Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.
A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.
A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is. Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ. Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!
A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.
London, 1969. Withnail és Marwood, a két munkanélküli színész egy Camden Town-i lakásban él. A lakás nyomorúságos, akárcsak a két fickó, akik leginkább pián és kábítószeren élnek. Amikor a két fickónak elege lesz a nyirkos időből és az őrült drogdílerekből, elhatározzák, hogy vidékre mennek vakációzni, Withnail nagybátyjának parasztházába. Ám amikor odaérnek, esni kezd az eső, nincs kaja, és híján vannak a túlélési kézségnek. Ráadásul beállít Monty bácsi, aki élénk érdeklődést tanúsít Marwood iránt.
Marcel Pagnol önéletrajzi regényének filmes feldolgozása a francia vidékre, Provence-ba visz el minket, oda ahol Marcel a nyarakat tölti. A fiatal fiú itt lesz szemtanúja apja, a kiváló pedagógus és arrogáns nagybátyja, Jules sikereinek. Itt szerez magának egy korban hozzáillő jó barátot, aki nemcsak elmeséli, hanem meg is mutatja a vidék titkait. (port.hu)
Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.
1943 nyarán egy este három fiatal száll le a vonatról a Canterbury előtti állomáson: egy brit és egy amerikai őrmester és egy angol lány, aki egy farmon fog kisegíteni. Alig tesznek meg néhány lépést az utcán, amikor a sötétben rájuk támad a környék titokzatos réme, a Ragasztós, aki ragasztóval önti le fiatal nők haját. A három fiatal elhatározza, hogy a végére jár a rejtélynek, és ebben a helyi lakóktól is segítséget kapnak. Pressburger Imre és Michael Powell legendás író-rendező duójának szórakoztató mozija a világháború utolsó szakaszából, egyfajta tiszteletadásként Chaucer Canterbury mesék című, középkori műve előtt.
A film India egy kisebb városában játszódik, ahol négy nő titkos életet él, hogy némi szabadságot találjanak az életükben.