(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.

Az amerikai melodráma első számú mestere és legfontosabb szerzői rendezője a műfajban népszerű love story-k helyett a családi drámákat részesítette előnyben. A Látszatélet megrendítő anyatörténete vagy a Szélbe írva görög tragédiákat mintázó texasi családregénye igazi klasszikus, de az életmű csúcsán az Amit megenged az ég remekműve áll, amelynek megözvegyült anyahőse ismét rátalál a szerelemre jóval fiatalabb kertésze személyében, felnőtt gyermekei legnagyobb felháborodására.

Az emlékezetét vesztett első világháborús veteránt egy elmegyógyintézetben kezelik. Egy harmadrendű színésznővel egymásba szeretnek. Összeházasodnak és boldogan élnek. A férfi azonban balesetet szenved, s most meg a közelmúltja esik ki az emlékezetéből, ugyanakkor tudatilag visszatér régi világába. Az önfeláldozó és kitartó asszony elhatározza, nem engedi el a férjét.

Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.

Az életet habzsolva élvező fiatal milliomos lánynál, Judith Traherne-nél agytumort állapítanak meg. Megoperálják, s a sebésszel, Frederick Steele egymásba szeretnek. Amikor már úgy tűnik, hogy hamarosan fel tudna épülni, rájön, hogy már csak néhány hónapja van hátra. Ekkor Judith léha szórakozásokba veti magát. Fiatal szeretőjének, Michael O'Learynek azonban sikerül meggyőznie arról, hogy életét meg kell változtatnia. Judith férjhez megy az orvoshoz, aki az agybetegségek kutatásának szenteli magát. Élete fogytán Judith férje oldalán várja a halált.

Bonaparte Napóleon császárrá koronáztatja magát, és 1802-ben megküzd az angolokkal, osztrákokkal és oroszokkal.

Edmond Dantes fiatal hajóst ellenségei politikai összeesküvés gyanújába keverik. A szerencsétlent eljegyzési vacsorájáról cipelik el If várába. Dantes 8 éven át sínylődik a börtönben, majd fogolytársa, Faria abbé "segítségével" megszökik, és hihetetlen gazdagsághoz jut. Visszatérve Párizsba nekilát, hogy leszámoljon három gyűlölt ellenségével...

Akárcsak egy tündérmese: Desirée Clary (Jean Simmons), egy marseille-i selyemkereskedő lánya a francia hadsereg legfiatalabb tábornoka, Bonaparte Napoleon első szerelme lett, majd egészen a svéd királyi trónig repítette sorsa. A történet 1794-ben indul Marseille-ben. Desirée Clary kegyeiért nemesek és katonatisztek versengenek, de ő az ifjú Napóleonnal (Marlon Brando), a "korzikai szörnnyel" bonyolódik szenvedélyes szerelmi viszonyba. Desirée családja viszont ellenezte egy újabb Bonaparte beházasodását a Clary családba. Napóleon viszont gyorsan hűtlen lett hozzá, miután megismerkedett Joséphine de Beauharnais-val, a sokak által kurtizánnak tartott dúsgazdag ifjú özveggyel. A kétségbeesett Desirée az öngyilkosságba menekül és éppen Napoleon jobbkeze, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok menteti meg attól, hogy a Szajnába vesse magát. A tábornok és Desirée 1798-ban összeházasodnak, és miközben Napóleon sorra aratja katonai sikereit és császárrá koronáztatja magát.

Napóleon meghalt. Halálával - ugyanúgy, mint életével -, megosztotta az embereket, ki örömmel fogadta a hírt, ki szomorúan. Hívei egy társaságban felidézik életét a kadétiskolától kezdve száműzetéséig, miközben nem csak a nagy hadvezér és a hódító képe bontakozik ki előttünk, hanem az emberé is, aki saját egyénisége foglyaként hadakozik a kihívott sorssal...

A munka ünnepe egy kansasi farmvárosban. Hal, a robosztus és határozott csavargó kiugrik egy poros tehervagonból, hogy meglátogassa Alant, egykori egyetemi szobatársát, a város leggazdagabb emberének fiát.