Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Mikor Jasmine bukásra áll matematikából, a leggyűlöltebb tantárgyából, korrepetálásra küldik a helyes, fiatal egyetemistához, akinek a számok jelentik az életét. Miközben agyonnyomják a családi elvárások, és egy veszedelmes viszonyba bonyolódik, Jasminének úrrá kell lennie félelmein és kishitűségén, hogy megvalósítsa álmát, és művész legyen.

1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.

Egy kínai reptéren kitör a pánik. Szabadon garázdálkodó rabló hordák tartják rettegésben az embereket, a külföldiek mind menekülni próbálnak, de az utolsó gépre csak öten férnek fel. Egy angol diplomata, forrófejű bátyja, a konzulátus egyik alkalmazottja, egy régész és egy prostituált menekül csak meg a káosztól. De csak rövid időre lélegezhetnek fel: a repülő ugyanis egyenesen a Himalája felé tart, épp ellenkező irányba, mint ami az eredeti úticéljuk volt. A gépet eltérítették, de nem tudni ki, miért és hová - és ezt soha nem is fogják megtudni, ugyanis a pilóta kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a hóborította tibeti térségben és nem éli túl a becsapódást. Az utasok azonban karcolás nélkül ússzák meg a kalandot. Hamarosan egy furcsa karaván tűnik fel a távolban - a megmenekült utasokat egy titokzatos, kellemes klímájú völgybe kísérik, ahol egy idilli, utópisztikus társadalom fogadja a meglepett túlélőket.

Frankie (Michelle Pfeiffer) pincérnő egy New York-i kávézóban. Egy sor fájdalmas kapcsolat után Frankie-nek legkevésbé egy új férfira van szüksége - amíg a férfi el nem jön érte. Pacino barátságos ex-szélhámos, akit felvesznek szakácsnak. A férfi teljesen belehabarodik Frankie-be. De Frankie szerint ők annyira különböznek, mint a rántotta és a főtt tojás. Mit érthet a férfi azon, hogy "Már akkor egy pár voltunk, amikor még nem is ismertük egymást"?

Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.

A tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen cselédnek szegõdni a festõ, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lány kortalan szépsége felkelti a festõművész érdeklõdését, és bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja õt művészetének titokzatos világába. Amikor anyósa, Maria Thins (Judy Parfitt) észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz.

Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.

1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.

Mari Gilbert (Amy Ryan) lányának hirtelen nyoma veszik. A rendőrség nyomozása eredménytelen, ezért Mari saját maga próbál utánajárni, mi történhetett. A lányt Long Islanden látták utoljára, ezért Mari azonnal útra kel, hogy újabb információkat szerezzen. A szigeten azonban megdöbbentő dolgokról rántja le a leplet, rájön, hogy a helyiek több szexmunkást is meggyilkoltak. Az Oscar-várományos Liz Garbus rendezésében készült misztikus thriller valós események alapján készült.

Gina élete kicsúszik az irányítása alól, amikor meglátja saját magát, amint egy londoni utcán kocsijában elhajt. Miközben megpróbálja feltárni ki lehet a csaló, egy félelmetes rejtélybe botlik, amibe a családja és a legközelebbi barátai is belekeverednek, így nincs akiben bízhatna.