Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
Slevin Kelevra tudja, a bajok csőstül jönnek. Először megcsalják, majd kirabolják, végül végzetesen összetévesztik a haverjával. Slevin néhány óra leforgása alatt egy gengszterháború közepén találja magát, sarkában a halálos Macska úrral. A Főnök megbízásából meg kell ölnie a rivális banda vezetőjének, a Rabbinak a fiát, míg a Rabbi 33 ezer dollárt követel tőle. Mindkét helyen az életével fizet, ha a határidő lejár. A fiú egyetlen segítsége a szép Lindsey, aki nem is sejti, hogy Slevin ki is valójában.
Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.
Yamamoto (Takeshi Kitano) japán gengszter, jakuza, aki mögül elfogyott a hátország. Főnökét likvidálták, legbizalmasabb bűntársa is elárulta. Nem marad más hátra, mint Amerikába menni, hogy megkeresse egyetlen kötelékét a világgal. Féltestvére, Ken (Kuroudo Maki) annak idején Amerikába ment tanulni, de nem tért vissza soha. Yamamoto csak annyit tud róla, hogy Los Angelesben él. Nekivág a nagy útnak anélkül, hogy tudna angolul. A nagyvárosban egy rossz mozdulat is az életét veszélyezteti. Az elhagyott jakuza megtalálja féltestvérét, aki a drogdílerkedésben jeleskedik. Yamamoto kézbe veszi az irányítást. A környékbeli olasz maffia alig akarja elhinni, hogy az íratlan törvényeket áthágó furcsa japán banda miatt rövid idő alatt micsoda presztízs veszteség érte.
Azumi kislánykorába jutott árvaságra. Egy különös mester fogadta magához, a keze alatt lévő tíz gyereket orgyilkosokká képezte ki. Közülük Azumi és Nachi volt a legtehetségesebb, a végső próbát is teljesítették. A tanulás végeztével tudományukat bérbe adják annak, aki a legtöbbet fizet. Hadurakat, befolyásos személyeket ölnek, mikor mire bérelik fel őket. Munkájuk során számos nehézséggel kell szembenézniük, egyik társukat halálra sebzi egy nindzsa mérgezett pengéje, egy másik szerelmes lesz egy cirkuszi előadóba. Az egyik hadúr pedig le akar számolni a csapattal.
Claus von Stauffenberg ezredes tudja: a második világháború kimenetele nem kétséges. Csak idő kérdése Németország veresége, amelynek sorsa egy őrült kezében van. Kapcsolatba kerül összeesküvők egy csoportjával, majd kidolgozza a Valkűr fedőnevű hadműveletet, melynek célja a hatalom átvétele, kulcspontja pedig a Führer meggyilkolása. Egy váratlan fordulat azonban felborítja az aprólékosan kitervelt akciót, a résztvevőknek rögtönözniük kell. A megváltozott helyzetben Stauffenberg magára vállalja a Hitler elleni merénylet elkövetését.
Vito Cipriani, a zsaruból lett börtönőr feleségét elrabolják, és szabadon bocsájtásáért cserébe azt követelik, hogy segítsen megszökni egy fogva tartott bűnözőt, Milo Ruizt. Cipriani kiszabadítja Ruizt, de mindjárt el is rabolja a saját szakállára, hogy így biztosítsa felesége életét. Ahogy az emberrablási dráma fokozatosan összeesküvési thrillerbe vált, a főhős előtt is elhomályosul a törvényesség határvonala.
"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert." A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az Egy veszedelmes elme vallomásai egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa. A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába. Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint "Az ifjú pár játék" vagy a "Gong Show", rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.
1585-öt írunk. I. Erzsébet királynő idestova három évtizede ül a trónon. Angliát vallási ellentétek feszítik, miközben az udvarban folyó ármánykodás is állandó veszélyt jelent. Ugyanekkor a katolicizmus pusztító szele söpör végig Európán. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve II. Fülöp király armadája fenyegeti Angliát. A spanyol uralkodónak, a világ legnagyobb hatalmú emberének eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns eretneket. A küzdelem mellett szükségképpen háttérbe szorul a királynő magánélete, beteljesületlen szerelem fűzi Sir Walter Raleigh-hez.
Bomba robban Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban, a nyugatiak által lakott övezetben. Mialatt a diplomaták a hatáskörökről vitatkoznak, Ronald Fleury FBI ügynök vezetésével amerikai elit osztag érkezik az országba, hogy felkutassák, ki áll a robbantás mögött. A szaúdi hatóságok nem fogadják szívesen őket, szerintük a robbantás helyi ügy. Fleurynak és csapatának öt napja van arra, hogy elvégezze feladatát. Szerencsére Al-Ghazi rendőrkapitány melléjük áll. Nemcsak segít eligazodni a helyi sajátosságok útvesztőjében, de hamarosan egy szélsőséges terroristasejt nyomára bukkannak.
Rainer TV producer, két, egyre kisebb népszerűségnek örvendő TV show vezetője, rendszeresen kábítószerezik, és semmi nem érdekli önmagán kívűl. A változás hirtelen és elég fájdalmasan jön el az életébe: egy fiatal nő teljes sebességgel belehajt az autójában, minek következtében súlyos sérülésekkel mindketten kórházba kerülnek. Pegah - a nő aki belehajtott - mint kiderül, az unokája egy férfinak, aki az ő showjában dolgozott, majd miután kábítószerezéssel vádolták meg, öngyilkos lett. Rainer és Pegah közös nyomozásba kezd, amiben kiderül, hogy a vádak hamisak voltak, az egész ügy mindössze a nézettség növelését célozta meg.
Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.
Philippa Paccard, az Olaszországban élő angol tanárnő férje meghal kábítószer-túladagolásban. A kétségbeesett asszony tudja, melyik díler felelős a halálesetekért, de mivel a rendőrségnél nem talált meghallgatásra, saját maga lép akcióba. A terv azoban balul sül el és négy ártatlan ember hal meg ennek következtében. Philippát letartóztatják, és miután megtudja, mi is történt valójában, összeomlik. A tolmácsnak kijelölt zsaru, Filippo hisz a nő ártatlanságában, és tervet eszel ki a kiszabadítására.
Egy hang megszólal a tömegből: "Őrizkedjél március idusától!' Cassius és Caesar mostohafia, Brutus egyre növekvő aggodalommal szemléli Caesar dicsőségét: a demokráciát, a nép szabadságát féltik a zsarnokságtól. A nép - Antoniusszal az élen - Caesar megkoronázására készült. "Ledöntjük őt, vagy rosszabb kort tűrünk!" - mondja Cassius, aki tudja, hogy összeesküvésükhöz már csak egy embert kell megnyerniük: Caesar mostohafiát, a nemes Brutust.
Alex Thomas titkosügynök (Cuba Gooding Jr.) testével védte az elnököt (Jack Scalia), aki végül a kezei között hal meg. Kate Crawford sztárriporter (Angie Harmon) tanúja az elnök elleni merényletnek, látta a gyilkost is, a magát riporternek kiadó Lewis Detimore-t (Patrick Treadway). Kate összeesküvésre gyanakszik és felkeresi az egyetlen olyan embert, akiben megbízhat, azt az embert, aki saját testével próbálta megállítani a gyilkos golyót: Alex Thomast.
1940. Lev Trockijt, Lenin egykori küzdőtársát Sztálin száműzi az országból, mivel politikai riválist lát benne. Az orosz forradalmár a mexikói kormánytól kap letelepedési engedélyt, a Mexico Cityben található villát, amelyben lakik éjjel-nappal fegyveres testőrök őrzik. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen Trockij ellen addig már több sikertelen merényletet is elkövettek. Frank Jackson, a kanadai Sztálin-szimpatizáns mindent elkövet, hogy a gyanakvó politikussal találkozhasson: udvarolni kezd egykori tolmácsnőjének, majd eljuttat vele egy ideológiai cikket azzal a céllal, hogy elnyerje bizalmát.Joseph Losey filmje hiteles kordokumentumok, írások alapján próbálja feltárni az ismert forradalmár utolsó napjainak történetét, és választ keres a politikai fanatizmus, elkötelezettség és paranoia kérdéseire.