Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.

Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Holly boldog házasságban él Gerryvel. Amikor azonban a férje betegségben meghal, összeomlik, és nem akar tovább élni. Ám Gerry gondolt erre, a halála előtt számos levelet írt a nejének, melyek segítségével talán úrra lehet fájdalmán, és újra megtalálhatja önmagát. Az első Holly harmincadik születésnapján érkezik. A hangos levélben Gerry arra kéri, mozduljon ki otthonról és ünnepelje meg a születésnapját. Az elkövetkező hetekben, hónapokban újabb és újabb üzenetek jönnek a régi kedvestől, újabb és újabb kalandra buzdítva Hollyt.

Charles Howard amerikai milliomos mindenét elvesztette az 1929-33 közötti Nagy Depressziónak nevezett gazdasági összeomlásban. Kiábrándultan bolyong Mexikóban, mikor megismerkedik Marcelával, aki második felesége lesz. Közös a szenvedélyük a lovak iránt, ezért Charles vásárol egy szép lovat. Seabiscuit három éves mén, felmenői között nincsenek nagy bajnokok, ám Charles két hírhedt szakemberre bízza nevelését. Tom egykori ügyes cowboy, a vad musztáng lovak szakértője, de maga is kezelhetetlen alak. Johnny pedig bokszolónak túl kicsi volt, zsokénak meg túl nagy. Így is sok versenyt nyert, de már félig megvakult. Ezzel a két, sokak által leírt emberrel és esélytelen lovával kezd nyerni nagy pénzeket az egykori milliomos, akinek barátai számánál már csak ellenségei száma növekszik jobban.

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.