Minden idők egyik leghatásosabb háborúellenes filmjében Henry Fonda, Walter Matthau, Dan O'Herlihy, Larry Hagman és Fritz Weaver olyan férfiakat alakítanak, akiken nem kevesebb múlik, mint a világ sorsa. Egy katonai számítógép meghibásodása miatt nukleáris bombázók indulnak el Moszkva felé. Az Egyesült Államok elnöke (Fonda) megpróbálja visszahívni őket, de a légierő bombabiztos védelmi rendszere megakadályozza ebben. Nem marad más választása, mint meggyőzni az oroszokat arról, hogy ne viszonozzák a támadást. Végül kétségbeesett lépésre szánja el magát: felajánlja, hogy feláldoz egy amerikai nagyvárost, amennyiben a bombázóknak sikerül végrehajtaniuk a halálos küldetést.

Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak. A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.

A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.

Timothy Tradewell természettudósról és a grizzly medvék védelmezőjéről. Egy éve Timothy Tradewell áldozatul esett annak, amiért egész életében küzdött, a grizzli medvékért. Egy grizzly medve oltotta ki életét, 49 éves korában. Ez az egészen különleges egyéniség, Timothy, akit az egész világ ismert és szeretett, egy többhetes expedícióra indult Kanadában szeretett medvéihez, azonban egy végzetes tragédia áldozata lett. Herzog azonnal nyomába eredt ennek a páratlan embernek, aki biológus, természettudós, tanár, exhibicionista műsorvezető az "Animal Planet" csatornán, vajon mi történhetett, s vajon miért ment ilyen messzire Timothy a grizzli medvék világában. Rengeteg felvétel látható Herzog filmjében Timothyról, amelyet egymaga készített kutató útjai során, ő volt az operatőr, a rendező, a szerkesztő, a tudós, a műsorvezető, s mindez egy személyben.

1962 októberében 13 napon keresztül az egész világ a harmadik világháború küszöbén egyensúlyozott. Milliók figyelték feszülten, hogy mi lesz a vége annak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló diplomáciai, politikai és katonai konfliktusnak, amely könnyedén totális nukleáris háborúba torkollhatott volna. A Szovjetunió nukleáris rakétákat telepít Kubába, felborítva ezzel a közte és az Egyesült Államok között meglévő törékeny, és korántsem zavartalan egyensúlyt. A probléma megoldására két alternatíva létezik: a tárgyalóasztal, vagy a katonai beavatkozás. Roger Donaldson rendező ennek a 13 feszültségekkel teli napnak a történetét viszi filmre meglehetős történelmi hűséggel. Az eseményeket Kenny O'Donnel személyén keresztül mutatja be, aki ebben az időben, a Fehérházban az elnök különleges asszisztenseként dolgozott, és abszolút rálátással bírt a modernkori történelem talán legveszélyesebb napjaira.

Monumentális filmvízió a teuton lovagok felett aratott 1242-es győzelemről a Csud-tavi ütközetben. A németellenes, "hazafias" alkotás Eizenstein egyetlen kasszasikere - de betiltják, amidőn a Molotov-Ribbentropp-paktum megkötésekor elveszti időszerűségét. A Szovjetunió megtámadása után mutatják be újra, és kapják meg érte az alkotók a Sztálin-díjat. Erre a filmre is igaz, ami minden zseniális műre: a nagyvonalú, operásan stilizált, "elidegenítő" rendezés, a fenomenális operatőri munka, valamint a klasszikus harmóniájú zene elhomályosítja a film nacionalista tendenciáját.

Egy fiatal amerikai fizikus látszólag átáll a kommunistákhoz és titokban Kelet-Berlinbe repül, hogy a Pentagon számára megszerezze a keletnémet atomfegyver-fizikus, Gustav Lindt professzor titkos képletét. Szerelme, és munkatársa, noha akkor még nem érti a fizikus indítékait, tudtán kívül, teljesen váratlanul követi őt. Amikor a keletnémet állambiztonsági szervek felfedik a fizikus tervét, a szocialista gonosztevők mindkettejüket könyörtelenül üldözőbe veszik, és csak a legutolsó pillanatban tudnak nyugatra menekülni.

A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.

Az anya halála óta a fiatal orvos, Mihai - aki a titkosszolgálat besúgója is - tartja egyben a családot. Öccse, Emil lázad a rendszer ellen, súlyos beteg apjuknak, Williamnak pedig már nyűg az élet. AZ NDK-ba mégis azért mennek, mert Mihai elintézte, hogy apján életmentő műtétet hajtsanak végre. Épp hogy megérkeznek, mikor a Csehszlovákiát megszállni készülő szovjet tankokkal találják szembe magukat. Mivel az események miatt lezárják a cseh-német határt, a család egy keletnémet fogolytáborba kerül. Mihai itt megismerkedik Ullival, aki elkápráztatja: a müncheni egyetemista lány minden, ami ő nem, és mindene megvan, amiről ő még csak álmodni sem mert soha.

Alaszkában nem sok minden történik - gondolhatnánk. Esik a hó, rénszarvasok jönnek-mennek az utakon. Néha mégis előfordul, hogy valaki hullát talál a szemetesben. Ráadásul még örül is neki. Paul Barnell, az anyagi gondokkal küszködő utazási ügynök, gondjainak megoldását látja a fagyott holttestben. A bolond, de mégis imádott feleségével élő férfi nem tud hozzájutni az évek óta eltűnt öccse után járó biztosítási összeghez, mert a biztosító nem akar fizetni. Az idegen hulla viszont egyáltalán nem hasonlít a testvérére, így sajnos húsba vágó átalakítás szükséges a személycsere hihetővé tételéhez. A megkerült, csúnya balesetben elhunyt "testvér" után már hajlandó fizetni a biztosító, annak ellenére, hogy az egyik biztosítási ügynök érzi, hogy valami nincs rendben az üggyel. De Barnell mindennapjait nemcsak a gyanakvó ügynök keseríti meg. A hullához tartozik két nehézfiú is, akik nem értik, hogy hova tűnt a szeméttárolóban átmeneti örök nyugalomba helyezett áldozat.

Két amerikai gép véletlenül szovjet légtérbe kerül, és az egyik gépet lelövik. Az eset felderítésével az USA legjobb pilótáját, Masters-t bízzák meg, akinek a gépe találatot kap, és a férfi az egyik közel-keleti ország börtönébe kerül. Fia, aki szintén kiváló pilóta egy tapasztalt oktató segítségével engedély nélkül berepül az ellenséges arab országba, hogy kiszabadítsa az apját. Ha magánakciója sikerrel jár, hősként térhet vissza, ha nem, odavesznek mindketten...

Az amerikai haditengerészet új szuperpilótáját nem anya, hanem számítógépprogram szülte. EDI-nek, azaz mesterséges intelligenciával rendelkező Automatikus Harci Repülőgépnek nevezik, akivel, illetve amivel szemben esélye sincs az ellenségnek. Ben Gannon, Kara Wade és Henry Purcell a haditengerészet elit tesztpilóta osztagának oszlopos tagjai. A három szuperpilóta feladata az új lopakodó vadászgép bejáratása. Ám EDI egy villámcsapás következtében meghibásodik, és önállósítja magát. Csak Ben és társai állíthatják meg

Marenkov szovjet tábornok a disszidálás mellett dönt és Harry Wargrave CIA ügynököt bízzák meg, hogy szöktesse a tábornokot Nyugatra. Wargrave egy tervet eszel ki arra, hogy a Nyugaton ténykedő szovjet ügynököket leleplezhessék, ezért Marenkovot egy képzeletbeli vonaton az Avalanche (Lavina) expresszen keresztül juttatja ki, hogy kiprovokálja a szovjetek fellépését. A szovjet kémelhárítás embere Nyikolaj Bunyin kemény ellenfélnek ígérkezik...