A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)
Massachusetts állam rendőrsége belső aknamunka árán akarja megfosztani teljhatalmától Frank Costellót, a maffiavezért. Billy Costigan újoncra esik a választás, hogy beépüljön a Costello vezette maffiába. Miközben Billy azon dolgozik, hogy elnyerje Costello bizalmát, egy másik fiatal rendőr, Colin Sullivan is beépül a maffia szervezetébe, amely túlságosan is jól értesült a rendőrség akcióiról. Kiderül, hogy a rendőrök között is van egy tégla, így Billy vagy Colin bármelyik pillanatban lelepleződhet.
Berlin, 1930. Lohmann bűnügyi felügyelő egy diáklány gyilkosát keresi. A város csibészei is őt keresik. Meg is találják, és egy kasszafúró vezetésével a maguk bíróság elé állítják. Csupán a rendőrség felbukkanása menti meg a gyilkost a lincseléstől.
Eddie Felson született biliárdjátékos. S ami még rosszabb, született lókötő. Biliárdteremről biliárdteremre vándorolva keresi a megkopasztani való balekokat. Szinte nincs semmi, amire a pool-asztal mellett ne lenne képes. Csak az a baj, hogy azt hiszi, svindlernek is van olyan jó, mint játékosnak. De abban bizony kispályásnak számít, mivel egyaránt hajlamos a gyermeki naivitásra és a mértéktelen önpusztításra. Ha nem tanulja meg, hogy a nyerés kulcsa a pléhpofa, esélye sincs egyetlen méltó ellenfele, a legyőzhetetlennek tartott Minnesotai Kövér ellen...
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.
Jimmy alias:Popeye Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét: az Amerikát kábítószerrel elárasztó "francia kapcsolatot" kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett vezetőjének a nyomába, s a törvény minden betűjére fittyet hányva csapdát állít neki.
Az orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev tettei legendássá váltak a sztálingrádi csatában. Hogy megállítsák őt, a nácik kiküldik legjobb mesterlövészüket, így magánháborúba kezdenek a bátorságért, a becsületért és a hazáért.
1766-ban, a franciaországi Grasse városban a parfűmkészítő Jean-Baptiste Grenouille-t halálra ítélték tizenhárom nő meggyilkolásáért. Az ifjú huszonkét évvel korábban, a halpiacon született. Árvaházban nő fel, más mint a többi gyerek, három évesen se járni, se beszélni nem tud, a szagokon keresztül próbálja megismerni a világot. Felnőve cserzőüzemben dolgozik, így jut el Párizsba. A városban magával ragadja egy lány gyönyörűséges illata. Véletlenül megöli, majd próbálja magába szívni elhalványuló illatát, Grenouille minden vágya, hogy az illatot újból érezhesse.
Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.
Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.
Egy alkalmi tolvajbanda nagyszabású akciója sikernek igérkezik - meglépnek a milliókat érő gyémántokkal. Sajnos a banda egyik tagját, a keménykötésű George-ot elkapja a rendőrség. Ami még ennél is nagyobb baj: egyedül George tudja, hol van a zsákmány, a menekülés során ugyanis az ő feladata volt elrejteni azt. A banda többi tagja, a bombázó Wanda, a dadogós, állatvédő Ken, és Otto, egy ex-CIA-s bérgyilkos újabb tervet eszelnek ki, hogy megkaparintsák a zsákmányt. Tudják, hogy a rejtekhelyről egyedül George ügyvédjén keresztül juthatnak információhoz, így Wanda megpróbálja elcsábítani a vonalas angol úriembert, akiről kiderül, hogy fantasztikus trükköket tud az ágyban!
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.
Rocky Balboa már mindent elért, amit egy bokszoló elérhet Amerikában. Most azonban nem a sikerért, a pénzért, vagy a bajnoki címért száll ringbe, hanem azért, hogy bosszút álljon barátja, Apollo Creed "gyilkosán". Apollo-t az óriás szovjet pofozógép, Ivan Drago brutális ökölcsapásai terítették le és küldték a halálba.Az Olasz Csődör kihívja szovjet riválisát. Elhatározza, hogy hazai pályán, a Szovjetunióban küldi majd padlóra Drago-t, akit a vörös nagyhatalom legjobb edzői, orvosai, a legmodernebb erőgépek segítségével készítenek fel a küzdelemre, míg Rocky térdig érő hóban futva, farönköket és sziklákat emelve acélosítja izmait, hogy méltó ellenfele legyen a szovjet Herkulesnek.A hidegháború utolsó óráiban a szuperhatalmak képviselői a ringben csapnak össze...
Két szöuli diáklány igencsak rendhagyó módját választja annak, hogy megkeressék az európai útjukra szükséges pénzt: Jae-yeong amatőr prostituáltként férfiakkal bújik ágyba, Yeo-jin pedig beszerzi a kuncsaftokat, és kezeli a pénzt. Amikor azonban Jae-young meghal, a tragikus eset kiváltotta sokk következtében Yeo-jin úgy dönt, kiengesztelés gyanánt felkínálja magát korábbi ügyfeleiknek, és visszafizeti pénzüket is. Csakhogy Yeo-jin nyomozó apja a rendőrségnél véletlenül fény derít rá, mit csinált a lánya a tanítás utáni órákban...
Rocky a ring királyának számít, és az emberek is rajonganak érte. De a brutális Clubber Lang egy megalázó viadalon könnyen kiüti az elkényelmesedett sztárt, és elhódítja tőle a világbajnoki címet. Rocky összeomlik, és amikor a meccs végén meghal apjaként szeretett edzője, mindent felad. Mielőtt azonban szögre akasztaná kesztyűit, egykori ellenfele, Apollo Creed meggyőzi arról, hogy csak úgy szerezheti vissza becsületét, ha ismét megküzd a fekete óriással.
Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.