Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.

Lili Barcelonában töltötte a nyarat az új barátaival, Léával és Thomasszal. Hazatérve megtudja, hogy az ikerfivére, Loic összetűzésbe került az apjukkal, Paullal, majd elmenekült otthonról. Lili képtelen elérni telefonon Loicot és a szüleitől sem kap magyarázatot a történtekre. A zavart lány érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tud aludni. Miután az egészségi állapota gyorsan romlik, kórházba kerül. Itt végre levelet kap a fivérétől, melyben Loic leírja, hogy az apjuk tönkretette az életüket. Gyógyulása után Lili elindul, hogy megkeresse a testvérét.

Fegyverlövés dörren a marokkói sivatagban. Ez indítja el egy amerikai turistapár küzdelmét a túlélésért, és köti őket a világ másik három pontján lévő emberekhez. Két marokkói fiúhoz, akik akaratlanul bűnözőkké válnak, egy dadushoz, aki két amerikai gyermeket igyekszik átcsempészni a mexikói határon, valamint a siket, problémás japán tinédzser apjához, akit a rendőrség köröz. A földrajzi távolság, a kultúra és a nyelv által elválasztott négy csoport a közös végzet felé tart. Néhány nap alatt mindegyikük megtapasztalja a tökéletes elveszettség érzését, miközben fölfedezik a kapcsolódás és a szeretet valódi mélységét.A Bábel középpontjában a huszonegyedik század egyik legnagyobb problémája áll: az emberek közötti kommunikáció hiánya. A legszomorúbb az egészben, hogy nem kell elveszni a marokkói sivatagban, vagy a tokiói forgatagban, hogy elszigeteltnek, magányosnak érezzük magunkat... (port.hu)

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.

Michael Faraday hivatását tekintve tanár, ami pedig a magánéletét illeti: egyedül neveli gyerekét. Felesége szövetségi nyomozó volt, s életét veszítette egy balul sikerült akció során, amikor rajtaütöttek egy szélsőséges terroristacsoporton. A tragédiába kis híján beleőrült tanárt mind jobban a hatalmába keríti a rettegés, s hajlamos mindenben a bosszúszomjas terroristák kezét látni. Gyanakvása lassacskán a szomszédban lakó baráti házaspár felé fordul, s a legkíméletlenebb eszközöket felhasználva kezd nyomozni utánuk, egyre több gyanús jelet találva.

Az egyetem elvégzése után Jaime Reyes jövője iránti vágyakkal telve tér haza, de rájön, hogy az már nem egészen olyan, mint ahogy elhagyta. Miközben keresi a célját a világban, a sors közbeszól, amikor Jaime váratlanul az idegen biotechnológia egy ősi ereklyéjének birtokában találja magát.

Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.

Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.

Nico Toscani nyomozó maga a megtestesült titok: olasz származású bevándorló, aki Chicagóban nõtt fel, Japánban sajátította el a harcművészetet, dolgozott a CIA-nak, megjárta Vietnamot, szeretõ férj és apa. De amikor megtudja, hogy hatalmas kábítószer-szállítmány várható, nem tud leállni. Anyag helyett azonban robbanószert találnak, méghozzá olyan típusút, amit Nico még Vietnamból ismer. Ezért is éri olyan váratlanul fõnökei döntése: a gyanúsítottakat elengedik, Nicótól pedig elveszik az ügyet. Aztán egy nap fõnöke elveszi szolgálati fegyverét és rendõrjelvényét. Nico persze felveszi a kesztyűt.

Ragis nyomozó szentül hiszi, hogy Washingtonban leszolgált évei után gyilkossági ügyben neki már nem lehet meglepetéssel szolgálni. Téved. A Fehér Házba hívják, ahol fiatal nő holttestére bukkantak. Az elnöki rezidenciában más az ügymenet, mint a főváros utcáin: a titkosszolgálat emberei gátlástalanul hágják át a törvényeket, eltüntetik a bizonyítékokat.

A vontatásra szakosodott Sea Star magányosan veszteglő orosz kutatóhajót észlel a radarján. Átszállva rá nyomát sem találják életnek, a legénység eltűnt, az elektromos rendszert valaki alaposan megrongálta. Csupán egyetlen túlélőt találnak, egy nőt, aki nem tud elfogadható magyarázatot adni. Amikor sikerül visszahozni az elektromosságot, különös balesetek veszik kezdetét. Úgy tűnik a hajó belsejében valami életre kelt, valami, ami elpusztíthatatlan, s aminek az ember a célpontja.