Ingmar Bergman egy XIV. századi legenda alapján készült filmje kevésbé ismeretes Magyarországon. Töre, a gazdag paraszt feleségével, lányával és szolgálóival él egy tanyán. A mélyen keresztény háztartásban található egy kakukkfióka is: ő Ingeri, a fiatal cseléd, aki titokban Odin istent imádja. Egy nap Töre szemefénye, a naiv és elkényeztetett Karin a szomszédos falu templomába indul, hogy az átaludt mise után gyertyákkal kedveskedjen a papnak. A lány eléri szüleinél, hogy Ingeri is vele tarthasson a sötét erdőn át vezető úton.
Szünidei idill: mama (Susanne Lothar), papa (Ulrich Mühe), és kisfiuk egy tóparti házban. Váratlanul egy golfruhás, fehér kesztyűs férfi jelenik meg az ajtóban. Eltereli a háziasszony figyelmét, amíg egy másik férfi is belép. A család egy pillanat alatt az erőszak áldozata lesz. És velük együtt a néző. Mert Haneke filmjét nézve nem leljük élvezetünket az áldozatok és a tettesek közötti véres játékban. Haneke fájdalmat akar okozni nekünk. Közelről mutatja az indíték és magyarázat nélküli erőszakot. Azt akarja bizonyítani, hogy az igazi erőszak nem konzumálható.
50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Nem gazdagok, mégis a maguk egyszerű, szerény módján boldogok, legfőképp, mert a család összetartó. Vera takarítónő, a férje, Stan a bátyja műhelyében autószerelő, az egyik fiuk, Sid egy szabómester alkalmazottja, a lányuk, Ethel egy villanykörték tesztelését végző gyárban dolgozik. Az önfeláldozó Vera azonban még mást is tesz. Valami olyat, amit titokban tart még a családja előtt is. Amit tesz, azt soha nem pénzért, hanem tisztán könyörületből teszi - egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt motivációt érez, hogy ott segítsen az embereknek, ahol csak tud. Vera Drake szabadidejében részvéttel teli "angyalcsináló", azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megszakításában. Amikor az egyik ilyen fiatal lányt a magzatelhajtás után sürgősen kórházba kell vinni, a rendőrségi nyomozás során a szálak Verához vezetnek, és Vera világa összeomlik.
Elliot és Beverly Mantle egypetéjű ikrek - elválaszthatatlanul összetartoznak. Mindent megosztanak egymással - virágzó torontói nőgyógyászati rendelőjüket, vagyonukat, sőt még szeretőiket is. Elválaszthatatlanok mindaddig, míg fel nem tűnik Claire, a gyönyörű színésznő. Ő aztán nem hajlandó megosztani magát a két testvér között, akik közül az egyiket csak a bujaság, a másikat csak a romantikus szerelem érdekli. Beverly folyamatos erőfeszítése, hogy megtalálja az igazi szerelmet, kezdi elválasztani egymástól a testvéreket, s Beverly-t az őrületbe kergeti. Amikor Elliot rájön, hogy azoknak a testvéreknek, akik mindenüket megosztják egymással az őrületben is osztozniuk kell, az ikrek hátborzongató harcba kezdenek a köztük levő kísérteties kapcsolattal szemben, amely teljesen gúzsba köti őket, sőt azzal fenyeget, hogy pusztulásukat okozza.
Shigeharu Aoyama hét éve özvegy. A fia szerint jobb lenne, ha megnősülne. Az ötletet a férfi elmeséli a filmszakmában dolgozó barátjának, aki azt javasolja, hogy egy meghallgatás keretében szemrevételezze a kínálatot. Úgy állítsák be a dolgot, mintha egy filmhez keresnének szereplőket. A jelentkezők között Aoyama szeme megakad Asamin. Bár a szerepet végül senki sem kapja meg, kapcsolat kezd kialakulni Aoyama és Asami között. A férfi őszinte érzelmeket táplál a csinos és intelligens lány iránt, emiatt nem veszi észre a figyelmeztető jeleket.
Astrid tizenötéves kamaszlány. Kaliforniában él édesanyjával, a szép, szabados életű költőnővel, Ingriddel. Életük nyugodtan zajlik, amíg be nem lép a családi idillbe a nyugtalanító Barry. Ingrid őrülten szerelmes lesz belé, a férfi viszont elhagyja őt és tönkreteszi életét. Bosszúból Ingrid megöli a férfit egy halálos méreggel, amely kedvenc virága kivonatából készült. A gyilkos nőt életfogytiglani börtönre ítélik, Astrid kálváriája pedig elkezdődik. Nevelőotthonok és nevelőszülők tucatjait kénytelen elviselni. Korán megismeri a szerelmet és a megaláztatást, a vak hitet és a kiábrándulást, a drogokat és az éhezést. A viharos évek alatt csak az édesanyjával folytatott levelezés tartja benne a lelket.
Egyik államból a másikba történő autó szállítása közben, egy fiatalember egy ravasz és kiszámíthatatlan sorozatgyilkos hálójába kerül, aki sikeresen a férfire tereli a gyilkosságok gyanúját. Üldözi a rendőrség , s ráadásul a gyilkos árnyékként követi. A férfinek egyetlen segítsége akad, egy pincérnő személyében.
Gyermekként Tommy Jarvis megtette azt, amibe oly sokan belehaltak, amikor megpróbálták megtenni. Megölte Jason Vorhees-t, a tömeggyilkost, aki rettegésben tartotta a Kristály-tó nyaralóit. De most, évekkel később Tommy-t kínozza a félelem, hogy Jason talán nem is halt meg igazából. Így hát Tommy és egy barátja elmennek a temetőbe kiásni Jason sírját. Tommy szerencsétlenségére (és a barátja nagyon nagy szerencsétlenségére) rothadó holttest helyett egy jól kipihent Jason-ra bukkannak, aki visszatér a halálból egy újabb véres őrjöngésre...
Egy telepatikus képességekkel rendelkezõ lány megidézi a tó mélyén pihenõ Jason Voorheest... Soha véget nemérõnek tűnõ harcsorozat veszi kezdetét kettõjük közt.
Freddy Krueger (Robert Englund) újra lecsap. Elsőként Alice (Lisa Wilcox) barátját öli meg, majd hamarosan elintéz mindenkit, aki a lány környezetébe kerül. Alice egyetlen lehetséges szövetségese Amanda Krueger (Beatrice Boepple), Freddy régóta halott mamája. Krueger mama előélete zaklatott, hiszen azután adott életet szörnyszülött fiának, hogy őrültek házába zárták. Amanda lelke csapdába esett, de ha Alice-nek sikerül megszabadítania, a mama megfékezheti vérszomjas fiacskáját, Freddyt.
Freddy Krueger hosszú évek óta borzolja az idegeket és tartja rettegésben a környéket. Számtalan fiatalt üldözött már a halálba, s úgy tűnik, semmi sem állíthatja meg, semmi sem pusztíthatja el. A környéken mindössze egyetlen tinédzser maradt életben, aki hamarosan rájön, hogyan pusztíthatná el végérvényesen az őrült gyilkost.
Egy fiatal lány a Fiatalkorúak Büntetéő intézetébe kerül mert megölte a gyalázkodó mostohaapját. A film Anna Nix útját mutatja be a sötét világában a börtönben, ahol rájön, h. bonyolult kapcsolatai voltak kábítószerek hatása alatt, ami a mentális betegségekhez vezetett.
A gyönyörű jogásznőt, Kate McQueant (Cindy Crawford) egy rejtélyes merénylő kis híján megöli. A rendőrség a jóképű Max Kilpatrickot (William Baldwin), a gyilkosságiak flegma nyomozóját bízza meg a nő védelmével, aki egy titkos búvóhelyen igyekszik biztonságba helyezni a lányt, ahol különleges bűnesetek tanúit szokták elrejteni. Arra azonban még a nyomozók sem számítanak, hogy Kate üldözője, Kazak (Steven Berkoff), az egykori KGB-ügynök, akinek az FBI-nál is kiterjedt kapcsolatai vannak.
Miután Jasont egy lakóhajóból feltörõ elektromos csapás feltámasztja - s végez a hajón lévõ párral,elindul egy újabb véres akcióra.Ez alkalommal egy luxos hajón utazó osztályt és a legénységét szemelte ki. A hatalmas hajó személyzete szépen fogyni kezd.Négyen maradnak, kik leszállnak, s hajóznak céltalanul, csak partot érjenek.Egy álló nap evezés után elérkeznek New York városához. Mikor partra lépnek, azt hiszik, vége... Tévednek. Jason követte õket... Feltett célja végezni azokkal, akik a hajóról maradtak... Persze megejt közben egy-két külön életelvételt is.
Jason vesztére összetüzésbe kerül az FBI-al, akik nem éppen elegánsan, de roppant hatásosan darabokra robbantják. Maradványait a kórbonctanra szállítják, ahol a dobogó szív láttán meglepõdõ kórboncnokot megszállja Jason lelke, hogy az õ testében folytassa az öldöklést. Az anyja által életre keltett gonoszt csak egy vér szerinti rokon pusztíthatja el és a mágia ereje. Vajon van-e még élõ Voorhees, és van-e olyan erõs mágia, ami gyõzelmet arathat a legyõzhetetlenen? Vajon sikerül-e végleg elpusztítani a már oly sokszor megölt szörnyet?