Több, mint egy tucat különféle helikopter demonstrálja azt a sokoldalúságot, amelyet ezek a csodálatos gépek képviselnek életünkben. A partvédelmi gépek a tengeri határok védelme mellett légi és vízi mentőként is bevethetők, a rendőrségi helikopterek a látványos üldözések mellett járőrözésre is kiválóan alkalmasak, a műszaki egységek magasfeszültségű vezetékeket javítanak, a tűzoltók a leghatékonyabban küzdenek az erdőtüzek ellen, míg a mentőhelikopterek a beteg- és segélyszállítás feladatát látják el. Nézzük meg hát alaposabban, és a narrátor, Martin Sheen segítségével értsük is meg, hogyan működnek a helikopterek
Az Amazonas esőerdeje egy hétmillió négyzetkilométert felölelő, végeláthatatlan dzsungel, aminek számtalan dédelgetett élőlénye tartja egyensúlyban bolygónk ökoszisztémáját. Rejtőznek még benne fajok, amik felfedezésre várnak, ugyanakkor sokuknak a fennmaradását veszélyezteti a modern világ terjeszkedése és az erdőpusztítás.
Észak-Amerika leghírhedtebb ragadozóinak egyikekét olyan közeli és ritkán látható felvételeken kísérhetjük nyomon, amelyeket a tengerentúli kontinens legendás nemzeti parkjaiban (Yellowstone, Montana, Idaho, Alaszka és Québec) sikerült lencsevégre kapni. Nyolc hónap alatt 45 kilométernyi filmet használt fel a "Farkasok" héttagú stábja David Douglas díjnyertes rendező vezénylete alatt, hogy kamerájukkal megörökíthessék ezeknek a szívós állatoknak a visszahúzódó életét. Munkájuk eredményéből kiderül, hogy a farkasok újra nagyobb szerephez jutnak közvetlen környezetünkben a sikeres újratelepítési kísérleteknek és a megváltozott éghajlati körülményeknek köszönhetően. Érdemes tehát megnézni, kik ólálkodhatnak nemsokára a kertek alatt...
Rendkívüli kifejező erejű dokumentumfilm készítésére vállalkozott 1996-ban David Breashears és expedíciója. A világ legnehezebben mozgatható és legbonyolultabb technikájú 70 milliméteres, szélesvásznú kameráját használták a filmezéshez, hogy lehetőleg minél többet vissza tudjanak adni nézőiknek a torokszorító látványból. A rendező harmadszorra jutott fel a világ tetejére, de ami az expedíció során történt, végleg megváltoztatta mindannyiuk életét. 1996. május 10-én négy expedíció 23 embere torlódott össze, hogy feljussanak a világ tetejére. Lassan haladt a láncolat, túl lassan. Az Everest hirtelen megmutatta félelmetes arcát, erős vihar támadt, amely órákra megállította a menetet és a szerencsétlenebbeket a legsötétebb éjszakába kényszerítette. Többen túlélték a tomboló viharos éjszakát,
Néhány a világ leglátványosabb tájai közül - az Északi-sarkvidék régióiban Québec és Labrador, valamint az Észak-Svédországban. Ez az IMAX film lehetővé teszi, hogy felfedezze a földet, melyet a szavak nem tudnak megfelelően leírni. A végtelen csend a tundrán. Jéghegy sodródik méltóságteljesen a sarkvidéki vizeken. A kétségbeesett rénszarvas. Az elegáns balett az égen: az aurora borealis (vagy északi fény). És az északi népek szüntelen, zseniális erőfeszítéseit, hogyan tudnak alkalmazkodni egy ilyen környezetben.
Az embert az ősidők óta szoros kapcsolat fűzi ezekhez a nemes vadakhoz. Méretük és félelmet keltő megjelenésük miatt hajlamosak vagyunk a rettegésre, miközben az ősi civilizációktól napjainkig a legmélyebb vallásos tisztelettel és áhítattal tekintünk rájuk. A mítoszokkal teli múlt megidézése és a csupa bizonytalanságot rejtő jövő víziója mellett a film remek képekkel mutatja be ezeknek a néha elbűvölő és bájos, néha erőszakos és kegyetlen mindenevőknek az emberi civilizáció által mind jobban fenyegetett életét. A városi ember számára elképzelhetetlen közelségbe férkőzhetünk a világ legnagyobb szárazföldi ragadozójához, az északi tundrák királyaihoz, a jegesmedvékhez. Láthatjuk a montana-i feketemedvéket, amint kölykeiket nevelik, és persze megismerkedhetünk a legendás grizzlyvel, az észak-amerikai őslakosok totemállatával. A Földünkön ma élő medvék élete azonban nagyrészt komoly és nehéz küzdelem a túlélésért, minden fajta számára más-más kihívással.