Anglia a 18. század végén. A Bennet család életét felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi baráti között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcyval ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.
Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy meggyilkolt férje közönséges csirkefogó volt, aki után "piszkos" pénzek maradtak vissza. Három gonosztevő meg akarja szerezni a pénzt, ezért megfenyegetik az özvegyet. Egy negyedik férfi, a titokzatos Peter Joshua is meglehetősen gyanúsan viselkedik, ennek ellenére Reggie beleszeret. A férfiről kiderül, hogy talpig becsületes ember, ő a hölgy megmentője.
A Dashwood lányok pénz nélkül maradnak apjuk váratlan halála után. Egyetlen esélyük, ha jól mennek férjhez. Az idősebbik lány, Elinor nem bízik az érzelmeiben, és bár Brandon ezredes és Edward Ferrars is megkörnyékezi, úgy véli, a szív dolgaiban is az eszére kell hallgatnia. Húga, Marianne viszont egészen más természet. Csöppet sem leplezi az elbűvölő Willoughby iránt érzett szenvedélyes szerelmét.
Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.
Diana hercegnő és Károly herceg házassága már rég zátonyra futott. Az afférokról és válásról szóló pletykák dacára a királynő sandringhami kastélyában békés körülmények között folyik a készülődés a karácsonyi összejövetelre. Evészet-ivászat, lövészet és vadászat van terítéken. Diana jól ismeri a menetrendet. Ám ebben az évben a dolgok egészen máshogy alakulnak majd.
Giselle, a szépséges fiatal hercegnő egy Andalgócia nevű országban épp házasodni készül, de a gonosz királynő New Yorkba küldi, ahol úgy hozza a sors, hogy beleszeret egy ügyvédbe.
Vito Cipriani, a zsaruból lett börtönőr feleségét elrabolják, és szabadon bocsájtásáért cserébe azt követelik, hogy segítsen megszökni egy fogva tartott bűnözőt, Milo Ruizt. Cipriani kiszabadítja Ruizt, de mindjárt el is rabolja a saját szakállára, hogy így biztosítsa felesége életét. Ahogy az emberrablási dráma fokozatosan összeesküvési thrillerbe vált, a főhős előtt is elhomályosul a törvényesség határvonala.
A Saint-Rémy-de-Provence-i elmegyógyintézetben való kezelését követően Vincent Van Gogh Auvers-sur-Oise-ba utazik Gachet doktorhoz, a művészetkedvelő és művészpártoló orvoshoz, akinek figyelmébe fivére, Theo ajánlotta a festőt. Van Gogh megfesti a falu bolondját, valamint vendéglátójának lányát, Margueritet is, aki nincs megelégedve a róla készült festménnyel. Van Gogh ekkor csak harminchét éves.
Bomba robban Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban, a nyugatiak által lakott övezetben. Mialatt a diplomaták a hatáskörökről vitatkoznak, Ronald Fleury FBI ügynök vezetésével amerikai elit osztag érkezik az országba, hogy felkutassák, ki áll a robbantás mögött. A szaúdi hatóságok nem fogadják szívesen őket, szerintük a robbantás helyi ügy. Fleurynak és csapatának öt napja van arra, hogy elvégezze feladatát. Szerencsére Al-Ghazi rendőrkapitány melléjük áll. Nemcsak segít eligazodni a helyi sajátosságok útvesztőjében, de hamarosan egy szélsőséges terroristasejt nyomára bukkannak.
"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert." A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az Egy veszedelmes elme vallomásai egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa. A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába. Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint "Az ifjú pár játék" vagy a "Gong Show", rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.
Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.
XIV. Lajos, az ifjú és kegyetlen király hosszú évek óta sanyargatja népét. A három testőr, Athos, Porthos és Aramis olyannyira csalódottak, hogy úgy döntenek, többé nem szolgálják a királyt, s megszabadítják a népet kizsákmányolójától. A három kiváló testőr a cél érdekében kiszabadítja a Bastille-ban raboskodó Vasálarcost, azt a férfit, akinek kilétét homály fedi, s akinek arcát még nem látta senki. Hamarosan kiderül, hogy a vasálarcos férfi Fülöp, a király ikertestvére, akit a testőrök titokban Lajos helyére ültetnek.
A radikális nézeteket valló tudós, Victor Frankenstein és a hozzá hasonlóan zseniális asszisztense, Igor Strausman a halhatatlanság kulcsát keresik. Azonban Victor túl messzire megy, megszállottsága pedig szörnyű következményekhez vezet. Csak Igor tudja visszahozni a barátját az őrületből, és megmenteni őt rettentő teremtményétől.
1940. Lev Trockijt, Lenin egykori küzdőtársát Sztálin száműzi az országból, mivel politikai riválist lát benne. Az orosz forradalmár a mexikói kormánytól kap letelepedési engedélyt, a Mexico Cityben található villát, amelyben lakik éjjel-nappal fegyveres testőrök őrzik. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen Trockij ellen addig már több sikertelen merényletet is elkövettek. Frank Jackson, a kanadai Sztálin-szimpatizáns mindent elkövet, hogy a gyanakvó politikussal találkozhasson: udvarolni kezd egykori tolmácsnőjének, majd eljuttat vele egy ideológiai cikket azzal a céllal, hogy elnyerje bizalmát.Joseph Losey filmje hiteles kordokumentumok, írások alapján próbálja feltárni az ismert forradalmár utolsó napjainak történetét, és választ keres a politikai fanatizmus, elkötelezettség és paranoia kérdéseire.