Egy baleset után Marona számot vet eddigi életével. Helyesebben életeivel, hiszen a kiskutyának annyi élete volt, ahány gazdája, akikre szeretettel emlékszik vissza, még ha azok nem is mindig szolgáltak rá a rajongására… Tény, ami tény, az embereknek lenne mit tanulniuk Maronától a szeretetről és az elfogadásról.
A forradalmi történelmi dráma második része, amely az 1792. augusztus 10-től a rémuralom végéig, Robespierre kivégzésével történt eseményeket dolgozza fel.
1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.
Pierre Lachenay sikeres író, házasember és családapa. A férfi Lisszabonba utazik előadást tartani. Hirtelen szeszélytől vezérelve könnyed kalandba bocsátkozik Nicole-lal, a csinos légikisasszonnyal. Párizsba visszatérve folytatják a titkos viszonyukat. Ahogy a kapcsolatuk komolyabbá válik, a férfi addigi békés, harmonikusnak hitt élete egyre jobban felfordul. Kiderül, hogy gyengébb és sebezhetőbb, mint azt sejtette, ráadásul a felesége is rájön, hogy megcsalta. A féltékeny Franca pisztollyal vet véget a házasságnak.
Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.
A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.
Öt év telt el Xavier Barcelonában eltöltött kicsapongó és kalandos diákévei után. Xavier immár Párizsban igyekszik írói karrierjét építeni, miközben a felnőtté válás megszokott kérdésén töpreng: vajon érdemes-e élni ezen az ellentmondásos világon? A tökéletes nő után kutatva ágyról ágyra jár, gyakran olyan szekér után fut, amelyik nem veszi őt fel, és sokszor jut arra a felismerésre, "ez a hajó is elment...", míg végül legjobb barátnője a leszbikus Isabelle, régi szerelme Martine, valamint Wendy és William és az egész multikulturális barcelonai baráti társaság segítségével megcsillan számára a reménysugár, mely elvezeti őt az igaz szerelem útjára.
A film főhőse Jules, a zeneimádó postás. A bel canto stílus rajongójaként illegálisan felveszi egy fekete bőrű opera díva, Cynthia, dalait. Véletlenül egy hanganyag kerül a birtokába, mely kompromittálja Saportát, a magas rangú rendőrt. A rendőr által felbérelt bérgyilkosokon kívül, könyörtelen ázsiaiak is a nyomába szegődnek, akik nagy pénzt akarnak keresni a kincsnek számító operafelvételen. Alba és Gorodish, Jules barátai, próbálnak neki segíteni, miközben a főhős a díva iránt is egyre mélyebb érzelmeket táplál.
Sonya német középiskolás lány, aki tanulmányt akar írni a városkájáról és annak állítólagos dicső ellenállásáról a Harmadik Birodalom idején, aztán persze kiderül, hogy semmi sem úgy történt, ahogy azt a nagyöregek mondják.
Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.
Miután befejezte legújabb projektjét, a filmrendező Tomas heves szerelmi viszonyba kezd egy fiatal tanárnővel, Agathe-val. Tomas számára a nővel való együttlét újdonsága izgalmas élményt jelent, amelyet a Martinnal kötött házassága ellenére is szívesen fedez fel. Amikor azonban Martin saját viszonyba kezd, a szeszélyes Tomas újra a férjére irányítja figyelmét. A Párizsban játszódó film a három ember közötti vágyakozás eszkalálódó feszültségét mutatja be, ahol a vágy állandó, a boldogság pedig elérhetetlen, bár csak karnyújtásnyira van. A lélegzetelállítóan intim és éleslátó dráma a szerelem és a vágyakozás összetettségét, ellentmondásait és kegyetlenségét tárja fel.