1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.
Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.
Egy amerikai kisvárosban két férfi brutálisan megerőszakolja egy munkás tízéves kislányát. A feldühödött apa lelövi a gyilkosokat, és börtönbe kerül. Az eset felkorbácsolja az indulatokat, és a vádlott fiatal ügyvédje, Jake hamar rádöbben, milyen veszélyes ügybe nyúlt. Következetesen kitart azonban álláspontja mellett még akkor is, ha ezzel családja, munkatársai és saját életét veszélyezteti. Jake és segítőtársa, Ellen Roark szembeszáll a rafinált, minden hájjal megkent ügyésszel, Rufus Buckleyvel is. Kérdés: mit tehet a törvény embere a megosztott és előítéletektől terhes délen olyan körülmények között, amikor a megölt két gazember fehér volt, a vádlott pedig fekete.
A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.
Chicago, 1929. Gyilkosság. Szenvedély. Hírnév. Szex. És jazz, mindhalálig. A Szeles Város megannyi kalanddal és lehetőséggel kecsegtet. Ez a csábítás elkápráztatja Roxie Hartot, a látszólag ártatlan színésznőt, aki arról álmodozik, hogy az ének és a tánc kimenti őt élete egyhangúságából. Roxie egyetlen vágya, hogy Velma Kelly varietéművésznő dicső nyomdokaiba léphessen. Vágya kicsit másképp teljesül, amikor néhány nagyon elhibázott lépés folytán a sztár és a sztárjelölt is börtönbe kerül gyilkosság vádjával. A Matron Morton börtön felügyelete alatt Roxie találkozik Billy Flynn-nel, a legendás ügyvéddel, aki elvállalja Roxie ügyét, egy nem szerény összegért. Roxie berobban a csúcsra, mentorának nagy bosszúságára. Ám az agyafúrt Miss Kelly is tartogat néhány meglepetést a második felvonásra.
A saját erejéből felkapaszkodott Abel Morales szépen gyarapodó fuvarozó cégét megpróbálja tisztességesen vezetni. Hatalmas és kockázatos üzletet készül nyélbe ütni, és a versenytársai is ronda trükköket vetnek be ellene, ő mégis megpróbál tiszta maradni az alapvetően mocskos és korrupt üzletágban. Külön figyel a beosztottjaira, együttműködik a hatóságokkal és a tartálykocsijait ért támadások ellenére sem hajlandó felfegyverezni a sofőröket. 1981-ben, Reagen elnökségének első hónapjaiban járunk, az Egyesült Államok kollektív erkölcsi válságának mélypontján, a bűnözés az egekben. Morales hiába szeretné becsületesen intézni az ügyeit, ahol farkastörvények uralkodnak, ott előbb-utóbb mindenki kénytelen bepiszkítani a kezét. A profit kényszere és a bűn itt bizony szétválaszthatatlan ok és okozat.
Henry Turner sikeres, de könyörtelen New York-i ügyvéd, aki bármi áron győzni akar. Akkor is, ha ezért feleségével és lányával való kapcsolatát kell feláldoznia. De egy pisztolylövés Henry magasan ívelő karrierjének végét jelenti. Megbénul és elveszíti emlékezőképességét. Egyáltalán nem emlékszik vissza korábbi önmagára. Most, hogy mindent elölről kell kezdenie, Henry Turner-nek meg kell tudnia a kegyetlen igazságot egy teljesen idegen emberről - saját magáról.
George Wade (Hugh Grant) New York egyik vezető ingatlanfejlesztési vállalatának felelős pozícióját tölti be. Bátyja, Howard (David Haig) a cég üzleti sikereinek motorja, és egyáltalán nem nézi jó szemmel testvére hóbortját. George ugyanis minden jogásznővel kikezd és amikor meghódított nő valami hibát vét, Howardra vár, hogy kirúgja a hölgyet. Most azonban betelt a pohár, Howard választás elé állítja öccsét: alkalmaz végre egy komoly ügyvédet, vagy búcsút mondhat a részvényeinek. Így kerül a céghez Lucy (Sandra Bullock), a Harvardon végzett, intelligens, stratégiai elmével megáldott ügyvéd, akinek megvannak a saját elképzelései a főnökét illetően.
A feltörekvő, fiatal menedzser, Walter Davis egy üzleti megbeszélésre reprezentatív társnőt keres, de jól megjárja vele: az attraktív külsejű Nadia, amint egy csöpp alkohol lecsúszik a torkán, tüstént levetkőzi minden gátlását. Ez amúgy nem "rosszaság" nála, hanem egy egészen sajátos betegség, egy speciális allergia. Viszont egy finom úriembernek olyan hölggyel illik mutatkozni a nyilvánosság előtt, aki pontosan tudja az illemszabályokat, amelyek minden egyenjogúsító nőmozgalom után is élnek jobb körökben. Az üzleti vacsora katasztrofálisan sikerül, Davis az állását is elveszti, sőt éjszakára még fogdába is kerül. De közben menthetetlenül beleszeret Nadiába, s már csak az érdekli, hogy akadályozhatja meg a nő közelgő házasságkötését egy másik férfival.
Nathan (Romain Duris), a New York-i sztárügyvéd életét a munka tölti ki. Feleségétől, Claire-től (Evangeline Lilly) egy családi tragédia következtében elhidegült, s jelenleg egyedül él. Mindennapjai szürke, érzelemmentes robotolással telnek, míg nem egy nap megjelenik az irodájában a titokzatos Doktor Kay (John Malkovich), akinek fontos üzenete van a számára: azt állítja, hogy Nathan meg fog halni. Kay ugyanis érzi bizonyos embereken, hogy napjaik meg vannak számlálva, s az a dolga, hogy segítsen neki rendbe tenni az életüket, mielőtt még túl késő. Nathan először egy szavát sem hiszi, ám később olyan jelenségek szemtanúja lesz, melyek a doktort igazolják.Gilles Bourdos elgondolkodtató filmje Guillaume Musso Szerelem életre-halálra című bestsellere alapján készült és a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált.