Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Dr. William Harford és felesége pszichológus. A New York-i elit tagjaként bejáratosak a legragyogóbb estélyekre. Az egyik karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két szexis lánnyal enyeleg. Ezen később összekapnak, és sorozatos kísértésekkel teszik próbára egymás iránti hűségüket. Amikor Alice elmondja, hogy lefeküdt egy szállodai portással, a férje úgy érzi, bosszút kell állnia. Billt magukkal sodorják az események, titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több mint játék az érzékekkel. Arthur Schnitzler kisregényének filmváltozata.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
Twin Peaksbe két FBI ügynök érkezik, hogy a fiatal pincérnő halálának ügyében nyomozzanak. A látszatra nyugodt kisváros titkai összekuszáltak és nyugtalanítóak. Cooper ügynök igyekszik megfejteni a holtest körme alatt talált papírfecni jelentőségét. Feltűnik a félelmetes törpe alakja, napvilágot látnak Laura Palmer hálószobájának titkai, megjelenik a kokain, a furcsa álmok és a halucinációk. A kisváros titokzatos történetének moziváltozata Laura Palmer utolsó hét napjáról.
Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.
A Los Angeles-i kertváros tíz egymás mellett élő emberpárjának mindennapi történetét látjuk: elfojtott indulatok, szerelem nélküli szex, méltatlan munkák, gyötrő féltékenység, kicsinyes bosszú, szeretethiánnyal teli hétköznapok, az együttélés közönyös sivársága, álintellektuális játékok, gyilkosság - heroikus témák kifordítva, vitriolban hempergetve, rövidre vágva.
Nanuk napbarnított arca csupa ránc. A szája szögletében összefutó ráncok erőteljessé, ugyanakkor szárazzá teszik nevetését. A közelképek után a végtelen jégtáblák totáljait látjuk. A kulturális antropológiai filmek úttörő darabjában bepillantást nyerhetünk a századeleji eszkimó kultúrába és életmódba.
A 13 éves Momo szomorú sorsú párizsi zsidó kisfiú. Anyja régen elhagyta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, egyedül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. Egy igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim, az öreg muzulmán fűszeres, aki még azt is elnézi neki, hogy olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó figyelme megváltoztatja a fiú életét. S mivel mindent, amit adunk vissza is kapjuk, Ibrahim élete is megváltozik a Momotól kapott szeretettől.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
Maggie unokája súlyos beteg, a gyerek életét már csak egy Ausztráliában elvégzendő műtét mentheti meg. Ehhez azonban pénzre van szüksége, ezért éjszakánként egy szex-klubban vállal munkát: férfiakat elégít ki kézzel. A kuncsaftok persze nem látják, hogy a fal másik oldalán ki ápolja őket, ám a csodatevő maroknak hamarosan híre megy Londonban.
Spanyolország, 1973. A Franco-rezsim utolsó óráit az ETA mellett egy MIL nevű anarcho-szindikalista csoport is megkeseríti. A hatalom orra alá borsot törve bankokat rabolnak ki, hogy abból a munkásosztály harcát pénzeljék. Egy balul elsült akciójuk után a sebesült Salvador Puich Antichot börtönbe vetik és egy az ETA által elkövetett merénylet bűnbakjává teszik. Családja és ügyvédei versenyt futnak az idővel az igazságért, de a vesztét érző diktatúra mindenáron kirakatpert akar rendezni és a vád halálbüntetést kér az anarchista Salvadorra.
Négy évvel ezelőtt a közönség láthatta, amint Greg Beckur egyetlen hétvége leforgása alatt elveszti poggyászát, felgyújtja a kertet, kicsit elveti a sulykot vízi röplabdázás közben, befest egy macskát, és hazugságvizsgálaton esik keresztül, mégpedig Jack Byrnes jóvoltából - aki nem más, mint a barátnőjének apja, akiről kiderül, hogy nem is ritka virágokkal foglalkozik, hanem ex-CIA ügynök, és ritka kemény csávó. Ez volt az Apádra ütök, a kirobbanó sikerű vígjáték, mely több mint 300 millió dollárt kaszált világszerte. Most Greg végre bekerült a Bizalom Körébe, és minden remekül megy. Menyasszonyával, Pammel izgatottan tervezik az esküvőt, és már csak egy incuri-pincuri apróság maradt, ami hiányzik az oltár felé vezető úton: a leendő apósoknak-anyósoknak együtt kéne tölteniük egy hétvégét. Így hát Greg és a Byrnes család Jack vadiúj (golyóálló karosszériával és öt centis plexiüveggel felturbózott) lakókocsijával elindulnak a Beckur Szigetre, Bernie és Roz Beckur birodalmába.
A New Yorkban élõ francia fotós, Marion, és barátja, a belsõépítész Jack Párizsba utaznak kissé enervált kapcsolatukat helyrepofozni, és meglátogatni a lány szüleit. A helyzeten nem segít túl sokat, hogy a papa és mama csak franciául beszélnek, és az sem, hogy felbukkannak sorban Marion lelkes ex-szeretõi.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.