Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Cassidy bandájának romantikusan megidézett vadnyugati gengsztervilágában a ló riválisaként, a feltartóztathatatlan technikai haladás fura jelképeként jelenik meg a bicikli, amely Tati filmjeiben az emberibb múlt bájos relikviája. Miután a városi bankot megszüntették, mert folyton kirabolták, Butch és barátja, Sundance kölyök arról ábrándoznak: aranyásónak mehetnének Bolíviába, vagy katonának a spanyol háborúba. De felmerül egy jobb ötlet: ha bankot nem lehet rabolni, haladni kell a korral - jöjjenek hát a vonatok!

Louise csinos, talpraesett, kemény nő, pincérnőként dolgozik. Barátnője, Thelma viszont visszafogott és elkeseredett, belefáradt a háziasszony szerepébe. Louise rábírja Thelmát, hogy rúgjanak ki a hámból, ruccanjanak ki a hétvégén, hogy elfelejtse a mindennapok gondjait. A két barátnő útja kellemesen indul, ám egy váratlan esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amikor az egyik bárban megismert férfi meg akarja erőszakolni Thelmát, Louise agyonlövi a fickót. Ettől kezdve állandó menekülés az életük.

Bonnie Parker és Clyde Barrow legendás története az amerikai gazdasági válság éveiben játszódik, egy olyan időszakban, mely a bűnözés virágzásáról vált híressé. Számtalan rablótámadás után Bonnie és Clyde kettőse öttagú bandává bővül, miután csatlakozik hozzájuk. Moss, valamint Clyde börtönből szabadult bátyja, Buck, és a felesége, Blanche. Egyre több rablást követnek el, s széleskörű ismertségre tesznek szert. Azonban egyik pillanatról a másikra egy gyilkosság következtében minden államban körözött veszélyes bűnözőkké válnak. Szinte hihetetlen módon képesek elmenekülni a legkilátástalanabb helyzetekből. Ám végül egy árulásnak köszönhetően csapdába esnek, és pillanatok alatt szitává lövik őket, még mielőtt egyáltalán a fegyvereikért nyúlhattak volna... (port.hu)

Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.

A kanadai Richard Hannay Londonban megtekinti Mr. Memory varietészámát, aki emlékezőtehetség-művészként produkálja magát. Hannay itt megismerkedik egy asszonnyal, aki felmegy a lakására, és ott egy kémszervezetről mesél a férfinak, melynek főnöke Jordan professzor, egy skóciai faluban él. A nőt meggyilkolják, Hannay - akit a rendőrség mint tettest gyanúsít - vonattal Skóciába utazik, hogy megtalálja az igazi gyilkost.

Két évvel ezelőtt Jason Bourne azt hitte, sikerült elmenekülnie a múltja elől. Hiába tűnt el kedvesével együtt a világ szeme elől, sokaknak áll érdekében, hogy holtan lássák. A pár rejtőzködve él a kis faluban, amikor felbukkan egy ügynök. Mindent hátrahagyva elmenekülnek, ám Marie áldozatul esik üldözőinek. Egykori munkaadói, az Ügynökség emberei ugyanúgy Bourne nyomában vannak, mint a maffiózó zsoldjában álló bérgyilkos, a hajsza tehát ott folytatódik, ahol régen abbamaradt. A helyzet annyiban változik, hogy az ügynököt személyes bosszú is hajtja.

Jack Burns (Kirk Douglas),a régmúlt idok cowboyainak magányos életét éli. Egyszerűen nem hajlandó elfogadni, hogy azoknak az idoknek már vége és képtelen beilleszkedni a modern kori társadalomba. Lóval közlekedik, személyigazolványt és jogosítványt nem hord magánál és ellenáll minden változásnak, amivel csak találkozik. Amikor illegális bevándorlók megsegítése miatt, legjobb barátja, Bondi, börtönbe kerül, Burns szándékosan kiprovokálja a letartóztatását. Elhatározza, hogy ha törik, ha szakad kiszabadítja. A rácsok mögött azonban kiderül, hogy öreg cimborája nem képes szökevényként leélni hátralévo életét, ezért inkább a börtönt választja. Jack úgy dönt, hogy egyedül szökik meg. Élethalál harc kezdodik, aminek a kimenetele eldönti az utolsó igaz, vad, nyugati cowboy sorsát.

Momo, a kis csavargólány a nagyváros szélén él egy amfiteátrumban. Megvannak ott a maga barátai, tökéletesen elégedett idilli életével. Az Időtakarékpénztár urai azonban véget vetnek ennek az idillnek. Ezek ráveszik az embereket, hogy takarékoskodjanak idejükkel, tegyék be a megtakarítottat az Időtakarékpénztárba. Természetesen csak ők nyernek a dolgon, az emberek élete szürkévé és hideggé változik. Hora mester segítségével Momo véget vet az időtolvajok garázdálkodásának, és sikerül visszaadnia az embereknek azt, ami megilleti őket.

A vadnyugaton három kedves, ám mindenre elszánt szerencsejátékos és hamiskártyás, Bret Maverick, a ravasz Annabelle Bransford és Zane Cooper kergeti a sikert és a nagy-nagy nyereményt, amelytől azt várják, hogy megváltoztatja életüket. Mavericknek, a jóképű csirkefogónak még 3000 dollárja hiányzik ahhoz, hogy benevezhessen álmai pókerversenyére, amely napokon belül kezdődik. A hiányzó összeget kártyanyereményekből és kintlévőségeinek erőszakos behajtásával próbálja megszerezni. A cél érdekében még a lopástól sem riad vissza. Akciói során nemcsak ellenlábasra, hanem partnerre is talál a csinos Annabelle személyében.

Határmenti akciótörténet egy hírhedt törvényen kívüliről, aki alapvetően derék fickó és új életet akar kezdeni, ám a régi bandafőnök meggyőzi, hogy vegyen részt egy utolsó rablásban. Azonban a dolgok nem úgy mennek, mint ahogyan tervezték, és a bandita menekülni kényszerül, könyörtelen bosszúállókkal a sarkukban.

Fél év telt el azóta, hogy egy vírus néptelen metropolisszá változtatta Londont. Lakóit gyilkos dühre sarkallta: a fertőzöttek egymást irtották ki. Az Egyesült Államok megszálló hadserege azóta helyreállította a rendet, szigorúan ellenőrzött és védett körzeteket hozott létre, és a kevés túlélő visszaköltözhet a városba. Közöttük van Don is a gyerekeivel. A kiskamaszok az eltűnt anyjuk után kutatnak a romok között, és meglepetésükre meg is találják. Az orvosok vizsgálni kezdik az asszonyt, hogyan maradhatott életben a fertőzött területen. Közben újra felüti fejét a járvány.

Bruce Banner, a tudós kétségbeesetten keresi a gyógymódot arra a gamma-sugárzásra, amely megmérgezte a sejtjeit, és egy fékezhetetlen haragú erőt szabadít fel benne: a Hulkot. Banner kénytelen az árnyékba húzódni, bujkálni, elszakadni attól az élettől, amit ismert, és attól a nőtől, akit szeretett, miközben menekül az őt üldöző "Villám" Ross tábornok és a hadigépezet elől, akik azért üldözik, hogy elkapják, és erejét brutálisan kihasználják. Emellett azonban feltűnik a színen egy új, szörnyű ellenfél, a Förtelem, akinek pusztító ereje még Hulkét is felülmúlja. Hősünknek tehát döntenie kell: vagy elfogadja a tudós békés életét, vagy felfedezi a hőst abban a lényben, aki benne lakozik.

Olyan ez, mint egy rémálom. Egy csinos, fiatal, szakmájában sikeres nő, egyszer csak arra ébred, hogy kirabolták. De nem csupán a pénzét vették el, hanem mindenét. Nincs többé neve, otthona, állása, személyisége. Törölték a központi adatbankból. Csapdába került és egyedül kell kiverekednie magát belőle. Akivel érintkezésbe lép meghal, vagy őt akarja megölni. Ha újra élni akar, a komputerrendszerek bonyolult szövevényébe meg kell találnia azt az embert, aki az utasításokat adja. Ám a szálak a legmagasabb körökbe vezetnek.

Willie, az indián fiú visszatér a kaliforniai Banningbe, hogy végre feleségül vehesse menyasszonyát, Lola Boniface-t. Korábban, amikor el akarta venni a lányt, Lola apja elüldözte őt. Willie azonban elhatározta, hogy pontot tesz az ügy végére: megszökteti a lányt és Nevadába költözik vele. A rezervátum egyik felügyelőnője azonban csak nehezen tudja elhinni azt, hogy Lola valóban a sivatagban szeretne élni. Ezért kéri fel Cooper-t a banningi seriff helyettesét, hogy hozza őket vissza. Cooper Willie és Lola keresésére indul. Megkezdődik a hajsza, melynek célja, hogy a szabadon élni akaró szerelmeseket elkapják...

Ausztrália az 1860-70-es években leginkább Észak-Amerikára hasonlított. Ide telepítették a hazájukban törvényen kívül helyezett angol, ír, skót szegényeket. A századvég legendás hírű alakja volt a fiatalon kivégzett Ned Kelly, egy ír telepes fia. Édesapja még 17 évesen három disznót lopott egy földesúrtól, ezért száműzték a családot Ausztráliába. Halála után Ned vált a népes család fejévé. Miután letölti három éves igazságtalan börtönbüntetését, Ned örömmel indul haza új, törvényes életet kezdeni. Ám a sorsát nem kerülheti el: Ned Kelly hamarosan az ausztrálok Rózsa Sándorává válik. Kifosztja a gazdagokat, a zsákámány egy részét szétosztja a szegények között, miközben kíméletlenül küzd a törvény embereivel. Olyannyira, hogy végül egy egész hadsereget állítanak ki ellene.