Johnny Hooker piti kis tolvaj, aki a társával együtt évek óta jól begyakorolt trükkel fosztogatja a gyanútlan járókelőket a harmincas években. Amikor véletlenül a maffia pénzszállítóját zsebelik ki, ez egyikük életébe kerül. A veszélyben forgó Johnny a befolyásos barátjához, Henry Gondorffhoz menekül. Arra kéri, segítsen neki bosszút állni a barátja gyilkosán. Gondorff és Hooker egy gondosan kidolgozott terv szerint húzza csőbe Doyle Lonnegant, a nagyhatalmú maffiafőnököt. A kolosszális átveréssel nemcsak bosszút állnak rajta, de az utolsó dollárjától is megszabadítják.
Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.
A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.
A '60-as évek Amerikájában járunk. A 14 éves Lily Owens félárva. Édesapja, T. Ray nem sokat törődik egy szem gyermekével, kivéve akkor ha büntetni lehet őt valamiért. Lily édesanyja, Deborah egy szörnyű balesetben halt meg. Lily mindennek szemtanúja volt és sosem tudta ezt feldolgozni. Egyik nap, amikor Rosaleen a fekete házvezetőnőjük elindul hogy a szavazójegyzékbe vetesse magát, Lily elkíséri. Útjuk során beléjük kötnek helyi rasszisták, és az összetűzésből bebörtönzés és kegyetlenkedés kerekedik. Lilyt apja kihozza ugyan, de Rosaleenért nem hajlandó semmit sem tenni. Lily megszökik, és sikeresen kimenti Rosaleent is. Elindulnak kettesben, hogy Deborah nyomába eredjenek több mint 10 év távlatából. És amit három méhészkedéssel foglalkozó fekete nővér személyében találnak az áldás és öröm mindkettejük életében. Lily sokat megtanul az élet és a méhek dolgairól, és talán édesanyjáról is sikerül többet kiderítenie.
Ray Charles a szegény, délről érkezett, sanyarú sorsú, vak, színes bőrű zenész, aki a társadalmi és művészi korlátokat ledöntve átírta az amerikai zene történetét. Kamaszként szállt fel a floridai buszra, hogy átszelve az Államokat, a nyüzsgő Seattle-i dzsesszéletben pallérozza zenei tudását. Kezdetben sokat küszködött azért, hogy tisztességesen bánjanak vele, és meglelje saját útját. Majd felfedezi őt egy lemezcég, üstökösként tör be a zenei életbe, és világhírnévre tesz szert. A sztárságért azonban súlyos árat fizet: egy életen át küzd a kábítószerrel és a viharos szerelmi ügyekkel.
Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.
A rock nagymamájának - ahogy ellenségei is elismeréssel hívják - legendás élete elevenedik fel vérpezsdítő zenével. Tina Turner őszinte önéletrajzából vitték filmvászonra a kisvárosi Anna Mae Bullock történetét. A tehetséges lány találkozik Ike Turner-rel, a férfival, aki megváltoztatja életét és együtt indulnak a siker felé. A legnagyobb csoda - amely sok nő számára reményteli és üzenetértékű - azonban mégis az ár, amit Tinának kellett ezért fizetnie: bátorságot talált, hogy mindent hátrahagyva kiléphessen a szeretett férfi bénító vonzásából. Saját erejéből többször is képes volt visszaküzdenie magát a csúcsra.
Hector Lavoe Puerto Ricóban született. Korán kitűnt tehetségével, kristálytiszta hangjával. Ő volt, aki elindította a salsa-mozgalmat. Karrierje az Egyesült Államokban teljesedett ki a hetvenes években, az egyik legnagyobb spanyol nyelvű énekesként tartották számon. Szenvedélyes kapcsolat fűzte a csinos Puchihez. Pályafutását beárnyékolta személyes tragédiája: képtelen volt megküzdeni magánéleti problémáival, melynek következtében depresszió gyötörte. Kábítószer segítségével próbált kilábalni belőle, ami rontott a helyzeten. Végül AIDS-ben halt meg.
Marie Antoinette osztrák hercegnő, még szinte gyermek, amikor Franciaország és Ausztria uralkodóházai politikai érdekeinek megfelelően a fiatal francia király, XVI. Lajos felesége lesz. Hiába Versailles pompája, Marie Antoinette elszigetelten érzi magát a botrányokkal és intrikákkal teli udvari életben. Újabb csapás számára, amikor rájön, hogy a király megcsalja az egyik udvarhölggyel. A frusztrált királynő a gátlástalan kicsapongásba menekül, amivel kivívja a nemesség és a köznép haragját. Mindez megpecsételi sorsát.
Zeynep boldogtalan, és az élete nem úgy alakult, ahogyan szerette volna. Ezért elmenekül egy horvát szigetre, ahol elhunyt édesanyja régen vett egy házat. Azt reméli, hogy végre nyugalomra és pihenésre lelhet, de nem számolt Josippal, aki még mindig a birtokon él.
1957 egyik szikrázó nyári napján, a tengerparton életre szóló barátság szövődött két kislány között. Két különböző világban nevelkedtek: CC cserfes és talpraesett nagyvárosi lány, míg Hillary nagynénje és édesapja szigorú felügyelete alatt élő virágszál. Más utakat járnak be az évek során, ám levelezésük mély kapcsolat lenyomata. CC eléri álmát, híres énekesnő lesz. Hillary férjhez megy, látszólag boldog feleség. Mindketten ámítják környezetüket és egymást is, mígnem kései találkozásuk során való sorsuk tárul fel. Barátságuk próbára tétetik egyikük lassú elmúlása árnyékában.
A gyönyörű kamaszlány a vágya, hogy sztár legyen és a bulvárlapok címoldalára kerüljön. Mariel Hemingway alakítja Dorothy Strattent, a Playboy álomlányát az igaz történetben. Bármily ambíciózus is a lány, azért sebezhető. Egy szélhámos fedezi fel, aki szeretője lesz és gátlástalanul hajszolja a siker felé.
Peppino, más néven Ciceró (Toni Servillo) nyugdíjazott bérgyilkos, aki büszke fiának, Ninónak (Lorenzo Lancellotti) a maffiacsaládban betöltött szerepére. Amikor a fiút egy megbízás teljesítése közben Nápoly szívében csapdába csalják és megölik, Peppino úgy érzi, a család elárulta és a régi alvilágot szabályozó ősi hűségmegállapodás csorbát szenvedett. Felhívja egykori barátját, a szintén bérgyilkos Totò-t, a Mészárost (Carlo Buccirosso), hogy kutassák fel a megbízót, hogy kiegyenlítsék a számlát. A régi, fegyverraktárnak használt rejtekhelyen találkoznak, hogy megbeszéljék a teendőket. Peppino ott találkozik újra Ritával, fedőnevén a Tanítónővel (Valeria Golino), aki mindig is szerelmes volt belé, és aki egyből fel is ajánlja segítségét. A nyugodt nyugdíjas élet immár messzi emléknek tűnik.
2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak, a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot és hobbijának, az íjászatnak hódol, de azután mégis úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap. Ám ez a nap más volt, mint a többi. A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok.
John Kruger, a Takarító védelemre szakosodott titkosügynök, aki a kormány tanúvédelmi programjának legfelkészültebb tagja: megszervezi a veszélyeztetett tanúk új életét és eltörli a régit. Nála jobban senki sem tud megrendezni egy véletlen balesetet vagy egy katasztrófát, ám egy napon ő is veszélybe kerül. Munkatársai árulással vádolják és ellene fordulnak, még legbizalmasabb barátaiban sem bízhat. Jól tudja, ebben a játszmában nemcsak a gondjaira bízott nő élete, hanem a világ sorsa is rajta múlik.
Az ötödik idős hölgy holttestére bukkannak a rendőrök, mindannyiukat fejbelőtték és kirabolták. A tettes hamarosan kézre kerül, de a bíróság a bizonyítékok és a vallomás ellenére technikai hiba miatt ejti a vádat és szabadon engedi a tettest. Hardin bíró tehetetlennek érzi magát, ám azután, hogy egy gyermek halála maradt büntetlenül, barátja segítségét kéri, aki tagja egy törvényen kívüli törvényszéknek. A bírókból álló csoport a legsúlyosabb esetek felett újra ítélkezik, és likvidálja a bűnösöket. Egy alkalommal azonban, épp a Hardin által előterjesztett ügyben tévedés történik, csakhogy a gépezetet már nem lehet leállítani.