A Vadnyugat talán legellentmondásosabb személyiségei gyülekeznek a kis arizonai városka postakocsi megállójánál, hogy egyszer s mindenkorra pontot tegyenek egy évek óta húzódó viszály végére.
Ebben a mexikói westernben végletes erőszak és abszurd humor keveredik vallásos szimbólumokkal és különféle rítusokkal. A néző számára a film jelenetei kábítószer hatása alatt keletkező hallucinációs képekként hatnak.
Az öregedő, súlyosan beteg revolverhősnek már csak pár hete van hátra. A kisváros azonban, ahova azért húzódott vissza, hogy békében meghalhasson, felbolydul, akár egy méhkas. Riválisai sérelmeikért most akarnak revánsot venni, és a haldokló mesterlövésznek tisztessége védelmében ki kell állnia ellenük... A legendás westernhős, John Wayne utolsó filmje egyfajta tiszteletadás a letűnt vadnyugatnak.
Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.
Kingsley őrnagyot a távollétében azzal vádolják meg, hogy tetemes mennyiségű aranyszállítmánnyal - vagyis a hadsereg aranyával - kereket oldott. Mabel Kingsley, az őrnagy lánya eközben tisztázni tudná az apját egy levéllel, amely állítólag tartalmazza az arany lelőhelyét. Persze a lányra rengeteg veszély leselkedik, hiszen az aranyra sok embernek fáj a foga. Old Shatterhand éppen időben érkezik, hiszen Mabelt megtámadják és majdnem megszerzik tőle a levelet. Mabel aztán a bíróságon hatvan napot kér ahhoz, hogy tisztára mossa halott apja nevét, a bíróság pedig egy tanút kér megnevezni, aki segíteni fogja a őt. Old Shatterhand az, aki jelentkezik a küldetésre.
Lord John Morgan, az angol arisztokrata, egy napon sziú indiánok fogságába esik. Az indiánok között be kell bizonyítania azt, hogy képes a túlélésre a civilizációtól teljesen távol álló körülmények között. Ez sikerül is, mert bár eleinte fogvatartóinak könyörületére van ítélve, később gyorsan a törzs tagjává válik. Ám egész idő alatt nem adja fel álmát: a szabadulást a sziúk közül. Erre azonban csak akkor lehet esélye, ha feleségül veszi a törzsfőnök lányát...
Joe Kidd fejvadász volt és rettegett keményfiú a mexikói-amerikai háborúban. Amikor egy csapat mexikóinak elutasítják a földigényét amerikai területen, és az ezzel kapcsolatos iratok mind bennégnek a bíróság épületében, a mexikóiak fegyvert ragadnak Louis Chama-val az élükön. Frank Harlan, a gazdag földbirtokos nem nézi jó szemmel a lázadást, és úgy dönt, a maga módján intézi el a hőzöngőket. Felbérel egy csapat bérgyilkost, és Joe Kidd-et szeretné vezetőjüknek. Kidd-nek nincs ínyére a dolog, de álláspontja gyökeres fordulatot vesz, amikor Chama ellopja a lovait, és terrorizálni kezdi a barátait...
Sam Burton és indián feleség, Neddy világtól elzárt farmjukon a legnagyobb békében és nyugalomban élnek együtt Sam két felnőtt fiával, Clinttel, aki Sam előző, egy fehér nővel kötött házasságából született és Pacerrel, aki a közös gyermekük. A két féltestvér nagyon ragaszkodik egymáshoz, és amikor az indiánok hadi ösvényre lépnek, mindannyian úgy érzik, hogy a családnak össze kell tartania, és meg kell védenie magukat mind a fehérekkel, mind az indiánokkal szemben.
A prémvadász Joe Basstól a kiowa indiánok elrabolják összegyűjtött prémjeit, cserébe ott hagyják a szökött néger rabszolgát, Josephet. A kiowa indiánokat lemészárolja egy gyilkos skalpvadász, Jim Howie és garázda csapata, és magukkal viszik Joe prémjeit is. Joe és Joseph tehát a skalpvadászok nyomába szegődik, hogy alkalmas pillanatban visszaszerezzék a prémeket. De Joseph a banda kezébe kerül, ezért Joe egyedül kénytelen felvenni a skalpvadászokkal a harcot...
Ez a film a bosszúról szól. Hannie Caulder (Raquel Welch) férjét megölték, házát felgyújtották, őt magát megerőszakolták. Az egy szál takaróba öltözött nő egy fejvadász nyomába szegődik, és addig nem hagyja békén, míg meg nem ígéri, hogy megtanítja lőni. Amíg elkészül Hannie speciális fegyvere, ő és Thomas Price (Robert Culp) kemény gyakorlással töltik napjaikat. Aztán elérkezik a nap, amikor a Clemens fivérek (Ernest Borgnine, Jack Elam és Strother Martin) nyomába erednek.
A sok igazságtalanságot elszenvedő sziú indiánok keserű sorsáról szóló történet folytatása, amelyben egy fehér ember (Richard Harris) csatlakozik a bosszút forraló törzshöz.
Valami nem stimmel a jó öreg vadnyugattal. Már egy ideje nem az, ami régen volt. Legalábbis így érzi Phil Taylor (Richard Lewis) és családja. Hát kapják cókmókjukat, összecsődítik a falut, és útnak indul a csapat - vissza, keletre. A karavánt Harlow (John Candy), a főnök vezényli. Ám nincs könnyű dolga a visszaúttörőknek: a vidéken nyüzsögnek az indiánok, és bérgyilkosokban sem szenvednek hiányt. No és Harlow is titkol valamit, valami borzasztót, ami újabb galibákat zúdít a nyakukba. Hát igen, ha a helyzet már nagyon kemény, a keményfiúk inkább visszafordulnak.