1994-ben az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kegyetlensége zajlott Ruandában, melyről azonban a modern világ majdhogynem tudomást sem vett. Három hónap leforgása alatt egymillió embert mészároltak le. A könyörtelen történések közepette egy hétköznapi ember családja iránti szeretetétől vezérelve, nem hétköznapi bátorságról tesz tanúbizonyságot: több mint ezer reményvesztett menekülő honfitársa életét menti meg azzal, hogy menedéket nyújt nekik az általa vezetett hotelben. A megrázó igaz történet középpontjában egy olyan ember bátorsága áll, aki szembe mert szállni az 1994-es ruandai összecsapás barbár kegyetlenségével.
A szomáliai Waris Dirie a világ egyik legkeresettebb modellje az észak-afrikai sivatagból, egy nomád kecskepásztor családból jutott a divatlapok címlapjára és a fashion show-k kifutójára. Tizenhárom évesen szökött el otthonról egy rákényszerített házasság elöl, több napig bolyongott a sivatagban, amíg eljutott a fővárosba, Mogadishu-ba. Rokonai hamarosan továbbküldték Londonba, ahol szolgálóként dolgozott a Szomáliai Nagykövetségen, egész kamaszkorát bezárva, tanulatlanul leélve. Waris egy napon onnan is megszökve, hajléktalanként és illegális bevándorlóként sodródik az utcákon. A vagány bolti eladólány Marilyn befogadja és életre szóló barátságot kötnek. Egy gyorsétteremben vállal munkát, ahol a sztárfotós Terry Donaldson felfedezi ritka szépségét. A rámenős ügynök, Lucinda segítségével sikeres modell válik belőle.
A címszereplő "bolond idegen" egy párizsi fiatalember, Stephane, aki kedvenc cigánydalának énekesnője után nyomozva egy romániai cigány faluban köt ki. A részeges öreg Izidor befogadja a házába és segít neki legyőzni a többiek gyanakvását. Kölcsönös vonzalom alakul ki Stephane és Sabina, egy csinos elvált fiatalasszony között, de kijön a börtönből Izidor fia, Adriani, aki kapcsolatban áll a helybéli maffiával.
Sissi megbetegszik, az orvos külföldi pihenőt javasol neki, és a fiatal királyné Madeirára, majd Korfura utazik. Ez az utazás, a környezetváltozás és édesanyja közelsége jót tesz neki és lassanként felgyógyul. Úgy tűnik, helyrejönnek a dolgok, ő is és Ferenc József is sokat ért az eltöltött évek alatt, és anyósa, Zsófia királynő is beletörődik a sorsába...
Egy háború sújtotta bosnyák faluban méretes holttest lebeg egy kút alján. A kövér férfinak az lett a veszte, hogy gyilkosai vele akarják a helyiek ivóvíz-készletét megmérgezni. A nemzetközi segélyszervezet dolgozói hamarosan megérkeznek a helyszínre, hogy kihúzzák a hullát, de a kötelük elszakad a súly alatt. Versenyfutás indul az idővel, hogy hőseink megszerezzenek minden szükséges engedélyt (és persze egy strapabíró kötelet) a katonák, a háborún nyerészkedők, a bizalmatlan helyiek és a bürokrácia között lavírozva - mielőtt a hulla megfertőzi a kút vizét. A helyzetet bonyolítja, hogy váratlanul egy bombanő is csatlakozik a csapathoz, akinek korábban viszonya volt az egyik férfival.
A cardiffi temetőben éjszaka két férfi behatol a Talbot-kriptába, hogy kirabolja az utolsó - állítólag fényesen eltemetett - Talbot-sarj, Laurence koporsóját. Egyikük észreveszi, hogy telihold van, a farkasember megelevenedésének ideje, de már későn. A feltámadt Laurence ettől kezdve éjszakánként farkasemberré változik és gyilkol: sehogy sem tud megszabadulni ettől a második énjétől. Egy cigányasszony szerint Frankenstein doktor, a fekete mágia birtokában, segíthetne rajta. Az egyetlen probléma, hogy Frankenstein már nem él...
Sachsa Baron Cohen (A leleményes Hugo) Borat, Alig G és Brüno után újabb nagyszabású karakterrel ajándékozza meg a mozinézőket: a világ legkülöncebb és legegoistább diktátorával, Aladeennel. Az elpusztíthatatlan szakállú Aladeen, aki pénzéhes celebeket fektet meg és megbundázza saját olimpiáját, akkor kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor felröppen a hír titkos atomprogramjáról. Egy félresikerült merényletet követően Aladeen egy fillér nélkül magára marad New York utcáin. Kivégzettnek hitt honfitársai elől menekülve Aladeen úgy dönt, visszaszerzi hatalmát, ami egyfelől fergeteges összeütközésekhez vezet a viselkedésén megbotránkozó amerikai polgárokkal, másfelől olyan felfedezésekhez, melyek leleplezik Amerika külpolitikáját.
A kilencvenes évek elején a brit hatóságok úgy döntöttek, hogy a rövid időre elítélt rabokat humanitárius feladatokkal készítik fel a szabad életre. Hűsünket, az angol Brute-ot egy román árvaházba küldik, hogy ott tegye hasznossá magát. A kezdetben cinikus fenegyerekként mutatkozó elítélt csakhamar döbbenetes bűntényt leplez le...