1983-ban a tizenhét éves Elio Észak-Olaszországba érkezik a nyári szünetre, ahol megismerkedik Oliver-rel. A férfi és a fiatal srác sok közös élményt osztanak meg, míg végül romantikus kapcsolat alakul ki közöttük.
Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.
Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.
Miután családját elvesztette, a megkeseredett, és gyilkossági ügye miatt üldözött amerikai diplomata (Dennis Quaid) belép a francia idegenlégióba, majd a szerb hadsereg zsoldosaként vesz részt a délszláv háborúban, hogy bosszút álljon családjáért. Hamarosan azonban válaszút elé kerül: örökre lelketlen mészárossá válik, vagy megpróbál segíteni egy terhes nőn, aki rajta kívül senkire sem számíthat. Igaz történet alapján.
Öngyilkos lett Paul felesége. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, közös emlékek után kutatva. A francia Jeanne húszéves, egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni. A véletlennek köszönhetően a két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, melyben Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesését váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésben vezeti le. Miközben mindketten élik külön életüket, a lakás állandó találkahelyük lesz. Paul és Jeanne sajátosan alakuló kapcsolata szükségszerűen tragédiába torkollik. A hetvenes évek egyik botrányfilmje.
Ridley Scott, a Gladiátor és a Hannibal rendezője olyan hősnőről forgatott drámaian feszült, pergő akciófilmet, aki az elképesztő katonai szigor és a fizikai megterhelések ellenére is képes kitartani elhatározása mellett, hogy a férfiakkal egyanrangú katona váljon belőle. A katonai költségvetési bizottság elnöke arra kényszeríti a haditengerészet leendő parancsnokát, hogy a katonai szolgálatnál vezesse be a nők teljes egyenjogúságát. A kísérlethez a haditengerészet élgárdájának egyik gyakornokát, a SEALS-kommandó egyik tagját, Jordan O'Neil (Demi Moore) hadnagyot választja. Senki nem bízik a sikerben, mivel a kegyetlen kiképzés során a férfiak 60%-a kiesik a rostán. De O'Neil elszánta magát, mindenképp bizonyítani akar.
John Clark (Richard Gere) chicagói ügyvéd élete csaknem tökéletes. És mégis mintha elrohanna mellette az élet, a családját is alig látja. Egyik nap John hazafelé tartva a vonatablakon át a gyönyörű Paulinára (Jennifer Lopez) lesz figyelmes, aki a lerobbant Miss Mitzi's stúdióból bámul rá. A pillantás szinte kísérti a férfit, mígnem egyszer bemegy a stúdióba, ahol beiratkozik a tánctanfolyam kezdő csoportjába. John számára újra kezdődik az élet.
April önfejű, határozott lány, aki szakítva a konzervatív nézeteket valló családjával, New Yorkban kezdett új életet. Hálaadás napja alkalmából vacsorára hívja Pennsylvániában élő családját. A nagy nap reggelén kiderül, hogy nem működik a sütője. Körbejárja a szomszédait, mire Eugene és Evette megengedi neki, hogy használja a sütőjüket. Miközben April kétségbeesetten próbálja elkészíteni az ünnepi vacsorát, a családja útközben a lányuk életstílusát kritizálja.
Jasper Irving szenátor legfőbb célja, hogy átverje, és meggyőzze az amerikai kormány új afgán stratégiájának helyességéről a hétpróbás újságírót. A dolog pikantériája, hogy éppen Janine Roth-nak köszönhetően ívelt magasra a politikusi pályája. Ezalatt Dr. Stephen Malley egyetemi tanár mindent elkövet annak érdekében, hogy lebeszélje legtehetségesebb diákját arról, hogy Afganisztánba menjen harcolni. Két régebbi diákja ugyanis éppen az életéért küzd az afgán hegyek között: csapdába csalták őket a lázadók.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.