Az Orfeusz egy sor költői, gyakran nehezen megfejthető metaforából tevődik össze. A költő Orfeusz megismeri Halál hercegnőt, aki teljesen elvarázsolja őt. Amikor a hercegnő gyilkosokat küld a férfi felesége, Euridiké ellen, Orfeusz hitvese keresésére indul.

A különféle, logikailag össze nem kapcsolódó jeleneteket hagyományos dramaturgiai megoldással fűzik egybe az alkotók: a soron következő jelenetbe mindig az előzőből kilépő szereplő révén jutunk át. A klasszikus történetnek aligha mondható eseménylánc 1814-ben indul a spanyol királyság - Napóleon kiűzetését követő - restaurációjával és hamarosan a jelenbe vált át.

A jómódú, középkorú Mathieu beleszeret spanyol szobalányába, aki mindössze 18 éves. A férfi mindent megadna a lánynak, de az csak hitegeti a vágyba szinte már beleőrülő Mathieu-t... A nagy szürrealista rendező utolsó filmjében sem marad hűtlen önmagához: a spanyol szobalányt két, egymásra egy csöppet sem hasonlító színésznő játssza.

Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.

1944 nyarán a különböző francia ellenállási csoportok egymással vitatkoznak, a majd felszabadított Párizs ellenőrzése felett, miközben a várost megszálló német főparancsnok, Dietrich von Cholitz olyan utasítást kap Hitlertől, hogy ha a szövetségesek túl közel kerülnének Párizshoz, gyújtsa fel a várost. A tábornok szereti Párizst, és halogatja a parancs végrehajtását.

A film főhőse Jules, a zeneimádó postás. A bel canto stílus rajongójaként illegálisan felveszi egy fekete bőrű opera díva, Cynthia, dalait. Véletlenül egy hanganyag kerül a birtokába, mely kompromittálja Saportát, a magas rangú rendőrt. A rendőr által felbérelt bérgyilkosokon kívül, könyörtelen ázsiaiak is a nyomába szegődnek, akik nagy pénzt akarnak keresni a kincsnek számító operafelvételen. Alba és Gorodish, Jules barátai, próbálnak neki segíteni, miközben a főhős a díva iránt is egyre mélyebb érzelmeket táplál.

Charles vidékről kerül fel Párizsba, az egyetemre, s ott unokatestvére, Paul veszi a szárnyai alá. A hercegnő és könnyelmű Paul bevezeti Charles-t a sznob, züllött életet folytató diákság köreibe. Amikor Charles beleszeret Florence-ba, de őt hamarosan Paul ágyában találja, bekövetkezik az első törés az unokatestvérek viszonyában. Florence mint Paul barátnője beköltözik kettejük lakásába. Charles azzal próbálja túltenni magát ezen a helyzeten, hogy mint a megszállott készül a vizsgára. Paul magabiztos fellépésének köszönheti, hogy hiányos tudása ellenére is leteszi a vizsgát. Charles viszont, teljesen kiborulva, megbukik. A gyűlölettől hajtva éjjel le akarja lőni unokatestvérét, de a pisztoly csütörtököt mond. Másnap reggel, amikor Paul játszva hadonászik a fegyverrel, az véletlenül elsül, és halálos lövés éri Charles-t. Paul most rendül meg először igazán.

Émilien, a kétballábas rendőr végre megszerzi a jogosítványt, Daniel, a turbómeghajtású taxis pedig szép barátnőjével randizik. Ám az események elszabadulnak, amikor a városba látogat a japán védelmi miniszter, akit elrabol négy rejtélyes nindzsa. A miniszternek nyoma sincs, ahol pedig a rendőrség tehetetlen, csupán egy megoldás van: a taxis, aki utálja a zsarukat, de barátjáért a gázba tapos, frontálisan megütközik a nindzsákkal, és megmenti a franciák becsületét. Hamarosan fékezhetetlen banditák és csúcsra pörgő ellenfeleik üldözik egymást Marseille kanyargó sikátoraiban.

1915, Törökország. AQ jómódú örmény Avakiancsalád vidéken él, az úgynevezett Pacsirtavárban. Tiszteletben álló polgárok, gyakran adakoznak, és mindenkinek ott segítenek, ahol tudnak. A családfő ravatalánál - akinek halálos ágyán szörnyű látomása volt -, mindenki megjelenik, aki tiszteli őket, és akit ők tiszteltek, törökök, örmények egyaránt. A törökök azonban készülnek valamire: meg akarják alkotni a Nagy Törökországot, amiben nincs helye a gazdag és "áruló" örményeknek. Katonák százai indulnak parancsra kiirtani minden örmény férfit (korra való tekintet nélkül), a nőket és lányokat pedig Aleppo közelébe deportálják.

A magas rangú szovjet hírszerzőtiszt családjával turistaúton van az Egyesült Államokban, és úgy döntenek, hogy nem térnek haza, hanem menedéket kérnek. A francia hírszerzés értesül először az esetről, és megbízzák André Deveraux-t, hogy nyomozza ki a tiszt hollétét.