sem akadályozza meg, hogy ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg ellene. Ugyanakkor a magánélete komplett katasztrófa, férje teljesen elhidegült tőle, és mikor egy nap arra ér haza, hogy el is költözött otthonról, Jeanne tudja, hogy válaszút elé került...
Súlyos robbanások rázzák meg Washington belvárosának utcáit, a célpontok az amerikai szenátus tagjai közül kerülnek ki. A gyújtószerkezet lenyomozhatatlan, a helyszíneken csupán deformálódott testrészek maradnak. Ráadásul Danny O'Neill (Pierce Brosnan), az FBI legjobb tűzszerésze saját gondolataival van elfoglalva. Az egész város azt beszéli, hogy felesége, Frank Traveres (Ron Silver) szenátor szeretője, és már nemcsak kollégái és a rendőrök, hanem a terroristák is ezen röhögnek.
Sally szemrevaló lány, aki éppen gyermeket vár, ám gyermekének édesapja már elhunyt. A munkahelyén ismerkedik meg a fiatal Doriannel, aki felvállalná őt akár a babával együtt is. Miközben együtt járnak terhességi tanácsadásra, a fiataloknak a bimbódzó kapcsolatukat titokban kell tartaniuk, ugyanis a fiú családja meglehetősen veszélyes és kiegyensúlyozatlan egyéniségekből áll.