A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.

Új-Mexikó havas hegyei közt brutális fejvadászok kegyetlen vérengzést visznek végbe banditák között. Silenzio, az öldöklést túlélő revolverhős vállalja a reménytelen harcot a túlerővel szemben. Sergio Corbucci (Django) mesteri rendezése Klaus Kinski és Jean-Louis Trintignant briliáns alakításával, és Ennio Morricone kitörölhetetlen zenéjével. A film egy igazi gyöngyszem a spagettiwestern-rajongóknak.

A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.

A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika

Egy fiatal férfi csatlakozik egy öregedő törvényenkívülihez hogy segítsen neki megbosszulni családja halálát. A törvényenkívüli nem is tudja, hogy a fiatal idegen egyike családja gyilkosainak.

Howard Kemp (James Stewart), a nagylelkű vadász a gyilkos Ben Vandergroat (Robert Ryan) nyomában van. Reméli, hogy megkapja az 5000 dollár jutalmat, amiből egy farmot készül venni, hogy letelepedjen. Az úton összetalákozik egykori zsugori szövetségesével, Roy Anderson-nal (Ralph Meeker), az őszülő peches bányakutatóval, Jesse Tate-tel (Millard Mitchell) és Lina Patch-csel (Janet Leigh), a törvényen kívüli társával.

1931-et írunk: Johnson, a vadász magányosan él a Yukon folyó partján, a hideg-rideg kanadai hegyek között. Egy nap ellátogat a közeli kisvárosba, ahol szemtanúja lesz egy kutyaviadalnak. Johnson beleavatkozik a küzdelembe, és a tulajdonos minden tiltakozása ellenére hihetetlen összegekért megveszi az egyik kutyát. A tenyésztő azonban nem akar megválni a kutyától és amikor rájön, hogy a rendőrséget nem tudja Johnson ellen fordítani, barátai segítségével gyilkossággal vádolja meg a vadászt. A rendőrségtől Millen őrmester kísérletet tesz arra, hogy letartóztassa hősünket. Ám Johnson mindenáron meg akarja védeni a szabadságát...

Megérkezve a bányaváros Suttonville után állítva a Bounty egy betyár néven ismert Burt Craven, egy fejvadász nevű Blade (fegyveres egy szekerce, hanem egy pisztoly) bérelt a város kerekesszék köti polgármester McGowan és a korrupt társult Voller követni le McGowan lánya Debra, aki eltűnt. Penge nincs tisztában, hogy elrabolták Voller Debra és titokban dolgozik egy csoport betyár, akik fosztogatás szállítás ezüstöt az ezüst bányák futnak a bánya tulajdonosa McGregor. Felzárkóztak Suttonville ügyeibe, Penge nem csak Voller, betyárok foglalkozni, ő is megy, hogy rendezze a pontszám az McGowan (aki felelős a haláláért Penge apja), és veszi Voller és bandája, akik ki fegyverrel le

Boetticher és Kennedy legendás párosa az ötvenes években leglényegére redukálta a westernt: egy férfi lovon, puskával és valami - múltjából magával hozott - elintézetlen üggyel. (Randolph Scott, a szálfaegyenes, markáns arcú veterán westernsztár ideálisnak bizonyult erre a szerepre.) Nincs már szó a vadnyugat meghódításáról, csak kidolgozott jellemekről, feszült cselekményről, csodás tájakról és egy kis humorról. Boettticher e legszellemesebb, leglíraibb és legkevésbé pesszimista westernjében a körözött Billy Johnra hárman is vadásznak: a rejtélyes múltú Ben és az amnesztiában reménykedő két bűnöző, Sam és Whit. Ehhez az érdekellentétektől feszülő csapathoz csapódik egy szép özvegy, s végig nyomukban van Billy bátyja, a bűnöző Frank. De valójában ki üldöz kit, és miért?

Forró napsütés, patkók dobogása, hullámzó homoktenger... Billy, a Kölyök (Emilio Estevez) éppen erre a csodás tájra készül, de persze nem jószántából. Most éppen a kormány emberei elől menekül. Az üldözők élén egykori jó barátja, Pat (William Petersen) áll, aki elől meglehetősen nehéz elbújni. Billy azonban a legjobb embereket választja maga mellé: Jose Chavez y Chavezt (Lou Diamond Phillips), Doc Scurlockot (Kiefer Sutherland), Dave Rudabaughot (Christian Slater), Tom O`Folliardot (Balthazar Getty) és Hendry Frenchet (Alan Ruck). A banda tagjai tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, de elég-e a barátság ahhoz, hogy elérjék Új-Mexikót?

A sztori egy profi amerikai fegyverforgatóról szól, aki egy kanadai kisvárosba téved,. Itt pedig aztán senki nem ismeri a vadnyugat kegyetlen törvényeit. A kanadai William Phillips írta és rendezte a western vígjátékot és márciusban be is mutatják a mozikban. Paul Gross és Sienna Giullory játsszák a főbb szerepeket.

Ez a film a bosszúról szól. Hannie Caulder (Raquel Welch) férjét megölték, házát felgyújtották, őt magát megerőszakolták. Az egy szál takaróba öltözött nő egy fejvadász nyomába szegődik, és addig nem hagyja békén, míg meg nem ígéri, hogy megtanítja lőni. Amíg elkészül Hannie speciális fegyvere, ő és Thomas Price (Robert Culp) kemény gyakorlással töltik napjaikat. Aztán elérkezik a nap, amikor a Clemens fivérek (Ernest Borgnine, Jack Elam és Strother Martin) nyomába erednek.

Ausztrália az 1860-70-es években leginkább Észak-Amerikára hasonlított. Ide telepítették a hazájukban törvényen kívül helyezett angol, ír, skót szegényeket. A századvég legendás hírű alakja volt a fiatalon kivégzett Ned Kelly, egy ír telepes fia. Édesapja még 17 évesen három disznót lopott egy földesúrtól, ezért száműzték a családot Ausztráliába. Halála után Ned vált a népes család fejévé. Miután letölti három éves igazságtalan börtönbüntetését, Ned örömmel indul haza új, törvényes életet kezdeni. Ám a sorsát nem kerülheti el: Ned Kelly hamarosan az ausztrálok Rózsa Sándorává válik. Kifosztja a gazdagokat, a zsákámány egy részét szétosztja a szegények között, miközben kíméletlenül küzd a törvény embereivel. Olyannyira, hogy végül egy egész hadsereget állítanak ki ellene.