Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Ben Harper tízezer dollárért gyilkolt. Miután elrejtette a pénzt, megígérteti lányával, Pearllel és fiával, Johnnal, hogy senkinek nem árulják el a rejtekhelyet, még anyjuknak, Willának sem. Ben a börtönben - akasztására várva - találkozik cellatársával, a "Pappal", aki sikertelenül próbálkozik megszerezni Ben titkát. Amikor a "Pap" elhagyhatja a börtönt, Harperék háza felé veszi az irányt, mert úgy sejti, ott van a pénz...
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.
Mildred Pierce alsó-középosztálybeli feleségként, kétgyerekes családanyaként már beletörődött a boldogtalanságba egy átlagos amerikai sorház falai között, lányainak azonban többet szeretne nyújtani ennél. Miután férje is elhagyja, pincérnőként áll munkába, a kemény munka eredményeképp pedig kisebb vagyont spórol össze. A pénzből sikerül vendéglőt nyitnia, néhány év alatt pedig étteremlánc-tulajdonos gazdag nővé válik. A legnagyobb jólétben is keményen dolgozik, nem vágyik úrinői életre, pénzét pedig nagyigényű, sznob lányára és naplopó, pitiáner élettársára költi. Mildred anyai érzéseitől vezérelve, kihasználva, önmagát feláldozva a bűn vonzásába kerül. (kilencesterv.com)
Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik. "Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben antológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni.
Ali, a brémai nyugdíjas török prostituáltat vesz maga mellé, hogy életét bearanyozza. Fia, Nejat először elképed, de hamar megkedveli a lányt, mikor megtudja, hogy Yeter csak azért bocsátja áruba testét, hogy lánya egyetemi tanulmányait fizethesse. Mikor Ali megöli a nőt, Neyat felkerekedik, hogy Isztambulban megkeresse a lányát. Aytent azonban nem csak Neyat keresi, de a török rendőrség is - ők terrorizmussal vádolják.
A hetvenes évek elején a vállalkozó kedvű Larry Flynt, aki addig a szesz- és sztriptíziparban próbálgatta oroszlánkörmeit, úgy dönt, elérkezett az idő, hogy megtörje a Playboy egyeduralmát. Az általa kitalált szexújság, a Hustler magazin nem kendőzi a valóságot: mindent megmutat, amit a többi lap eddig szemérmesen eltakart. A pornómagazin hamarosan közfeltűnést kelt és közbotrányt okoz. Miközben Flynt, akit százezrek istenítenek és milliók gyűlölnek, elszántan küzd a totális sajtószabadságért, ellenfelei brutális eszközökhöz nyúlnak ellene, s egy orvlövész golyója által tolószékre ítélik. A film egy örök lázadó árnyalt portréja, aki egy vitatható és sokat vitatott ügy képviseletében feszegette a szabadság határait. Hosszú kálváriája a Legfelsőbb Bíróságon teljes sikerrel ért véget.
Tess McGill átlagos nő (Melanie Griffith), nem mindennapi vágyakkal. A jóhiszemű lány élete nagy lehetőségét látja saját ötletében, amely felkeltette új főnöke, Katherine Parker (Sigourney Weaver) érdeklődését. Katherine azonban a nagy lehetőség küszöbén eltöri a lábát és Tess egy őrült ötlettől vezérelve Katherine Parkernek adja ki magát. Hamarosan rájön, hogy főnöke meg akarta lopni, ezért, hogy ne vesszen el élete nagy lehetősége, szövetkezik egy jó nevű és jóképű brókerrel, Jackkel (Harrison Ford).
Crash mentőasszisztens, egész nap Köln utcáit járja. Miközben életeket ment, másokat segít és vigasztal, maga is segítségre vágyik. Gyerekkorában autóbalesetben vesztette el a szüleit, másokért élő, magányos, álmodozó fiú lett belőle. Egy éjszakai bevetésen a valóságban is megpillantja álmai asszonyát, akit Novembernek hívnak, a barátja drogtúladagolásban halt meg, és nyolc hónapos terhes. Crash életében először érez valami boldogság- és reményfélét, de úgy tűnik, a sorsát most sem kerülheti el...
A hetvenes évek legvégén egy álmos New Jersey-i kisvárosban egy jóképű srác gondolt egyet, átkelt a nagy folyón, behatolt New York City szövevényes dzsungelébe, és az élete örökre megváltozott. A szerencséje úgy hozta, hogy feltárult előtte a Studio 54 nevű híres és hírhedt klub kapuja, és az áhított küszöböt átlépve Shane alámerül a diszkódrogok dekadens delíriumába, a veszélyes vágyak világába, a szexuális szabadosságok szédületébe, a hírnév hazug hiúságába, a csalóka csillogás csapdáiba…
A történet a 19. századbéli Franciaországban játszódik, és egy temperamentumos spanyol nő, Vellini és egy előkelő nemes, Ryno de Marigny kapcsolatát mutatja be. Ryno kétségbe esetten próbál hűséges maradni feleségéhez, egy francia arisztokrata nőhöz, de a Vellini által felkínált szenvedélyek és élvezetek csábítása túl erősnek bizonyul. És Ryno elindul a lejtőn...