A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.
Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.
Előzetes megtekintése A búr háború (1899-1902) a Brit Birodalom és a dél-afrikai (főleg holland állampolgárságú) búrok között zajlott. A búrok fő célja az volt, hogy az Angliától való függetlenségüket biztosítsák. 1901-re a brit erők könnyedén elfoglalták a legtöbb búr területet, de nagy nehézségeik támadtak a rendkívül mobilis búr gerillák támadásai miatt. A Legfelsőbb Brit Parancsnokság utasítást ad a főleg ausztrálokból álló lovasezrednek, hogy támadják meg a búrokat oly módon, hogy ne szedjenek foglyokat. Ez a parancs hatalmas erkölcsi kihívás elé állítja Harry Morant hadnagyot. A megtörtént eseményen alapuló, rendkívül látványos háborús film minden idők legnagyobb ausztrál filmsikere.
Brad testvérével, Tommyval, az anyjával és a nagyanyjával él együtt. Váratlanul felbukkan az apja, aki "hírnevet" szerzett magának a környéken. Fosztogatásból él bandájával, s Bradet is beveszik maguk közé. A fiú csak annyi pénzt akar szerezni, amennyi egy házra és egy kocsira elég, hogy barátnőjével, Terryvel össze tudjanak költözni. Az első gyilkosság megrémíti, hiszen el sem tudta képzelni magáról, hogy ilyesminek lehet részese, de már nem tud kiszállni.
1980-ban, egy hűvös tavaszi éjszakán Ausztráliában nyom nélkül eltűnik egy kisbaba. A kilenc hetes Alicia Chamberlain sosem kerül elő. A szenzációra éhes sajtó csak találgatni tud, a kisbaba anyja, Lindy lett volna a gyilkos? Ám nincs holttest, nincs motiváció, nincs fegyver, sem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a boldog házasságban élő, fiatal nő vagy pár gyilkolta meg saját kisbabáját... Ami viszont van: előítéletek és egy bizonytalan orvosi jelentés, amelyet tényként fogad el a bíróság. Az eset hatására valóságos tömeghisztéria söpör végig az országon. Igaz történet.
Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).
James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.
Egy bíró öngyilkosságot követ el, és a titkárnőjét is holtan találják. A nő megöléséért egy Carl Anderson nevű otthontalan süket-némát tartóztatnak le. A hivatalból kirendelt védőügyvéd, Kathleen úgy dönt, hogy megtalálja az igazi gyilkost, s ebben segítségére van Eddie Sanger, akit felkérnek arra, hogy legyen az esküdtszék tagja. A nyomozás során Kathleen és Eddie meglehetősen veszélyes vizekre téved, amikor kiderül, hogy befolyásos emberek érdekeit sérti a munkájuk...
A nyolcvanas évek Németországában egy idős zsidó férfit bíróság elé idéznek, mert láthatólag minden ok nélkül megtámadott egy egykori német katonatisztet. Ám amikor az ügyvédje (Liv Ullmann) kutatni kezd az ügyben, kiderül, hogy a tiszt a felelős azért, hogy ártatlan gyermekeket gyilkoltak meg egy náci koncentrációs táborban.
Claire, a befolyásos ügyvédnő élete gyökeresen megváltozik, amikor egy elfuserált betöréses rablás után felkeresi őket egy FBI-ügynök, és letartóztatja imádott férjét, Tomot. A vád: a férfi, valódi nevén Ronald Chapman, régóta körözött katonaszökevény, aki El Salvadorban civilek tucatjait gyilkolta meg, és az azóta eltelt tizenöt évben bujkált a hatóságok elől. A férj beismeri feleségének, hogy ő valóban Ronald Chapman, és tényleg részt vett egy titkos akcióban, de azt is elmondja, hogy a mészárlás igazi elkövetői bűnbakot akarnak csinálni belőle. Claire kétségbeesetten keresni kezd egy tapasztalt jogászt, aki ismeri a különleges katonai jogrendszer szabályait. Sikerül kifognia az adu ászt az egykoron sztárügyvédként ténykedő Charlie Grimes katonai jogász személyében. Claire először csupán a karrierjét veszélyezteti férje becsületének megtisztításáért, ám később már az életét is kockára teszi.