Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.

A II. világháború alatt egy angol nehézbombázót a német légelhárítás lelő Párizs felett. Legénysége ejtőernyővel menekül, de a megszállt városban mindenki őket üldözi. Egyikük a német főhadiszállás épületén landol egy festőállványon, másikuknak az állatkertben sikerül földet érnie, a harmadiknak pedig az Operaház tetején. A németek elől bujkáló briteket végül két, kissé kelekótya francia, - egy karmester és egy festő - veszi pártfogásába. Feladatuk, hogy angol barátaikat kijuttassák a szabad zónába. Ez azonban nem is olyan könnyű.

Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.

A nagyapa olyan esti mesét mond unokájának, amely nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban. S a mese lassan megelevenedik: a szép hercegnő, Boglárka kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg emberrablástól, gyilkosságtól, sőt háborútól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje a kiszemelt kisasszony kezét. Ám egy kicsiny, de annál lelkesebb kompánia útnak indul a leányzó szívszerelmének vezetésével, hogy kiszabadítsa...

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

A második világháborúban járunk, 1943-ban, Észak-Afrikában. Az angolok visszavonulnak Tobrukból, de vonalaik mögött reked egy amerikai tank parancsnokával, legénységével, öt angollal, egy franciával, egy szudánival és egy olasz fogollyal a fedélzeten. A szedett-vedett társaság megpróbál csatlakozni a hadsereg fő vonalához, de előbb vizet kell találniuk, amire a német hadseregnek is igencsak fáj a foga. Céljuk túlélni a megpróbáltatásokat, hogy aztán ismét harcba szálljanak...

Kanada és az USA határa közelében, a 49-es szélességi foknál német tengeralattjáró tűnik fel, mely békés kereskedőhajókat süllyeszt el. A halfaxi tengerészeti vezérkarról hamarosan hajókat és repülőgépeket küldenek a helyszínre.

A névtelen amerikai katona, akit mindenki csak Őrmesternek (Lee Marvin) szólít, az egyik legjobb katonája hadseregének. Rangot sohasem kért magának, a parancsokat mindig szó nélkül teljesítette, már az első világháború óta. Emberei közül az Apokalipszis négy lovagjának nevezett Griff (Mark Hamill), Zab (Robert Carradine), Vinci (Bobby Di Cicco) és Johnson (Kelly Ward) a legbátrabbak. A második világháborúban, 1942-ben az észak-afrikai sivatag lövészárkaiban nyelik a port, 1944 júniusában pedig a normandiai partraszállás közben zúdul rájuk a golyózápor.

1945 - a II. világháború a vége felé közelít, de a Csendes óceáni hadszíntéren még a legádázabb csaták dúlnak. Az amerikai haditengerészet Új-Zélandon állomásozó különítményére különösen veszélyes feladatok várnak: öldöklő küzdelemben egyenként kell visszafoglalni a japánoktól a megszállt szigetecskéket. Először Tarawa atoljáért folyik véres küzdelem, majd következik a stratégiai fontosságú Iwo Jima, amely az amerikai légierő előretolt bástyájául szolgálhat. A kissé nyers modorú Stryker őrmester és kis csapata a szinte megközelíthetetlen Suribachi hegyet próbálja bevenni.

A film Stonewall Jackson tábornok alakját állítja a középpontba, és az ő, illetve a déli államok szemszögéből mutatja be az amerikai polgárháború kezdetét.

Az élet nem habos torta Z számára, aki egy kis dolgozó hangya nagy ötletekkel, és az esélye, hogy meghódítsa a gyönyörű Bala hercegnőt, szó szerint egy a milliárdhoz. De amikor Z rábeszéli katonahangya barátját, hogy átmenetileg cseréljenek posztot, a dolgok vad fordulatot vesznek. A termeszekkel vívott háborútól a "Rovarkánaán" keresésén át Z kalandjai végül odáig vezetnek, hogy meg kell ütköznie a könyörtelen Csáprágó tábornokkal, aki ki akarja irtani az egész bolyt. Z, az egykor legjelentéktelenebb dolgozó most a legnagyobb hőssé válhat mindannyiuk közül.

Visszatér a minden lében kanál, gigantikus nagyi, azaz újabb megpróbáltatás vár Malcolm Turner FBI-ügynökre. Ezúttal egy látszólag hétköznapi családba kell beépülnie, hogy elhárítson egy a nemzet biztonságát veszélyeztető katasztrófát. A családfő ugyanis olyan számítógépes vírus kifejlesztésén dolgozik, amellyel megbéníthatja az ország informatikai rendszereit. Mindez azonban eltörpül a problémák mellett, amikor a házvezetőnőnek álcázott hősünk egy szétesett, nem működő családdal találkozik. Ráadásul Malcolm állapotos kedvese mit sem tud az akcióról.

Ez a nap egészen különleges Konrád és Sally számára - bár eleinte egyáltalán nem úgy tűnik. A testvérpár civakodik, a tenyérbemászó szomszéd katonaiskolával fenyeget, anya síkideg, és elmegy a dolgozóba, átjön az álmatag pótmama, és még az esõ is elered. Nyomorúságosabb napot elképzelni is nehezen lehetne. Csakhogy ekkor felbukkan a MACSKA. Hogyhogy milyen macska? Olyan rendes macska macska, csak egy kicsit nagyobbacska, alig két méteres, és ami még lényeges, hogy király a dumája, és be nem áll a szája, és van egy csíkos kalapja. Na, ez a MACSKA napja.