Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szeretetről. A háború szélén álló, kettészakadt országban két gyermekkori jóbarát, Amír és Hasszán örökre elszakad egymástól. Gyönyörű délután van Kabulban, az égen magasra szárnyal a kitörő öröm és az ártatlan sárkányeregető verseny számtalan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el... És elkezdődik a megváltáshoz vezető keserves út... 20 évvel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes Afganisztánba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik őt, és hogy egy utolsó merész próbálkozással megpróbáljon mindent jóvátenni.
A tizennégy éves Susie egy napon nem érkezik haza az iskolából. Ahogy telik-múlik az idő a Salmon család aggódni kezd a legidősebb lányuk miatt, aki nem szokott kimaradni ilyen sokáig. Kétségbeesve keresni kezdik, de nem találják. A rendőrség kinyomozza, hogy Susie gyilkosság áldozata lett, ám a tettest nem sikerül elfogni. Közben kiderül, hogy a kislány a föld és a mennyország között van, onnan tekint le a családjára, melyben mindenki a maga módján próbálja feldolgozni a tragédiát. Jól ismeri a gyilkosát is, aki sokkal közelebb van hozzájuk, mint azt bárki gondolná.
A törékeny alapon álló német demokrácia a belső ellenség fenyegetésétől retteg az 1960-as évek végén, a hetvenes évek elején. A náci korszak generációjának gyermekei, Andreas Baader, Ulrike Meinhof és Gudrun Ensslin harcot hirdetnek "a fasizmus új arca" ellen: az amerikaiak vietnami politikája és a harmadik világ kizsákmányolása ellen. Céljuk emberibb társadalom létrehozása. Ennek megvalósítása érdekében a radikális eszközök alkalmazásától sem rettennek vissza. Megalakítják a Vörös Hadsereg Frakció nevű csoportot, amely háborút indít a demokrácia ellen.
Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...
Dokumentumfilm azoknak a szélhámosoknak a felemelkedéséről és bukásáról, akik milliókat nyertek a CO2-kvótakereskedelmen az EU-ban, mielőtt egymás torkának estek.
George Khan - gyerekeinek Dzsingisz -, a büszke pakisztáni bolttulajdonos vasszigorral tartja kézben a családját. Mind a hét gyermekéből becsületes muszlimot akar faragni. Igen ám, de a helyszín az észak-angliai Salford, s hozzá 1971-et írunk. Ella, George angol felesége szereti és becsüli férjét, ugyanakkor gyerekeit is boldognak szeretné látni. A gyerekek pedig - akik a trapéznadrág és az előre elrendezett esküvők között kénytelenek lavírozni - egyszerűen a modern világ polgárai szeretnének lenni.
May egyik szemére majdnem vak volt gyerekkorában. Kötéssel a szemén, folyton segítségre szorulva, kiközösítve, barátok nélkül nőtt fel. Egyetlen társa csak egy porcelánbaba volt, amelynek elsírhatta bánatát, elmesélhette vágyait. A gyerekkori kitaszítottság érzése felnőttkorban sem csökkent: May képtelen a kapcsolatteremtésre, nincsenek barátai és úgy tűnik, a szerelem is elkerüli. Végül mégis talál magának valakit: beleszeret Adambe, aki azonban faképnél hagyja a lányt, miután rájön, hogy May képtelen a normális kapcsolatra. A csalódás egy leszbikus kolléganője, Polly karjaiba taszítja, de Polly nem érzelmi kapcsolatra vágyik, csupán a szexre, és ez újabb kudarcélmény May számára. A lánynál betelt a pohár, átszakad az utolsó gát is, és az őrület teljesen elhatalmasodik rajta. Úgy gondolja, hogyha nem talált magának megfelelő társat, majd ő maga "teremt" egyet magának. Csupán a megfelelő testrészek hiányoznak ahhoz, hogy elkészüljön May saját barátja.
A korábban boldognak tűnő házasember, Harry elárulja barátjának Richardnak, hogy beleszeretett egy sokkal fiatalabb hölgybe, Kay-be, akinek a férje meghalt a háborúban. Richard, aki mér régóta semminek sem tartja barátja házaséletét, azt tanácsolja, hogy tartsa a szőke hölgyet a szeretőjének vagy váljon el a feleségétől. Harrynek egyik megoldás sem tetszik. Arra gondol, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha megölné feleségét, megkímélve ezzel mindettől. Míg Harry ezen a tervén dolgozik, Richardnak is kapcsolata lesz Kay-jel, és Harry felesége sem olyan ártatlan az egészben, mint ahogy tűnik.
A tánctanár Ramu Gupta Indiából Amerikába utazik, hogy csatlakozzon a gazdag és sikeres unokatestvéréhez. New Yorkba érkezve azonban kiderül, hogy az unokatestvére hazudott, egy üzletlakásban lakik, és feketemunkából tartja el magát. Úgy tűnik, lőttek Ramu álmainak, hogy filmsztárként fog befutni, ám a sorsnak egészen más terve van vele. Az egyik meghallgatáson találkozik Sharonnával, a pornósztárral és manhattani new-age hercegnővel. Segítségével Ramu olyan vállalkozásba csöppen, amiről nem is álmodott: ő lesz New York első szexguruja.