Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.
Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul, sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező Satyajit Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni egy kis faluban. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását (szeretett felesége szülésben meghal), elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el.
A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.
A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
A tüdőtuberkulózisban szenvedő Lisának élete szerelméhez, a koncertzongorista Stefanhoz írt búcsúlevelével kezdődik. Visszaidézve elénk tárul Lisa életútja: Stefan iránti szerelme korán kezdődik, és hamarosan tébolyult vonásokkal párosul. A lány a lemondo szerelmes szerepében tetszeleg, s minden bátorítástól elzárkózik. Amikor sok év múlva rövid viszonya lesz Stefannal, terhessége ellenére elköltözik a zongoristától, nehogy karrierjét akadályozza. Egy másik férfihoz megy feleségül, belül azonban hű marad Stefanhoz. Amikor később véletlenül viszontlátja a férfit, aki már alig emlékszik rá, súlyosan megbetegedik, és fiával együtt megy a halálba.
Gyilkossággal vádolt mexikóit alakít Anthony Quinn a különös hangulatú westernben. Pályája elején több filmben is játszott hasonló szerepet. A megvetett, koszos figura Quinnt hosszú időre eltérítette a filmtől. Mivel azonosították szerepével, a filmesek nem akarták maguk közé befogadni. Quinn hátat fordított Hollywoodnak és a Broadwayn próbált szerencsét. Ez a korai filmje Nevadában játszódik, 1885-ben. Rejtélyes körülmények között nyoma vész egy farmernak. A gazdák és a cowboyok gyilkosságra gyanakszanak és bosszút esküsznek. Lóra ülnek és elindulnak, hogy megtalálják a tettest. Egy tisztáson három férfibe botlanak. Gyorsan lefegyverzik őket és közlik velük, gyilkosságért lógni fognak.
Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
Az ismert, hatvanéves éttermi kritikus, Charles Duchemin pályafutása csúcsán a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Előtte azonban még el akarja készíteni híres éttermi kalauzának utolsó kiadását, illetve át akarja adni fiának, Gérardnak tudását és szakmai tapasztalatát. A fiúnak azonban esze ágában sincs édesapja nyomdokaiba lépni és titokban vándorcirkuszt alapít, amelyben bohócként lép fel. Charles-nak más gondjai is akadnak: legnagyobb ellensége, Jacques Tricatel gyorséttermi birodalmával forradalmasítani akarja a francia gasztronómiát. A férfi megpróbálja ellopni az éttermi kalauz utolsó kiadását, hogy titokban megszerezhesse a rosszul minősített vendéglátó egységeket.
Charley Waite (Kevin Costner), Spearman (Robert Duvall), Gomb és Mose Harrison mind menekülnek a múltjuk elől. A négy cowboyt a vadnyugat törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot, ám egy határ menti város, ahol a félelem és a zsarnokság az úr, megváltoztatja az életüket, és arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját sötét múltjukkal is.
Peter Banning neves ügyvéd. Számos jogi problémát sikeresen oldott meg vállalatának. Ám a feszített munkatempó mellett alig marad ideje a feleségére Moira-ra és két szép gyermekére Jack-re és Maggie-re. Az ígéretek csak ígéretek maradnak, és sohasem teljesülnek. Még Wendy mama köszöntésére is alig tud elutazni velük Londonba. Ez nem maradhat büntetlenül, így az éj leple alatt felbukkan a mesék világából Hook kapitány, és elrabolja a gyerekeket. Csak Pán Péter mentheti meg őket, aki hisz a tündérekben, tud kukorékolni, repülni egy szép gondolat szárnyán, és képes még a csodákra. Régi elfeledett barátja, a kis tündér Giling-Galang mutatja neki az utat Sehol szigetre, hogy megküzdjön Hook kapitánnyal és ismét győzelemre vezesse az elveszett gyerekek seregét a kalózok ellen.
A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek. Angelo, az ifjú olasz forradalmár a bécsi titkos rendőrség elől menekül Aix-en Provence-ban. Miután a helybeliek meggyanúsítják, hogy megmérgezte a kutakat, hősünk a házak tetején keres menedéket. Önfeláldozóan menti a még menthetőket egy idős orvostól tanult módszer segítségével. Útközben találkozik a gyönyörű fiatalasszonnyal, Pauline-nal (Juliette Binoche), aki eltűnt férjét keresi, így együtt folytatják kalandos útjukat. Angelo beleszeret a fiatalasszonyba, érte minden áldozatra kész. És a pusztulás közepette győz az ifjúság, kivirágzik közöttük a szerelem.