A nagy tó partján fekvő, békés japán kertvárosban nyugodt életet élnek az emberek – egy egyedülálló anya, aki szereti a fiát, egy tanárnő, aki törődik a diákjaival, és az ártatlan gyerekek. Amikor a kisfiú, Minato furcsán kezd viselkedni, az anyja érzi, hogy valami nincs rendben. Úgy sejti, hogy egy tanár lehet a felelős, ezért elmegy az iskolába, hogy kiderítse, mi történt. A történet az anya, a tanár és a gyerek szemszögéből is kibontakozik, és fokozatosan a felszínre kerül az igazság, amely a média figyelmét is felkelti. Egy viharos reggelen hirtelen eltűnnek a gyerekek…

Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Will Hayes, a harmincas manhattani apuka épp egy válás közepén jár, amikor tíz éves kislánya, Maya - egy iskolai felvilágosító óra hatására - faggatni kezdi őt a házassága előtti életéről. Maya mindent tudni akar arról, hogy a szülei hogyan ismerkedtek meg, és hogyan szerettek egymásba. Will végül is kötélnek áll, de egy feltétellel: megváltoztatja a neveket a történetben, és Mayának magának kell rájönni a végén, hogy Will szíve hölgyei közül ki is az ő anyukája... Vajon Will egyetemista szerelme, a megbízható, nyílt szívű Emily? Vagy régi barátja és bizalmasa, a vidám és cserfes April? Esetleg a szabad szellemű, bohém, de ambiciózus újságírónő, Summer? Amint Maya elkezdi összerakni apja románcainak összekeveredett darabjait, lassan rádöbben, hogy a szerelem sem nem egyszerű, sem nem könnyű... Vajon kiderül-e a végén, hogy ki is a nagy szerelem? (port.hu)

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

Az 55 éve született Fassbinder korai - az Antitheater ihlette - kamarafilmje München egyik elővárosában játszódik a hatvanas évek végén. Főszereplői nagyrészt munkanélküli fiatalok, négy pár, akik azért alkalmilag partnert is cserélnek egymás között. Bérházak hátsó udvarán, játszótereken, bárokban, lakásokban mulattatják céltalanul az időt: veszekednek, isznak, unatkoznak, mígnem egy görög vendégmunkás fiú kerül be a társaságukba...

Három borzalmasan megcsonkított holttestet találnak a moszkvai Gorkij parkban. Arkagyij Renko, a fővárosi rendőrség legendás hírű nyomozótisztje kapja az ügyet. A férfi egy bulldog szívósságával kezd munkához, de minél több információhoz jut, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A nyomok egyik része a külföldi üzletemberhez vezet, a másik a magas politika néhány vezéralakjához. Úgy látszik, senkinek sem áll érdekében, hogy Renko kiderítse az igazságot. A nyomozó azonban nem adja föl egykönnyen. Martin Cruz Smith regényének filmváltozata.

Az irányítás határai egy rejtélyes idegen története, aki titkos megbízás teljesítésére készül. Tettei a törvényen kívülre vezetnek, nem bízik senkiben és céljait teljes homály fedi. Utazása paradoxon, egyszerre fókuszált és álomszerű: egy út, mely nem csak Spanyolországon, hanem saját tudatán keresztül is vezet.

A tizenöt éves Augusten költői babérokra törő anyja mániás depresszióban szenved. Házassága Augusten apjával romokban hever, a pszichiátere az egyetlen biztos pont az életében. A kissé bogaras Dr. Finch azt tanácsolja, hogy szakadjon el a fiától, így Augusten hamarosan az orvos különc családjánál találja magát. Az idősebb lány súlyos lelki problémákkal küzd, ám a fiatalabbikban, Natalie-ban Augusten rokonlélekre lel. A fiú naplót vezet, amelyben lejegyzi a vele történteket.

A film John Lennon utolsó napjait dolgozza föl, beleértve azt a napot is amikor meghalt. John Lennon-t - a Beatles tagját - 1980 december 8-án gyilkota meg Mark D. Chapman.

Carol (Kate Beckinsale), a gyönyörű festőnő szerelmes a sármos, lehengerlő mosolyú Stevenbe (Matthew McConaughey), aki titkolja a családját. Épp amikor megtudják, hogy gyermeket várnak, felbukkan Rolfe (Gary Oldman), Steven ikertestvére. A találkozás megdöbbenti Carolt, Rolfe ugyanis törpe, akárcsak a család többi tagja. Carol úgy dönt, nem hátrál meg a nehézségek elől, Steven azonban képtelen felvállalni a családját és születendő gyermekét. Kapcsolatuk csak is Rolfe segítségén múlik.