McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.

Végzetesen beleszeret az "arra járó" férfiba Beth, a szép maori lány. A családja ellenzi választását, ám a lány követi szerelmét a városba. Évekkel később háromgyerekes asszonyként él a nyomornegyedben. Azt hiszi, ha kitart a kegyetlen férje mellett, megmarad a családja. Mire rájön, hogy a gyerekeit és ősei erkölcsi tartását kell választania, már késő. Az egyik fia javítóintézetbe, a másik rossz társaságba kerül. A lánya, Grace pedig öngyilkos lesz.

A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.

Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "

A történet mozgatórugója a szerelem, legyen az első látásra, vagy éppen beteljesületlen, rangra, életkorra és családi állapotra való tekintet nélkül. Megérinti az agglegény miniszterelnököt, az anya nélkül maradt iskolásfiút, a korosodó, kiégett rocksztárt, és nem kerüli el a szerelmében csalódott, összetört szívű írót sem. Londoni életek és szerelmek találkoznak össze és bontakoznak ki. Szenteste romantikus, fergeteges és keserédes következményekkel, mindenki számára, aki elég szerencsés (vagy szerencsétlen) ahhoz, hogy a szerelem bűvöletébe essen.

A szép Marnie a munkahelyén rendszeresen lop, nagy pénzt gyűjt össze, majd állást változtat, és személyiséget is cserél, és új munkahelyén is ugyanazt csinálja, mint korábban. Mark, a fiatal könyvkiadó átlát Marnie mesterkedésein. Rájön arra is, hogy Marnie még gyerekkorában, hogy anyját megvédje, agyonütött egy férfit, de az esemény titokban maradt.

John Sedley egyáltalán nem jóképű. Johnny ugyanis születésétől fogva deformálódott. Egész életében gúnyolták emiatt. Legelterjedtebb gúnyneve a Jóarcú. Mivel soha sem fogadták be a társadalomba, a férfi kénytelen volt annak peremén, a rablók és banditák között felnőni. Így vált rettenthetetlen és profi rablóvá. Egy érmebolt kirablása során azonban egyik társa feldobja őt a rendőrségen. Bár az őt kihallgató rendőr azt az ajánlatot teszi neki, hogy ha besúgja társait akkor elengedik, Johnny nem hajlandó beszélni. Öt év börtönre ítélik a fiút. S börtönévei alatt csak egyetlen dolog foglalkoztatja és tartja életben, a bosszúvágy. Amikor kiszabadul, meg is kezdi a bosszú végrehajtását...

Zed, aki széfnyitó-specialista, barátjának, Ericnek meghívására Párizsba érkezik, hogy megvalósítsák életük nagy dobását, a BNP központi bankjának kirablását. Zednek egy taxisofőr közvetít egy lányt egyéjszakás kalandra, aki tanulmányainak finanszírozására kiegészítésképp űzi a legősibb mesterséget, főállásban a célpontként kiszemelt bankban dolgozik. A rablás időpontjában ő is ott ül a túszok között, amikor az események véres túszdrámába torkollnak.

Egy luxushajó szeli az Atlanti-óceán hullámait, a fedélzetén mindazokkal, akik az itteni kényelmet megengedhetik maguknak: arisztokraták, milliomosok, hamiskártyások utaznak együtt pihenést vagy könnyű kalandot keresve. De a kaland, ami ezúttal a nyílt tengeren vár rájuk, egyáltalán nem nevezhető könnyűnek. Az óceánjáró egy váratlan viharban felborul, a hajótestbe szorult levegőnek köszönhetően néhány utas és a személyzet néhány tagja életben marad. De reménytelen helyzetben vannak. Csak akkor élhetik túl a katasztrófát, ha a felfordult hajótestben sikerül a vízfelszín fölé - a propellerházba - jutniuk. Útjuk során számtalan váratlan veszély les rájuk - a levegő pedig egyre fogy, és egymásban sem bízhatnak.