A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...
Egy oregoni farmot hét fivér vezet. A legidősebb egy napon felkerekedik és asszonyt hoz a házhoz. A fiatal feleség, Milly nagy fába vágja a fejszéjét: elhatározza, hogy jómodorra tanítja a faragatlan sógorait és makulátlan úriemberekké varázsolja a mosdatlan, ápolatlan testvéreket. A fiúk hamarosan szintén kedvet kapnak a nősüléshez, bár fogalmuk sincs, hogyan fogjanak hozzá. Hírül vették, hogy hat szépséges hölgy érkezett a városba, úgyhogy már alig várják a napot, hogy megismerkedhessenek velük. A legidősebb testvértől kérnek udvarlási tanácsot, aki nem éppen a legmegfelelőbb módszert javasolja: arra bíztatja öccseit, hogy a Szabin nőkhöz hasonlóan egyszerűen rabolják el a lányokat...
1847: az amerikai úttörők Nyugat felé terjeszkednek, elterjed az aranylelőhelyek híre. Boyd kapitány hőse és áldozata is a vadnyugati helyzetnek: a mexikói-amerikai háború csatájában tanúsított gyávasága miatt kietlen határvidékre küldik szolgálni, a hideg Sierra Nevadába. Az apró garnizon szedett-vedett katonákból áll. Egy napon kimerült idegen utazó kér bebocsátást. A skót elmeséli, hogy hóviharban rekedtek útitársaival. Barlangban húzták meg magukat és az élelem fogytával emberi hússal táplálkoztak. Egy indián legenda szerint, aki emberhúst evett, az erősebbé, hatalmasabbá válik. A kapitányt vonzzák a skót utazó titokzatos tapasztalatai...
James Stewart egy pionír vezetőt alakít, aki megpróbálja népét eljuttatni egy termékenyebb földre és letelepedni, azonban útközben számos veszély vár rájuk, és csak az útonállókat legyőzve érhetik el a céljukat.
A Patrick DeWitt westernregényéből készült film a Sisters fivérek életéről szól.1851-ben járunk, amikor nem csak férfinek, de embernek sem könnyű lenni. Eli és Charlie testvérek és gyilkosok, akiknek a kezéhez ugyanúgy tapad ártatlanok vére is, mint hasonló banditáké és gyilkosoké. A könyörtelen évek után a fivérek egyre inkább máshogy képzelik el a jövőt és az életet, amit élni szeretnének: az idősebb egy normális világról álmodik, míg a fiatalabb egyre inkább az alkohol rabja- A testvérek útja Kaliforniába vezet - és könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó közös utuk.
Yoraf Peterson, a fegyverkereskedő üzletet szimatol. Egyetlen akadályt kell csupán elhárítania: a pénzt éberen őrzik egy bank páncélszekrényében, a kódot pedig csak Xantos professzor ismeri, aki éppen az amerikaiak fogságában van.
Az 1840-es évek Amerikájában járunk: a kontinens még be nem lakott fele telepesek ezreit vonzza nyugatra, köztük a Sagerékkel, akik hét gyermekükkel együtt csatlakoznak az egyik karavánhoz. A Missouriból Oregonba vezető viszontagságos út azonban mindkét szülő életét magának követeli - az apával vérmérgezés, az anyával tüdőgyulladás végez. A karaván vezetői úgy határoznak, hogy az árván maradt Sager-gyerekeket hazaküldik, ám a hét csemete legidősebbike úgy dönt, hogy ha kell, egyedül is befejezik azt az utat, melyen szüleikkel együtt indultak el.
Egy katonákat és gyógyszert szállító vonat 1873 telén a Humboldt erőd felé tart a hegyeken keresztül. John Deakin fogyolyként vesz részt az úton, a bűnözőnek álcázott titkosügynök feladata egy aranycsempészettel foglalkozó banda kézrekerítése. A hosszú utazás során különös halálesetek történnek. Hamarosan kiderül, hogy a gyógyszeresdobozok lőszert, a koporsók pedig fegyvert tartalmaznak. Deakin rövid idő alatt átlátja a furcsa események és az aranycsempészet közötti összefüggéseket. Az érdekek a Breakheart-szorosnál ütköznek.
1845-ben az Oregoni Vasútvonalon zajlanak a western eseményei. Három család felbérli Stephen Meeket, hogy vezesse őket át a Cascade hegységen. A férfi olyan utakon jár, amelyet más nem ismer, néhány nap múlva pedig a család tagjait a szomjúság gyötri és a gyomruk is erősen korog. Bizalmuk megrendül idegenvezetőjük irányába, majd mikor találkoznak egy indiánnal felmerül bennük, hogy talán ő lehet a megfelelő ember, aki biztonságos helyre juttatná őket.
Mexikó, 1846. Az amerikai hadsereg írek tucatjait fogadja be, hogy a függetlenségéért küzdő Mexikó ellen harcoljanak. A hazájukat elhagyó katonák képtelenek beilleszkedni az amerikaiak közé, egy ír katolikusokból álló csapat tagjainak vallásgyakorlásuk miatt menekülniük kell. Az északon árulónak, délen pedig ellenségnek tartott katonák John Riley vezetésével a mexikóiak oldalán folytatják a háborút, vállalva a hontalanság és az árulás minden következményét. A film a kegyetlen megtorlást elszenvedett Szent Patrick zászlóalj és megkínzott, bátor vezérük igaz történetét meséli el.
A klasszikus westerfilmben egy nemes gondolkodású mesterlövész (George Kennedy) az egész vadnyugat legkeményebb fickóiból szervez csapatot, hogy kiszabadítsanak egy parasztvezért egy rosszhírű mexikói börtönből.