A James F. Cooper regényéből készült kalandos és egyben romantikus film még abban az időben játszódik, amikor Anglia és Franciaország egymás ellen háborúzott Amerikában. Az örökös háború megosztotta az indián törzseket, és arra kényszerítette őket, hogy állást foglaljanak valamelyik fél mellett. Sólyomszem, a mohikánok között nevelkedett sápadtarcú beleszeret egy angol tiszt lányába, Corába. A huron Maguának is szüksége van a lányra, hogy sakkba tudja tartani az angolokat. Sólyomszem (Daniel Day- Lewis), Csingacsguk, Unkasz, Alice és Cora (Madeleine Stowe) megkezdik véget nem érő menekülésüket.
Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
XIII. Lajost a dölyfös XIV. Lajos követi a trónon, akinek uralkodása alatt egész Franciaország éhezik. A király az egykori testõrének, Athos fiának menyasszonyát szemeli ki ágyasául. Hogy megszabaduljon riválisától, a fiút végzetes csatába küldi. Athos haragjában felkeresi régi bajtársait, Porthos, Aramist és DArtagnant, hogy segítsenek végrehajtani tervét. Ki akarja szabadítani a piperkõc király börtönében raboskodó rejtélyes foglyot. A mendemonda szerint a vasálarcos férfi nem más, mint a király ikertestvére. A népet sanyargató király helyett õt akarják trónra ültetni.
John Ryan titkosügynököt akarata ellenére főnöke ideiglenesen saját helyére előlépteti, ám hamarosan hálátlannak bizonyul politikai körökben. A kolumbiai drogkartellekre irányuló nyomozásai során bizonyos szálak egészen a Fehér Házig vezetnek. Az elnök egyik befolyásos barátja az összekötő kapocs. Ryan körül furcsa dolgok történnek, a főnöki szék egyáltalán nem életbiztosítás számára. Kolumbiába küldik, ahol merényletet kísérelnek meg ellene. Egy idő után összemosódik a barát és az ellenség fogalma.
Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.
Philippa Paccard, az Olaszországban élő angol tanárnő férje meghal kábítószer-túladagolásban. A kétségbeesett asszony tudja, melyik díler felelős a halálesetekért, de mivel a rendőrségnél nem talált meghallgatásra, saját maga lép akcióba. A terv azoban balul sül el és négy ártatlan ember hal meg ennek következtében. Philippát letartóztatják, és miután megtudja, mi is történt valójában, összeomlik. A tolmácsnak kijelölt zsaru, Filippo hisz a nő ártatlanságában, és tervet eszel ki a kiszabadítására.
A szállító hallgatag férfi. Sohasem kérdez, csak megbízásokat teljesít. Nincs múltja és nincs jövője, csak a jelennek él. A szállító a tökéletes profi: hideg és érzelemmentes. Frank Martin ezúttal Miamiban dolgozik, legújabb megbízatása pedig minden eddiginél egyszerűbb: egy kisfiút fuvaroz reggelenként az iskolába. Frank hálás a lazításért, ráfért már a hajszás melók után. De nem tudja, hogy az egyik kolumbiai drogbáró egyszerre szeretne végezni Észak-Amerika legjobb kábítószer-ellenes nyomozóival, amikor azok a miami gyűlésen találkoznak. És a gyerek is érintett az ügyben.
A kommunista Kínában elég csak gyanúsnak lenni ahhoz, hogy halálraítéljék az embert. Jack Moore jogász egy erotikus éjszaka után holtan találja maga mellett a csinos hostess lányt, és még majdnem ugyanazon a napon tárgyalás nélkül halálra ítéli a kínai bíróság. Az idegen az Amerika-ellenes országban nem számíthat senkire, Kínában ugyanis más a rendszer, mások a törvények és mások az emberek. Egy sikertelen menekülés után az ártatlan jogász végül maga száll szembe a rendszerrel, s életéért vívott küzdelmében váratlan segítőtársa akad kirendelt ügyvédnője, az előítéletekkel teli Sen személyében.
A túlélhetetlen jövő örök vándora, Mad Max újfent a túlélésért küzd. Az elhagyott sivatagban épült különös város úrnője gladiátorjátékokkal szórakoztatja magát. Mad Max kiállja a próbát, mégis halára ítélik. Ám a nukleáris katasztrófa utáni világ mindig újabb meglepetéseket tartalmaz: egy különös, csak gyerekekből álló törzs menti meg őt, és segíti bosszúját.
Alaszkában nem sok minden történik - gondolhatnánk. Esik a hó, rénszarvasok jönnek-mennek az utakon. Néha mégis előfordul, hogy valaki hullát talál a szemetesben. Ráadásul még örül is neki. Paul Barnell, az anyagi gondokkal küszködő utazási ügynök, gondjainak megoldását látja a fagyott holttestben. A bolond, de mégis imádott feleségével élő férfi nem tud hozzájutni az évek óta eltűnt öccse után járó biztosítási összeghez, mert a biztosító nem akar fizetni. Az idegen hulla viszont egyáltalán nem hasonlít a testvérére, így sajnos húsba vágó átalakítás szükséges a személycsere hihetővé tételéhez. A megkerült, csúnya balesetben elhunyt "testvér" után már hajlandó fizetni a biztosító, annak ellenére, hogy az egyik biztosítási ügynök érzi, hogy valami nincs rendben az üggyel. De Barnell mindennapjait nemcsak a gyanakvó ügynök keseríti meg. A hullához tartozik két nehézfiú is, akik nem értik, hogy hova tűnt a szeméttárolóban átmeneti örök nyugalomba helyezett áldozat.
Az igazi neve Cobretti. De azoknak, akik ismerik és azoknak, akik azt kívánják, bárcsak ne ismernék, ő egyszerűen csak Kobra. Ha a bűn betegség, Kobra a legjobb gyógyszer ellene.Kobra a nagyváros utcáin edződött specialista: azokra az ügyekre szakosodott, amelyekről a többiek azt állítják, hogy lehetetlen őket megoldani és vagy nem merik, vagy nem akarják leleplezni az igazi tettest. Kobra neve hallatán hideg rázza még a legagyafúrtabb bűnözőt is, hiszen szokatlan, eredeti módszerei, elszántsága, célratörése még saját kollégáit is gyakran őrületbe kergeti. De most, amikor elszabadult a bűn a nagyvárosban, a rendőrség Kobrát küldi az ártatlan áldozatokat sorozatban gyilkoló, bestiálisan kegyetlen ismeretlen bűnöző nyomába. De vajon ez a gyilkos egyedül hajtja végre tetteit, vagy mások is beleártották magukat az ügybe?
Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában. A ruhára hímzett, a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű "A" betű, melyet Hester dacos büszkeséggel visel, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett.
Gordy Brewer a Los Angeles-i Tűzoltóság parancsnoka egy röpke pillanat alatt mindent elveszít, ami valaha fontos volt számára: fia és felesége meghalnak egy terrortámadásban. A robbantást El Lobónak, a Farkasnak tulajdonítják, aki a kolumbiai polgárháború hírhedt vezére. Gordy bízik az igazságszolgáltatásban, ám hetekkel később látnia kell, hogy a hivatalos nyomozás holtpontra jutott. Barátai és Brandt CIA-ügynök figyelmeztetése ellenére Gordy Kolumbiába indul, hogy maga kutassa fel a Farkast.
Létezik egy hely, ahol nyugtalan lelkek kóborolnak, magukban hordozva szomorúságukat. Arra várnak, hogy rendezzék evilági dolgaikat, csak akkor egyesülhetnek lélekben újra szeretteikkel. Olykor egy fekete holló mutatja az utat. Olykor a szeretet hatalma erõsebb a hollónál. Az angyalok városában csak áldozatok vannak, drog és sötétség. Élõ küzd halottal, és a holló erejének forrása a kapocs világ és túlvilág között.