Nagy az öröm az Olümposzon, Zeusznak és feleségének, Hérának gyermeke született. Csak a főisten fivére, Hadész nem örül az erős kis Herkules érkezésének, utód híján esélye sincs, hogy Zeusz örökébe lépjen. Az alvilág ura megbízza a két ügyefogyott szolgáját, Pechet és Pánikot, hogy tegyék el láb alól Herkulest. A dolog félig sikerül, a varázsitaltól Herkules elveszti halhatatlanságát, az ereje viszont megmarad. Más kérdés, hogy mindenáron be akarja bizonyítani az apjának, hogy hős a javából. A saját bőrén tanulja meg, hogy nem elég az erő, hanem szív is kell ahhoz, hogy valakiből igazi hős legyen.
Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.
A görög-perzsa háborúban a görögök Marathon mellett i. e. 490-ben megállították az ellenséget. Tíz évvel később Xerxes vezeti az újabb perzsa támadást. A poliszok Spárta, Athén és Korinthosz vezetésével szövetkeznek. Az első összecsapásra a Thermopülai-szorosnál kerül sor, amelyet Leonidas spártai király véd a néhány ezer fős seregével. Amikor a perzsák a hátukba kerülnek, elbocsátja a segédcsapatokat és háromszáz katonájával az utolsó leheletéig harcol. Önfeláldozásuk nem volt hiábavaló, időt adott a görög seregek egyesüléséhez.
Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett...
Ez a film is örzi R.Harryhausen kezenyomát.Minden van benne ami tőle megszokott. Szörnyek , óriások , életre kelő bronzszobrok . A 2000 készült Nick Willing rendezte változat ennek a mozinak a remakeje. Korábban (1960) is készült már egy teljessen elfeledet film az arangyapjúról , de amugy teljessen érthetetln módon ez a közismert mitológiai kaland eléggé "mostohagyerek" a filmművészetben. Ezt irja róla a Filmbook-on Scal : "Nem véletlen, ha nem hallottál róla, nem tanítják iskolákban, és NINCS egy normális feldolgozása. Pedig ez a világ első kalandja, egyebekben megjegyezném, az egyik legjobb, ahol a hős rengeteg életveszélyes helyzetet leküzd, összeverbuvál egy csapatot, szerelmet talál és bosszút áll.
Hatalmas űrhajók jelennek meg a semmiből és borítják árnyékba a világ fővárosait. Az emberiség örömünnepre készül, de az idegeneknek más szándékai vannak: elsöprő túlerejükkel és lenyűgöző technikai fölényükkel mindenestül el akarják pusztítani a földi civilizációt.
A Gladiátor, a Herkules és más hasonló látványosságokat kínáló, az ókor mitológiai meséit feldolgozó szuperprodukciók sorába tartozó film a műfaj egyik ritkán vetített gyöngyszeme. Perszeuszt, az ifjú harcost aki egyben a hatalmas Zeusz isten halandó fia anyjával együtt bezárják egy koporsóba és a tengerbe vetik. Zeusz tudja, hogy az asszony magára haragította az isteneket, de ő megkegyelmez neki és gondoskodik róla, hogy a koporsót egy szigeten vesse partra a víz. A gyönyörűséges vidéken férfivá serdült Perszeusz útnak indul, hogy megküzdjön a szépséges Androméda szerelméért. Kalandos útja során meg kell vívnia a halált okádó szörnyetegek sorával, de a halhatatlan isteneket is térdre kell kényszerítenie, hogy megmenthesse szerelmét.
Saul új területeket hódít meg, ám Sámuel próféta parancsa ellenére megkíméli az elfogott király életét. Sámuel megöli a királyt, ám áldott állapotban lévő feleségének sikerül elszöknie. Később a gyermeke, Haman bosszút akar állni a Perzsiában élő zsidókon. Számítását azonban keresztülhúzza Hadassah, a fiatal zsidó lány. A csinos és bátor lány ugyanis elnyeri a jóképű Xerxész király, a zsidók ősi ellenségének szívét. Perzsia királynője lesz, akinek sikerül elhárítania a népét fenyegető veszedelmet.
Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.
Valahol Coloradóban, egy kisvárosban a középiskolai történelemóra nyugalmát repülőgép-zúgás zavarja meg. Az ablakokhoz szaladó diákok azt látják, hogy ejtőernyős katonák százai ereszkednek alá. Amint földet érnek vadul tüzet nyitnak... Háború van. Az Amerika-elllenes erők szárazföldi inváziója megkezdődött. Mindenki tehetetlenül figyeli az eseményeket. Egy maroknyi fiatal azonban megpróbál ellenállni a hatalmas túlerőnek. A hegyekben gerilla csapatot szerveznek, hogy a megfelelő pillanatban lecsapjanak az agresszorra.
A messzi jövőben járunk, amikor az ismert bolygókat IV. Shaddam padisah-császár kormányozza. A világegyetemben a legértékesebb anyag a fűszer-melanzs. A fűszertől hosszabb lesz az élet. A fűszertől kitágul a tudat. A fűszer egyetlen bolygón lelhető fel: egy sivár, száraz, sivatagos bolygón. Ez a bolygó az Arrakis - de lakói, a szabad fremenek népe csak úgy nevezi: Dűne. Ezen a bolygón csap végleg össze két ősi ellenség, két nemes ház: az Atreides és a Harkonnen. Miközben a fremenek a próféciában megjövendölt messiás eljövetelét lesik, a Császár, az Űrliga, s az egész galaxis dermedten lesi a harc végkimenetelét, hiszen a fűszer nem apadhat el.
Földünk haldoklik. A túlélés érdekében az emberiség új bolygókat akar gyarmatosítani. Az egyik azonban lakott, s lakói nem fogadják jó szívvel az érkezőket. Megindul az intergalaktikus háború a bolygó birtoklásáért.
Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.
Kolumbiában a kormány vég nélküli háborút vív a lázadókkal. A két oldal megpróbálja normalizálni a kapcsolatát. Az amerikai haditengerészet elit kommandója kapja a feladatot, hogy biztosítsa a tárgyalásokat, és elejét vegye az esetleges vérontásnak. Az egyik tárgyaláson támadás éri a résztvevőket, mindenkit lemészárolnak, majd a tett elkövetésével az amerikaiakat vádolják. Macklin hadnagy és csapata az életükért harcolnak az ellenséges vonalak mögött, ahol a kormányuk támogatására sem számíthatnak. Nemcsak az ártatlanságukat kell bebizonyítaniuk, hanem az összecsapások kiterjedését is meg kell akadályozniuk.