Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Gyilkosság történik egy amerikai kisvárosban, Mississippi államban. Colbert építész az áldozat, Chicagóból. Ugyanezen éjszaka az állomáson elfogják Virgil Tibbst, a néger férfit, s bekísérik a rendőrőrsre. Bill Gillespie a helyi rendőrfőnök fogva akarja tartani egyszerűen azért, mert néger. Ám egy pillanat alatt kiderül, hogy Virgil Tibbs rendőr, s kíváló nyomozó Memphisből. Colbert egy gyárat akart felépíteni itt, ahol sok színes bőrű kapott volna állást. Talán ez lett a veszte. Nem tudni. Bill rendőrfőnök ki akarja utasítani a néger nyomozót, Colbert felesége azonban ragaszkodik, hogy a nyomozást Ő vezesse.

Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Az emlékezetét vesztett első világháborús veteránt egy elmegyógyintézetben kezelik. Egy harmadrendű színésznővel egymásba szeretnek. Összeházasodnak és boldogan élnek. A férfi azonban balesetet szenved, s most meg a közelmúltja esik ki az emlékezetéből, ugyanakkor tudatilag visszatér régi világába. Az önfeláldozó és kitartó asszony elhatározza, nem engedi el a férjét.

A seregben csalódott Swagger vonakodva ugyan, de beleegyezik, hogy még egyszer utoljára hazája szolgálatába álljon. Mire ráébred, hogy megint becsapták, már késő, ő az első számú gyanúsított. Könyörtelen hajtóvadászat indul utána, és csak két ember segítségére számíthat: egyikük egy titokzatos nő, a másik egy újonc FBI-ügynök.

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának 1914-ben. Végigszenvedi a szadista kiképző altiszt embertelen gyakorlatait, a katonaélet összes gyötrelmét, majd halálos sebet kap, mégpedig aznap, amikor a hivatalos hadijelentés szerint "nyugaton a helyzet változatlan".

Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.

1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.

1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek. Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé. Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek.

Claire, a befolyásos ügyvédnő élete gyökeresen megváltozik, amikor egy elfuserált betöréses rablás után felkeresi őket egy FBI-ügynök, és letartóztatja imádott férjét, Tomot. A vád: a férfi, valódi nevén Ronald Chapman, régóta körözött katonaszökevény, aki El Salvadorban civilek tucatjait gyilkolta meg, és az azóta eltelt tizenöt évben bujkált a hatóságok elől. A férj beismeri feleségének, hogy ő valóban Ronald Chapman, és tényleg részt vett egy titkos akcióban, de azt is elmondja, hogy a mészárlás igazi elkövetői bűnbakot akarnak csinálni belőle. Claire kétségbeesetten keresni kezd egy tapasztalt jogászt, aki ismeri a különleges katonai jogrendszer szabályait. Sikerül kifognia az adu ászt az egykoron sztárügyvédként ténykedő Charlie Grimes katonai jogász személyében. Claire először csupán a karrierjét veszélyezteti férje becsületének megtisztításáért, ám később már az életét is kockára teszi.

1917-et írunk, az első világháború pusztít a kontinensen. Nagy-Britanniából minden katonai szolgálatra alkalmas ember a francia fronton van. Az otthon maradottak - asszonyok, gyermekek és harcképtelen férfiak - a hátországi háborús tevékenységből veszik ki részüket. Amikor az angol térképrajzoló, Reginald Anson és társa, George Garrad megérkezik a Ffynnon Garw nevű wales-i falucskába, hogy felmérjék a falu mellett emelkedő, ugyancsak Ffynnon Garw nevű hegyet, a falu büszkeségét és földrajzi nevezetességét, szembetalálják magukat egy csapat olyan elszánt és különc wales-ivel, akiket még elképzelni is nehéz.