Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

Tilly és Harper kisgyerekkoruk óta egy utcában laknak, közel egymáshoz. Harper bátyja, Adam Tilly legjobb barátja. Amikor Harper középiskolás lesz, Tillyvel váratlan kapcsolatba kerülnek: az első szerelem semmihez sem fogható állapotában találják magukat. A bájos és néha kínos pillanatok közepette a két fiatal szembesül a középiskolára jellemző kettős nemi mércével, a társadalmi elvárásokkal, és közben megkérdőjelezik az identitásukat, a családi helyzetüket és kapcsolatukat is. A filmből szerethető, őszinte bepillantást kapunk a mai fiatalok naiv, mégis összetett társadalmi és kulturális világába.

A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...

Indiában a szabad szerelem, és annak nyilvánosságra hozatala szigorúan tilos. Narayan, a főiskola vezetője, aki erősen hisz ebben a szabályban, tudatában van annak, hogy Vicky, egy férfi diák szerelmes Ishika, míg egy másik férfi hallgató reménytelenül szerelmes Sanjana, és egy harmadik diák, Karan szerelmes egy férjes asszonyba, Kiran-ba. Semmisem változtathatja meg Narayan-t a hitében. Ezután a főiskola felvesz egy zenetanárt, Raj-t, aki végül felizzítja a szerelem lángjait a hallgatók körében, Narayan bosszúságára. A dolgok bonyolódnak, amikor kiderül a főiskola vezetőjének a lányának a története.

Brodie és T.S. állandóan az ultramodern plazában lógnak, jóllehet nincs a világon semmi dolguk, mégis: egyszerűen imádnak ott lébecolni. Most az egyszer teendőjük is akad: mindkettőjüknek lelépett a barátnője, s ők minden követ megmozgatnak a könnyűvérű csajok visszahódítására. Úgy tűnik azonban, leküzdhetetlen ellenállásba ütköznek, de csak amíg a színre nem lép Jay és Néma Bob - a Shop stopból és a Comic Stripből megismert bohókás figurák - akik éppen itt fejtik ki áldásosan destruktív tevékenységüket, dugába döntve ezzel a bevásárlóközpontban sorra kerülő televíziós show-műsort.

A két tökfej útja az országúton keresztezi egymást. Cheech, aki szinte szétfüvezte az egész életét, az autójával lerobban a kietlen autópályán. Jobb híján stoppolni kezd, így találkozik Chonggal, a gazdag apuka unatkozó, és nem mellesleg ugyancsak füvező fiacskájával. Ennek örömére rögvest kitalálják, hogy valami jó minőségű anyagot kellene szerezni. Ezzel kezdetét veszi a kalandos, sőt, veszélyekkel teli utazás Kalifornián keresztül egészen Mexikóig és vissza: fűvel, fával, csajokkal és zsarukkal.

Edward és Connie Sumner tipikus, középkorú házaspár, életük maga a megtestesült amerikai álom. New York egyik előkelő negyedében élik a maguk irigylésre méltó életét nyolcéves fiuk, egy kutya és egy házvezetőnő társaságában. De az élet mindig tartogat meglepetéseket: egy végzetes találkozás, és ez a jólét kényelmébe merült boldog házasság kártyavárként omlik össze. Connie a Soho egyik utcáján összeismerkedik egy rejtélyes idegennel, aki a titok, spontaneitás, bűvölet és kockázat birodalmába csábítja, és ez a viszony idővel az asszony rögeszméjévé válik. Amikor Edward véletlenül rájön, hogy Connie hazudik neki, kutatni kezd a részletek után. A bizonyosságtól lesújtva szembesül a szeretővel, és eszeveszett dühében olyasmire ragadtatja magát, amit soha el se tudott volna képzelni.

Egy szegény sorban élő yorkshire-i család anyagi okokból arra kényszerül, hogy jó áron eladják dédelgetett kutyájukat. De Lassie-t sem a távolság, sem a láncok nem akadályozzák meg abban, hogy újból és újból visszaszökjön igazi gazdáihoz, azokhoz, akiket szeret és akik őt is szeretik. Hiába minden, az új tulajdonos elviszi a kutyát skóciai birtokára, ahol kemény kiképzés várja. Lassie azonban nem ismer lehetetlent: innen is megszökik, s nekiindul a gyötrelmes, ijesztő kalandokkal terhes, több száz kilométeres útnak - hazafelé...

George Khan - gyerekeinek Dzsingisz -, a büszke pakisztáni bolttulajdonos vasszigorral tartja kézben a családját. Mind a hét gyermekéből becsületes muszlimot akar faragni. Igen ám, de a helyszín az észak-angliai Salford, s hozzá 1971-et írunk. Ella, George angol felesége szereti és becsüli férjét, ugyanakkor gyerekeit is boldognak szeretné látni. A gyerekek pedig - akik a trapéznadrág és az előre elrendezett esküvők között kénytelenek lavírozni - egyszerűen a modern világ polgárai szeretnének lenni.

Philippa Paccard, az Olaszországban élő angol tanárnő férje meghal kábítószer-túladagolásban. A kétségbeesett asszony tudja, melyik díler felelős a halálesetekért, de mivel a rendőrségnél nem talált meghallgatásra, saját maga lép akcióba. A terv azoban balul sül el és négy ártatlan ember hal meg ennek következtében. Philippát letartóztatják, és miután megtudja, mi is történt valójában, összeomlik. A tolmácsnak kijelölt zsaru, Filippo hisz a nő ártatlanságában, és tervet eszel ki a kiszabadítására.

A Flodder család a maga módján békésen élt a mérgező vegyi anyagok szomszédságában egészen addig, míg a város vezetése el nem szégyellte magát. A legpuccosabb környékre költöztetik őket, ahol nincs más dolguk, mint beilleszkedni. Csakhogy a szemétdombon kupálódott társaság a rend és a tisztaság fogalmát még hírből sem ismeri, ellenben a hajnalig tartó bulikkal. Nem is kell sok idő, az ellenség hamarosan egy tankkal indul harcba a környék nyugalmáért.

A Forró rágógumi baráti kör készen áll az újabb élvezetekre. A három fiú, Benji, Hughy és Bobby bár idõsebbek lettek, de a fejük lágya azért még nem nõtt be. A városba egy új lány érkezik, és Benji halálosan belezúg, ami számos problémához vezet. A fiúk zűrbõl zűrbe keverednek, felfedezik az élet és a szerelem élvezeteit és sajgó pillanatait.

A rock and roll történetének egyik kimagasló egyénisége Jerry Lee Lewis. A fantasztikus tehetségét azonban beárnyékolta arrogáns viselkedése és szokatlan életstílusa. Nem véletlenül kapta a "Gyilkos", illetve "A rock 'n' roll ördöge" becenevet. Az amerikai Dél szívében, Louisianában született. 1956-ban Memphisbe ment, hogy letaszítsa trónjáról Elvist, a "Király"-t. Sajátos stílusával extázisba hozta a közönséget, hihetetlen népszerűségre tett szert. Amikor azonban feleségül vette a tizenhárom éves másodunokatestvérét, Myrát, a karrierje megbicsaklott.

A Forró rágógumi fiúk újra bevetésre készek. A forradalmi 60-as években járunk, amikor a három csibész tinédzser, Benji, Huey és Bobby a strandon töltik a nyár legforróbb napjait. A lányok bámulása csak a kezdet, a szerelem és a zűr kéz a kézben jár. Fõleg amikor megérkezik Benji német unokahúga, a szõke bombázó, Frieda.

A három, immáron jól ismert fiatal kalandjai tovább folytatódnak. Ám azzal a jelentõs különbséggel, hogy vége a szabad életnek, ettõl kezdve szigorú szabályok határozzák meg Bobby, Benji és Hughie életét, vagyis: Irány a hadsereg! De persze a katonás fegyelem nem a mi hõseinknek való, ugyanis életük fõ célja továbbra is a lányok meghódítása, s ennek eléréséért természetesen mindenre képesek.

Van Wilder (Ryan Reynolds) imád egyetemre járni. Ezért nem hajlandó befejezni és ezért kezdi már a hetedik évét az ódon falak között a régi és egyetlen céllal: mindenképpen elkerülni a diplomát és a felnőtt életet! Nincs is ebben semmi meglepő, a megnyerő fiatalember az egyetem királya. Ő szervezi a legjobb bulikat, ő issza a legtöbbet, őt tisztelik az elsőéves srácok és az ő lába előtt hevernek (vagy térdelnek) a lányok. Imádja a botrányt, szereti az őrült hangulatot, lelkesedik, ha sok sört lát egy helyen és az ellen sem tiltakozik, ha a söröshordót a helyi szépségkirálynő csapolja neki. Csak a tanárok nem tudják elviselni. Megesküsznek, hogy mindenáron megszabadulnak tőle: levizsgáztatják. És mert a baj nem jár egyedül, az egyetemi lap ifjú újságírónője (Tara Reid) is színre lép, hogy kérdéseivel zaklassa az aranyifjút.

Oscar Novak feltörekvő építész besétál a mesésen gazdag Charles Newman csapdájába. A féltékeny üzletember ugyanis a tervezés helyett más feladatot bíz rá: barátnőjét, a gyönyörű Amyt kellene szemmel tartani. Oscar persze beleszeret a lányba, amitől felbolydul a világ. Kiderül ugyanis, hogy Oscart a családja és a barátai is melegnek tartották! Hab a tortán, hogy üzletfelei sem gondolják másképp.

Valery (Geena Davis) a filmgyártás fellegvárában, Hollywoodban él és dolgozik, egy műköröm stúdióban. Egyik gyönyörű napfényes délután, miközben a lány békésen pihen a pázsiton, ufo landol az úszómedencéjében. A elõször megrémült lány összebarátkozik az idegen lényekkel, és megpróbálja elrejteni õket a világ és fõleg võlegénye szeme elõl. A szépségszalonban barátnõje kezelésbe veszi az idegeneket, és igazi mester munkát végez. A fazonigazítás után a szõrmókoknak emberformájuk lesz, de nem is akár milyen.

A frusztrált háziasszony látogatást tesz egy állatboltban és örömmel mond igent a bolt tulajdonosának vacsorameghívására, nem tudván, hogy egyenesen egy vérfarkas otthonába invitálták. Amikor egy harapás őt is ilyen teremtménnyé alakítja, odahaza kétségbeesetten próbálja elrejteni ennek jeleit a családja elől.