Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.

Gordie Lachance író visszagondol gyermekkora egy sötét epizódjára. Négyen voltak elválaszthatatlan jó barátok: Gordie, Chris, Teddy és Vern. Egy napon eltűnt egy pajtásuk. Sokáig nem került elő és halottnak nyilvánították. Majd ismeretlen holttestet talál egy másik náluk idősebb fiúcsapat az erdei vasútvonal mellett. Gordie és társai magánnyomozásba kezdenek. A testet viszont eltüntetik előlük. Egyre durvuló rivalizálás kezdődik a két fiúcsapat között. Nem lehet az igazságot évekig titkolni. Valaki úgysem bírja tovább a nyomást és elszólja, vagy elsírja magát...

A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.

Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.

Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.

Clarence, a képregénybolti eladó, aki amúgy az ázsiai akciófilmek megszállott rajongója, és Alabama, a múltjával leszámolni készülő call-girl egymásba szeret. Clarence - biztos, ami biztos - lerendezi kedvese túlságosan ragaszkodó stricijét, s a kisebb vérfürdőbe torkolló akció végén felkap egy kokainnal teli bőröndöt is. Útnak indulnak, hogy túladjanak a szajrén, csakhogy a nyomukban liheg a maffia, míg a célállomásnál a rendőrség vár rájuk. Ám pokoljárásuk végén, dacára a körülöttük tobzódó erőszaknak, ott mosolyog rájuk az elkerülhetetlen happy end.

Cahit és Sibel mindketten török származású németek. Úgy döntenek, látszatházasságot kötnek, hogy Sibel így törjön ki szigorú, konzervatív családja szorításából. Egy lakásban laknak, de Sibel teljesen önálló életet él; szeretőket tart. Cahitot eleinte nem zavarja a lány életmódja, de ahogy telik az idő, irigyelni kezdi a férfiakat.

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

A poros kisvárosba egy elbűvölő fiatalember érkezik. Brandon Teena igazi társasági ember. A helyi srácok hamar befogadják, a lányok bomlanak érte. Sikerének titka azonban súlyos teher. Lana, a helyi szépség is beleszeret, családja is örömmel fogadja be az álomfiút. Ám amikor kiderül a szörnyű igazság Brandonról, a becsapott közösség bosszút áll és kegyetlenségük nem ismer határokat.

Jule, a berlini diáklány, biztosítása nem lévén, reménytelenül eladósodott egy autóbaleset következtében, melyet ő okozott egy gazdag üzletember limuzinjának ütközve. Miután lakásából kilakoltatják, Peter nevű barátjához költözik és hamarosan rájön, hogy Peter és az ő régebbi lakótársa, Jan, éjszakánként luxusvillákba törnek be. Rablás és vandalizmus helyett azonban ők nagy gonddal és ízléssel újrarendezik a bútorokat és az értékes holmikat, majd rejtélyes üzeneteket hagynak a lakóknak. Jule meggyőzi Jant, hogy látogassák meg hitelezőjének villáját is.

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

Stéphane húszas éveiben járó fiatalember. Gyerekkora óta gondot okoz neki, hogy az álmait elkülönítse a valóságtól. A helyzet tovább romlik, amikor apja halála után Mexikóból visszaköltözik az anyjához Párizsba. Miközben unalmas munkahelyen dolgozik, szendergés közben a Stéphane TV karizmatikus mûsorvezetõjeként dolgozik. Azután találkozik a szomszéd lánnyal. Stéphanie-t kezdetben elbûvöli az ifjú kedvessége, ám késõbb egyre inkább zavarba jön annak különös viselkedése láttán. Ha már ébren képtelen megtalálni az utat a lány szívéhez, Stéphane álmában próbálja megkeresni azt.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Sailor Ripley éppen a börtönből szabadult. Találkozik szerelmével, Luluval és közösen megszöknek a lány vallási fanatikus anyja, Marietta, elől, aki ellenzi a kapcsolatukat. A fiatalok elindulnak New Orleans felé. Nem is sejtik, hogy a nyomukban van az anya által felbérelt magándetektív, Farragut, akinek feladata, hogy keresztezze a terveiket. Marietta azonban biztosra akar menni, ezért egy kegyetlen kábítószer-kereskedőt is utánuk küld ugyanezzel a megbízatással. Sailor és Lulu egyre furcsább emberekkel találkozik az útjuk során.

A 80-as évek egyik legnagyobb slágerfilmjében a 13 éves Vic élete első házibulijába készül, ahol nemcsak a zene és a tánc, hanem az első szerelem is várja. A kérdés az: vajon egy tinédzser a szerelemben meddig mehet el, hol érnek véget a szülők által felálított korlátok, és a saját félelmek az ismeretlentől. Vic titkaival életvidám, modern hárfaművész dédnagymamájához fordul, mivel szül ei tizenöt év házasság után krízishelyzetbe kerülnek. Fogorvos papája és rajzfilmrajzoló mamája ugyanis épp hasonlóan váratlan és mulattató kalandokat és bonyodalmakat élnek át, mint a kamasz Vic.

A film Francoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. Francois viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk gondjaival is szembe kellene nézniük. Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem, az első lépések a felnőttek világába. Szüleivel képtelen megosztani problémáját, látva, hogy ők is hasonlókkal küzdenek. Marad hát Poupette, a dédnagymama, a barátok és a házibulik.